A Fidesz helyében most elgondolkodnék, hogy ki is hozta őket UD ügyben ilyen nagyon kellemetlen helyzetbe, mert a Fidesz már majdnem elhitette az országgal, hogy nincs UD ügy... Majdnem, de valaki elkúrta. Nem kicsit. Nagyon.
265,740,000 forintot fizet az állam négy egyenlő részletben a 2008-ban bűncselekményekkel hírbe hozott biztonsági cégnek – derült ki a Kimittud közadatigénylő portálon keresztül indított közérdekű adatigénylésünk nyomán. Az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) megküldte számunkra az UD Vagyonvédelmi Zrt. (UD) és a titkosszolgálat között a Fővárosi Törvényszék előtt zajlott személyiségi jogi perben kötött egyezségi megállapodást.
Az UD-ügy – ha a „nemzeti” média és a vádhatóság tudatformáló erőfeszítései ellenére még emlékszünk a lényegre – klasszikus megfigyelési história volt: egy magáncég (és/vagy annak néhány munkatársa), jelentős részben politikai megrendelésre, a köznyelvben titkosszolgálatinak nevezett módszerekkel adatokat gyűjtött politikusokról, közrejátszva egy ellenzéki párt belső erőviszonyainak átalakulásában. A következmény az elmúlt 22 év egyik legfurcsább bűnügye lett.
Boross Péter volt miniszterelnök, egykori MDF-es politikus az UD Zrt.-ügy büntetőperének szerdai tárgyalásán, a Pesti Központi Kerületi Bíróságon, tanúként arról beszélt, hogy ez az eset egy "otromba beavatkozási kísérlet" volt a párt életébe, és ő emberileg jobban megértette a vádlottak padjára került Dávid Ibolyát, mint a feljelentőket.
A bíróság kérdésére Kövér vonakodott kijelenteni, hogy nem áll haragban a vádlottakkal, de úgy nyilatkozott, hogy elfogulatlanul képes felidézni az eseményeket. Közölte: Bakondi György a házkutatás alatt hívta fel, és szerinte az ügy "politikai magyarázatot, értelmet fog nyerni a következő néhány órában, néhány napban". Hogy miért őt hívta, és miért sürgősen, az nem derült ki.
A Pesti Központi Kerületi Bíróságon zajló szerdai tárgyaláson Boross Péter volt miniszterelnök, volt belügyminiszter, volt titokminiszter, egykori MDF-es politikus tanúként arról beszélt, hogy a nemzetbiztonsági bizottság tevékenysége az elmúlt két évtizedben egyre kevésbé tudott politikai érdekektől mentes maradni.
Mécs Imre volt szabad demokrata, a vádbeli cselekmények idején szocialista országgyűlési képviselő pedig arról szólt, hogy idővel a politikai vetélkedés beszűrődött ebbe a szférába.
Boross Péter az eset kapcsán általánosságban elmondta, hogy a nemzetbiztonsági bizottság tagjai időnként operatív titkosszolgálati információkat hallgathatnak meg, olvashatnak el tájékoztatásképpen, de nem kapták meg az információ-hordozókat sokszorosítva.
A volt fideszes titokminiszterek kapcsolatát az UD Zrt. vezetőjével - aki korábban maga is magas beosztású titkosszolgálati tiszt volt - a volt miniszterelnök úgy jellemezte, hogy Kövér esetében nem kifogásolható, Demeternél viszont "stílusában" mindenképpen. "Ezen nem megyek túl" - fűzte hozzá Boross Péter, aki Laborc Sándorra, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) akkori főigazgatójára célozva megjegyezte azt is: álláspontja szerint azért dagadt ekkorára ez az ügy, mert alkalmatlan személyt neveztek ki az NBH élére.
Vasvári bíró érdeklődő ember, ezért alaposan kifaggatta Demetert, miért is gondolta, hogy Horváth információkkal rendelkezhet Laborc külföldi útjairól. Demeter szerint köztudott, hogy a volt NBH-soknak van egy "nyugdíjasklubja" amiben terjednek az infók. "Vagy tudja, vagy nem tudja" - felelte a kérdésre. Demeter más ügyekben is Horváthnál érdeklődött. "Horváth úr miért volt ilyen omnipotens?" - tette fel a kérdést Vasvári bíró, amire Demeter azt felelte, "őt ismertem, hozzá tudtam fordulni".
Vasvári később Horváthot kérdezte a nyugdíjasklubról, de Horváth tagadta ennek létezését. Azt mondta, baráti sörözgetések közben beszélgettek ilyesmiről. Vasvári bíró szerint azért az nem mindennapi, hogy sörözés közben emberek titkosszolgálati főnökök külföldi útjairól beszélgessenek. Mégis, honnan tudtak ilyesmikről, kérdezte, de Horváth erre csak annyit felelt: "nem tudom".
Demeter Ervin azt mondta: Horváth Józsefet munkakapcsolat által ismerte, többhavonta telefonon is beszéltek, szakmai, nemzetbiztonsági ügyeken kért tőle tanácsokat. A bíró kérdésére megerősítette, hogy valóban kért Laborcz Sándornak, a Nemzetbiztonsági Hivatal volt vezetőjének külföldi útjaira vonatkozó információkat, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a Fidesz és az UD Zrt. között semmilyen kapcsolat nincsen.
Közölte, hogy a telefonbeszélgetések kiszivárogtatásáról a sajtóból értesült, ugyanis a bizottság fideszes tagjai akkoriban távol maradtak az ülésekről Laborcz Sándor hivatali kinevezése miatt. Demeter Ervin kiemelte: jelentős érdeksérelmet okozott neki, hogy felvázoltak egy bűncselekményt és azt az ő nevével is összekötötték. Szerinte az akkori kormány politikai célra használta fel a titkosszolgálatokat.
Horváth József, aki korábban a Nemzetbiztonsági Hivatal műveleti főigazgató-helyettese volt, a bíróságon azt mondta: Kövér Lászlóval és Demeter Ervinnel két-három havonta tartotta telefonon a kapcsolatot. Demeter Ervin megkeresésére valóban beszélt néhány ismerősével Laborcz Sándor külföldi útjairól, de szerinte ez nem számít minősített információnak és pletyka szinten is lehet erről hallani. Ugyanakkor azt is elmondta: a politikusok semmilyen formában nem kerültek kapcsolatba a céggel, nem adtak megrendelést. Szerinte mivel a beszélgetések tartalma semmilyen bűncselekmény elkövetésére nem utal, ezért ezeket azonnal meg kellett volna semmisíteni.
Simicskó István közölte: a bizottsági ülésről távol maradó fideszes képviselők megismerhették az üléseken készült jegyzőkönyveket. Mint mondta, a CD-ket egy titkár hozta el, de szerinte azokon nem volt minősítés, nem emlékszik, hogy bármi azokra rá lett volna írva, így meg is döbbent azon, milyen természetű hanganyagok vannak a lemezen.
Szilvásy elmondta, hogy ,,a vizsgált majdnem egyéves időszakban több mint kétszáz kapcsolatfelvételre került sor a cég vezetője és a Fidesz valamelyik telefonszáma között, ezek közül több mint hetven telefonos kapcsolatfelvételre a Fidesz két korábbi titkosszolgálati miniszterével, Demeter Ervinnel és Kövér Lászlóval". Majd így folytatta: ,,a cég vezetője rendszeresen találkozott az előbb említett személyekkel, beszámolót tartott, illetve jelentést készített az érintett személyeknek, az érintett személyek pedig többször keresték a cég vezetőjét azzal, hogy találkozni kívánnak vele. A találkozóknak különböző helyeik voltak, a (...) Biarritztól kezdve magánlakásokon át a Polgárok Házáig (...)" Kihangsúlyozta azt is, hogy Horváth József telefonjának lehallgatásából kiderült az, hogy Demeter Ervin kvázi feladatot ad Horváth Józsefnek azzal összefüggésben, hogy hozzon neki információkat Laborc Sándor ,,oroszországi aktivitásáról."
Hétfőre végeznek a Fővárosi Közterület-fenntartó ZRt. szakemberei a fővárosi hidak és felüljárók vizsgálatával, eddig sehol nem találtak károsodást és valószínűleg nem is fognak - mondta el Almássy Kornél, az FKF Zrt. közútfenntartási ágazati igazgatója az MTI-nek vasárnap délután.
Jogerősen felmentette Debreczeni József közírót a rágalmazás vádja alól az UD Zrt.-üggyel összefüggésben a Fővárosi Ítélőtábla csütörtökön.
Tóth József, az UD Zrt. vezetője magánvádlóként indított büntetőpert Debreczeni ellen A diktatúra árnyéka című, Népszabadságban 2008 szeptemberében az UD Zrt.-ügy kipattanásakor megjelent cikke miatt, mert abban a közíró többi között arról írt, hogy a biztonsági cég titkos hálózatot hozott létre törvénytelen információszerzés céljából.
A II-III. Kerületi Bíróság első fokon Debreczeni bűnösségét mondta ki rágalmazás miatt és 100.000 forintos pénzbüntetéssel sújtotta, indoklása szerint a vádlott nem bizonyította vitatott állításai valóságtartalmát.
A Fővárosi Bíróság másodfokon a véleménynyilvánítás szabadságára hivatkozva felmentette Debreczenit, ezt a döntést hagyta helyben és emelte jogerőre csütörtökön kihirdetett harmadfokú határozatában a tábla.
A szóbeli indoklás szerint a tábla jelen ügyben eljáró tanácsa saját - alkotmánybírósági határozatok, illetve strasbourgi emberi jogi bírósági esetjog alapján kialakított - ítélkezési gyakorlatának megfelelően helyezkedett arra az álláspontra, hogy a közíró nem követett el bűncselekményt vitatott írásával.
Már megírtam ezt egy másik topicban, de ide is illik! Friss történet, egy haver mesélte néhány napja.
Szilveszter este gyülekezik a baráti társaság. Megérkezik az erdélyi cimbora is, aki az ilyenkor szokásos hátbaveregetések és köszöngetések után imígyen szóla:
"Na, mi újság?
Úgy hallom neketek is van már egy kis Ceausescu- tok!"
"Gyakorlatilag "kiszervezte" Esztergom vagyonát a képviselőtestület jobboldali többsége a független polgármester ellenőrzése alól. A helyi Fidesz javaslatára nemrég olyan változtatást léptettek életbe, hogy a város vagyonkezelő cége, a Strigonium Holding Zrt. alá tartozó tucatnyi társaság eladásához vagy éppen részesedés-szerzéséhez nem kell a tulajdonos önkormányzat engedélye.
Úgy tudjuk, Pintér Sándor volt vagyonvédelmi vállalkozása "szemet vetett" a korábban a Meggyes Tamás vezette önkormányzat és az UD Zrt. egyik volt vezetője által alapított közös védelmi cégre, ám a Strigonium szerint a Védvár 2008 Zrt. nem eladó."
"a zsolt lekerte a felesege hivaslistajat", ez szerintetek hernadi zsolt a mol oligarchat jelenti?
es o kerette le a felesege telefonos hivaslistajat? :DD
es ha igen, akkor errol csanyi OTP oligarchanak miert kell tudnia?
vagy ez ugy volt, hogy az UD zrt az OTP magan KGB-je volt, akiktol oligarcha alapon a MOL vezetoi is rendelhettek torvenytelen, titkos megfigyeleseket?
pedig kénytelen leszenk lejátszani hogy mindneki lássa, hogy hamisított, összevágott felvételek, és ténylegesen csak a kertimunkákról beszélgettek, meg titkos tarhonyakészítési receptúrákról...
