...a királyi szkítákat a görögökbasileioi ourgoi/urogi-nak hívták,...
A baskírok neve a besenyők nevéhez illesztett -ogur szóból keletkezett a következőképpen: bes-ogur = besgur = basgurd =baskir
A magyar megfejtés:
Tehát a királyi szkíta név annyit jelent, királyi urak (ősmagyarul: uruk) a királyit lefordították görögre, az urakat pedig a szkíta népnévnek hitték, saját hallás szerint lejegyezték és görögös képzővel látták el.
Így lett az uruk-ból ourogi és így lett ebből később ogur/ugor más nyelveken, mint külső népnév.
Csak találgatni tudunk. A magyar krónikás hagyományban van egy olyan kitétel, hogy Álmosék családja egy régi királyi dinasztia. Igen ám, de ha csak most szervezték meg az államot, akkor milyen régi dinasztiáról beszélünk? Senki nem mondta azonban, hogy magyar királyi családról lenne szó. A sztyeppei történelemben nagyon sok olyan példa van, hogy egy uralkodó dinasztiának menekülnie kell. 840-ben szétesik a sztyeppe nagyhatalma, az Ujgur Kaganátus, és ennek az uralkodócsaládja is szanaszét menekül. Ők aztán létrehoznak egy sor utódállamot."
Álmos apja a Turulmadár (Rotmilan) nevesítve Tugril bég vagy szultán, Bagdad meghódítója.)
Összefoglalva; az UNT (Uralkodó Nézet Tanítása) szerint "Árpád Gyula" lánya feleségül ment Árpád dédunokájához Gézához, ebből a házasságból született volna ükunokája Szent István...
. A vár tulajdonosaira egy 1235-ből származó birtokadományozó oklevél utal, mely Bertalan pécsi püspök birtokszerzeményeit rögzíti. Az oklevélben Máza köz|ség határleírásánál szerepel két ízben is Nádasd falu, a nádasdi britek földje "cum terra britanorum de Nadasth" elnevezéssel.J. Abbot angol történész leírása szerint 1022-ben Szent István korában két angol herceg jött Magyarországra."
A két herceg AD 1022-ben azaz i.sz. 1212-ben érkeztek Hungáriába, már csak azt kellene kideríteni, hogy melyik királyunk lányával kerültek rokoni kapcsolatba.)
a 13. századi "cum terra britanorum de Nadasth" = Réka-vár
Réka-vár Maradványai körülbelül 200 méter hosszan és 36 méter szélesen terülnek el. A várudvart terméskőből rakott, 3 méter vastag 415 méter hosszú fal övezte. A feltárás során egy kör alapú torony, valószínűleg az őrség épületének maradványai kerültek elő. A várudvar középső részét egy épületsor zárta le, amely mögött a külső vár oldalán egy 10 méter széles árok húzódott. Az épületsor feltehetően egyszintes és fazsindelyes volt. A külső vár oldalán egy többszintes toronyépület állt. A vár keletkezésének pontos ideje egyelőre vitatott. A feltételezések szerint illír vagy kelta eredetű, vagy a későbbi IX. századi frank építkezés emléke. A vár tulajdonosaira egy 1235-ből származó birtokadományozó oklevél utal, mely Bertalan pécsi püspök birtokszerzeményeit rögzíti. Az oklevélben Máza köz|ség határleírásánál szerepel két ízben is Nádasd falu, a nádasdi britek földje "cum terra britanorum de Nadasth" elnevezéssel.J. Abbot angol történész leírása szerint 1022-ben Szent István korában két angol herceg jött Magyarországra. Az egyik herceghez, Edwardhoz adta feleségül Szent István egyik leányát. Az ebből a házasságból született gyermeket Skóciai Szent Margitként tisztelik, aki feltehetően a nádasdi várban született.Valószínűleg földvár volt Margit idején és a fennmaradt romok a XIII. századból származnak. A vár első okleveles említése 1309-ből maradt fenn. A nép Rékavárnak nevezi. A vár pusztulásának okai ismeretlenek, a mohácsi csata után már nem említik. A vár maradványait a környékbeli lakosok hordták szét lakóházaik és malmaik építéséhez.A vár Nádasd felé eső része töltötte be a külsővár, míg az Óbánya felé eső része a belsővár szerepét. Az igen szerény "palota" egy földszintes fazsindelytetővel fedett épület volt. A várudvar közepe táját keresztező építménysor északnyugati részén egy feltehetően többszintes, 8x4,5 méteres toronyépület állt. Hasonló funkciót tölthetett be a belső vár délnyugati végén álló kerek toronyépület. Feltételezhető, hogy a tornyokhoz egy-egy felvonóhíd vezetett az alatta mélyedő sáncok felett.
Egy érdekes új szál, koronánkkal kapcsolatban V. István, aki tudhatta, hogy Géza kapott koronát Bizáncból;
"István második koronázása
Istvánt, apja 1270. május 3-án bekövetkezett halála után párnapon belül, már május 13. előtt, másodszor is királlyá koronázták. A koronázást a Türje nembeli Fülöp esztergomi érsek végezte Fehérváron. A koronázási szertartáson a főpapokon és az arisztokratákon kívül, már más nemesek és királyi szerviensek is jelen voltak, „hatalmas gyülekezet” alkotva.
István koronázási esküjébe – egy későbbi oklevele szerint – reformációs programjának, már rendi jellegű egyetemleges kiváltságok biztosítására vonatkozó, két fő eleme is bekerült; „mindenkit egyenként és összességűkben egyetemlegesen sértetlenül megőriz jogaiban” és „az igazságtalanul elidegenített vagy elfoglalt jogokat visszaállítja”.
A korona hűtlenei
Apja hívei közül számos ellenfele akadt. Nővére Anna, az ország kincseinek egy részét (thesaurus regni nostri) magához véve II. Ottokár cseh királyhoz menekült, követte apja korábbi híveinek egy része is."
Egyébként volt olyan finnugor-régész aki szerint addig dolgoztak a földigiliszták, míg azok a nyamvadt pénzek (penz) a honfoglaló koponyájának a nyelve alá került!
A 60-as évektől Magyarországon több jól dokumentált honfoglaláskori lelet van, amelyekben Géza király és őccse Szent László dénárjait találták (Szőke Béla ásatásai)
--------------------------------------------
Az még hagyján, de ő talált olyan glagolita feliratos cserépdarabot Zalaváron, ami kétszáz évvel korábbi, mint maga a glagolita írás.
Mondok egy példát a régészeti leletek értékeléséről. A 60-as évektől Magyarországon több jól dokumentált honfoglaláskori lelet van, amelyekben Géza király és őccse Szent László dénárjait találták (Szőke Béla ásatásai). Ugye 200 év van köztük elvileg. Erre a magyar régészek azt szokták mondani, hogy felülről bemosta a víz... De nem volt felettük másik rétegben XI. századi sír. Na?
Szerencsére a korabeli oroszok tudták - ellentétben a ZAKAMÉDIÁval - hogy mi nem jugrik vagyunk, országunk tisztességes neve Hungária, az önelnevezés nem nagyon izgatott senkit, így ebből és lakóiból képezték az "ugor" alakot.)
Túlértékeled a dolgot. III. Iván csak Korvin Mátyás korábbi aranyforintját franchize-olta: a jobb alsó pajzsnegyedben ennek megfelelően a gyűrűt tartó holló van. Ez egyébként nem is volt szokatlan eljárás, korábban ugyanígy került ez a pénz a Firenzéből Magyarországra.
Az orosz pénz neve pedig nem „hungár”* vagy „ugor”**, hanem az угорский a korabeli (történeti) orosz megnevezés a ’magyar(országi)’-ra. A венгерский megnevezés fiatal kölcsönzés a lengyelből.