Megpróbáltam elképzelni egy biciklit nálunk, ahol nincsenek tökélete bicikliutak, sokszor át kell menni egy csomó kisárkon és a földút sem szabad, hogy akadályt jelentsen vagy akár az erdei viszonyok.
Ebből a szempontból az elektromos rendszer a legérzéketlenebb. Ha pedig szinkrongenerátort veszünk, akkor 90-98%-os hatásfokot is el lehet érni (a HUB motornál a minimum hatásfok 75%).
Ha a hidraulikus rendszernél az áramlási veszteségeket kezdi el számolni az ember, illetve a hidromotorok slipjét (hacsak nem böszmenagy dugattyús rendszerrel gondoltam megvalósítani) akkor a hatásfok kérdése sem vita tárgya.
Tanulok fizikát, sőt 5-ösre érettségiztem belőle :D
Egy hidraulikus rendszer esetén még mindig fenntartom a tömítések miatt az olajszűrés lehetőségét, hiszen senki nem fizetné meg, hogy olyan csőcsatlakozások legyenek a bringán, amik egy bicikli árába kerülnek.
Valamint ne feledd, hogy az olaj fárad. Ideális esetben kis mennyiségű hidraulikaolaj kell, így a kis mennyiség megteszi neked, hogy hamar fárad (mint tudod te is, szétvered az olajláncokat, ami miatt a viszkozitása elkezd egyre jelentősebben romlani nem számolva az olajba kerülő fémforgáccsal, amik aztán az áramló olajban szépen lassan marják a hidromotorod).
Mindezeket tekintve szerintem nagyon karbantartásigényes a hidraulikus rendszer. Egy zárt elektromotor plusz generátor meg vezetékek kombó hát nem nyúlna ki olyan hamar és csak néha kellene megzsírozni a csapágyakat, illetve ügyes kapcsolásokkal a sebességváltás is lehetséges.
Ettől függetlenül, ha valaki megcsinálna innen a fórumozók közül egy hidraulikus bicajt biztos, hogy szívesen kipróbálnám.
Tisztán erőátviteli megoldásként az elektromos módszer végtelenül egyszerű... Ha utánaszámol az ember, valahol a csúcs tartományban sem kell 200-300W-nál több. Ehhez meg egy 48V-os rendszer bőven elég.
Nem kell hozzá nagy tudomány, a pedálrészre mehet egy permanens (állandó) mágneses generátor, a vázba egy piciny egyenirányító, néhány kapcsolható ellenállás és egy univerzális motor a kerékagyba. Vagy HUB motor, ahogy a villany"bringákban" van, csak ahhoz kell egy kisebb vezérlés.
Mivel igen kis teljesítményről van szó, nem lenne nagy helyfoglalású, és aki a villanytanban kicsit járatos az tudja, hogy mit jelentene, ha söntölhető lenne egy bringa :D.
Szerintem a villanyrendszer abszolút a legérzéketlenebb.
Ui: az ellenállásmezőkkel lehet ám fékezni is!
Az alaptémához: A hidrosztatikus rendszerek szépek és jók, de szerintem nagyon sok babra lenne velük, még akkor is, ha a kritériumokat teljesítenék, mivel, az olaj szűrése, néha cseréje, eszi a motort meg a tömítéseket vagy neadjisten valahol még szivárogni kezd... Tehát nem a technológia a gond, előbb-utóbb lenne olyan rendszer, ami alkalmazható, csak szerintem karbantartásigényességét nem lehet lecsökkenteni.
Ha az elektromos rendszer csak erőátviteli megoldás (erről van szó), nem pedig pedál nélküli elektromos kerékpár a cél, akkor nem kell teletömni akkuval a bringát, csak egy kevés kell, ideiglenes tárolásra. Mondjuk nem értek hozzá :)
Az olajnak, olajtartálynak meg a hidroakkunak mégannyira. Amúgy akku nem lenne, csak kondenzátor, igaz annak is van súlya... Még a pneumatikusnak kéne alaposan utánanézni.
Rohloff-nak van 14 sebességes agyváltója. Egyébként a fokozatmentesség szerintem nem annyira fontos, ezért nem kifizetődő új rendszereket kifejleszteni.
A bordás szíj + agyváltóval maximum 7 fokozat adott. Szerintem a hidraulikus rendszerrel elég széles tartományban lehetne a nyomatékátvitelt, fordulatszámot változtatni, fokozatmentesen!
Amúgy láttam már bordásszíjasat, egyik ismerősömnek van, agyváltóval. Trekking bicikli.
Alapvetően hosszú távon szeretek túrázni, túrabiciklivel, de megesik hogy az útvonalba sárosabb földutak, patakok is kerülnek, és volt már rá példa, hogy szépen felszedte a sarat a bicikli lánca. Olaj se volt nagyon, és magát a sarat se tudtam lemosni ott semmivel. Aznapra még volt 30km, plusz másnap 150km. Akkor ki lett pucolva, bekenve, de másnap reggeli induláskor ha jól megtapostam akkor ugrott a lánc. Szétzabálta a sár a lánckeréksort.
Fotózás is meg bringázás? :) Együtt jó a kettő! ;)
Amúgy igazad van, ugyanezt fel lehet építeni elektromosan(meg pneumatikusan is), sőt, valószínű az elektromos a leginkább reális.
Bemásolom amit egy másik topikban fejtegettem erről:
Egyébként meg ugyanezen elvre fel lehetne építeni az elektromos változatot: -generátor(illetve dinamó, generátort nem biztos hogy lehetne, nem vagyok ott a témában) - olajszivattyú -villanymotor - hidromotor -kondenzátor - hidroakkumlátor -elektromos vezeték - olajcső -kapcsolók - szelepek -stb.
Valószínű az elektromos változatban sokkal könnyebb lenne a dolog, és a hatásfok is nagy valószínűséggel jobb lenne.
A hatalmas nagy előnye az elektromos változatnak hogy: -a vezetékek könnyebbek, szemben az olajcsövekkel -az elektromos töltéseknek nincsen súlya, szemben az olajjal
Valamiért mégis a hidraulikus tetszik jobban(ésszerűtlen mi? :) ), de majd csak akkor adom fel ha teljesen lehetetlennek fog tűnni. ;)
Na most itt konkrétan nem azt akarom elérni hogy ne saját erőből dolgozzon az ember, hanem azt, hogy a saját magam előállított energiát mikor és hogyan adjam át a kerekekre.
Amúgy pneumatikus kerékpár:
http://www.youtube.com/watch?v=4uGPrXtiN20
Ez egy nagy nyomásra levegővel feltöltött tartály, amiből kiengedik a nyomást. Jól kilőtte magát, a hangja meg olyan mint egy babetta! :D
Amiket én látok problémák. "elhelyezése egyszerűbb, az olajcsöveket akárhogyan lehet vezetni, míg a láncnál ez nem olyan könnyű"
Ez egy normál kerékpárnál nem nagy gond, de egy fekvőnél pl tényleg az, de egy fekvő bringa így is nagyon drága, ez meg még sokkal jobban megdrágítaná.
"zárt rendszer! Nem számít a sár, nem kell a láncot kenni, stb..."
Erre van egy egyszerű megoldás. szíjhajtás agyváltóval. Ilyet már kapni külföldön.
Ha kétszemélyes, a második utasnak van keze "pedálozni" is, a vezetőnek kormányoznia kell. Hacsak valahogy nem oldják meg, hogy a fogával irányítsa a bringát :)
A Bosch Rexrothra keresve találtam: http://www.pneumobil.hu/ Ez is érdekes, bár ha jól néztem ezt nem ember hajtja.
Hát igen, 2-3 kilóból nem nagyon lehetne megépíteni...
Pont amiatt érdekel a dolog, mert ez még nincs csúcsosra nyalogatva. Ha egy elkészült prototípus meglenne, akkor onnantól a feladat a könnyítés, és a hatásfoknövelés lehetne. Most kb. lehet saccolgatni, hogy mennyi lenne a súlya (megpróbálom idővel összeszedni), de kérdés, hogy milyen anyagokat lehet felhasználni(könnyű, kicsi nyomásálló, stb...). Ki tudja meddig lehet optimalizálni a dolgot. Amúgy a tömeget nem csak a meghajtásnál, hanem a kerékpár egyéb részeinél is lehetne csökkenteni.
Én is a napokban gondolkotam el ezen. Amugy elég sokat tanultam hidraulikát az egyetemen. És mivel a hatásfoka nagyon gyengusz, és nem hiszem, hogy súlyban versenyképes lehetne-e, az előnyei ellenére is. Egy átlagos bicó hajtás-váltó rendszere 3 kilóbol bőven megvan. És hajtőmű ügye itt is kell. Szóval legyen inkább 2 kiló. Szóval érdekességnek jó, de nemhiszem, hogy egy hidromotor, egy szivattyú, szelepek, olajtartály, olaj, neadjisten hidroakkumulátor, vezetékek, (szürő), hogy ez kijönne 2 kilóbol. A hidraulikus rendszerek nagy előnye a kis méret/teljesitmény arányuk. De itt ez nem annyira fontos talán.
Nézz utána, hogy ez mennyi súly lenne. Gondolom nem akarsz gyártani hidromotort, ilyeneket, szóval kb az van amit kapsz, és nem hiszem, hogy erre a piacra kidolgoznának ultrakönnyü tipusokat. Szóval irány Bosch Rexroth:)
