EGY ÉLET A KEZEDBEN
Ha a gyerekek kritizálva élnek, megtanulják, milyen megbélyegzettnek lenni.
Ha a gyerekek ellenségeskedésben élnek, megtanulnak veszekedni.
Ha a gyerekek kicsúfolva élnek, megtanulnak szégyenlősnek lenni.
Ha a gyerekek megszégyenítve élnek, megtanulnak bűnösnek lenni.
Ha a gyerekek toleráns légkörben élnek, megtanulnak türelmesnek lenni.
Ha a gyerekek bátorítva élnek, megtanulnak bizalommal élni.
Ha a gyerekek megdicsérve élnek, megtanulják megbecsülve érezni magukat.
Ha a gyerekek méltóságban élnek, megtanulják az igazságot.
Ha a gyerekek biztonságban érzik magukat, megtanulnak hinni.
Ha a gyerekek hitelesen élnek, megtanulják, mit jelent szeretni.
Ha a gyerekek elfogadva és barátságban élnek, megtanulják megkeresni a szeretetet a világon.
A TE GYEREKEID HOGYAN ÉLNEK?
Dorothy Law Holtz
Üdv! Nem találtam konkrétan topikot, ahova illene a gondom, de ide talán elfér :)
Szóval a probléma: anyám.. Illetve ki tudja h probléma-e, a kérdés inkább az lenne, hogy sztetek normális-e a viselkedése?
Szóval anyám egy igencsak extrovertált személyiség, én meg intro. De úgy képzeljétek el, hogy olyan h gátlás v szégyenérzet egyszerűen nincs benne.. Mindig mindent mindenkinél jobban tud(amúgy okos, tehát sokszor igaza is van, de persze nem mindig..), mindent kommentálnia kell, és mindent tudnia kell.
Én 40 felé közelítek, és a párommal élek, de sokáig otthon laktam anyámmal.. Tudom gáz, de ez van :) Tesóm már korábban elköltözött, apánk pedig meghalt több mint 10 éve. Szóval anyám egyedül él jelenleg. De társasági életet is él, tehát nem otthon ül, megy mindenfele. Nos a problémám ott kezdődik, hogy egyszerűen idegesít, és sztem sokszor undorító is amiket csinál. vagy csinált régebben.. A lényeg: az ő kicsi fiáról mindent, de tényleg minden tudni akar, ha azt mondom azt is mikor mekkorát xartam, nem sokat túlzok.. :) De tényleg. Tehát mintha én egy fogyatékos v hülye emberke lennék akit totálisan kontrollálni és irányítani kell. Már ott kezdődött h általánosban is szinte minden osztálykirándulásomra eljött.. OK, szeret kirándulni, meg jóba volt az osztályfőnökkel(ő ilyen típus, könnyen barátkozik). Mondjuk különösebben nem zavart, nem rémlik h beégetett volna, azt azért hozzá kell tennem h alapból nem rossz fej. Amíg otthon laktam, minden egyes levelemet felbontotta, csak úgy kiváncsiságból. Persze ezek zömében hivatalos levelek voltak, nem magán. De volt h egy nő küldött névnapomra, erre azt is kibontotta, jaj mert azt hitte h a személyim jött meg.. Aztán ott van az-ezt még most is csinálja-h elkezdi igazgatni a ruhámat, hajamat stb, mert épp xarul áll szerinte, vagy van ott valami.. tehát mint vmi hülyegyereknek.. Emellett ő sztem úgy gondolja, h a gyerek csicskának van, azért van h a szülőt boldogítsa és szolgálja.. Csicskáztatna. ugráltatna.. A heti-2 heti egy nagybevásárlásban segítek neki, kocsival elviszem-hozom, de úgy h beillesztem a nalirendbe, nem csak úgy ezért megyek oda. Amíg otthon laktam, mindenhova vigyem el kocsival.. Amióta elköltöztem legalább ebből visszavett, ja meg mindig én alkalmazkodjak hozzá.. Aztán most h külön lakom, hívogat, mindenről tudni akar, ok, nem napi szinten, de sztem szíve szerint napi szinten hívna, és kikérdezne mindenről.. Egy napi jelentés kéne neki, hogy épp mit csináltam a házon, hogy állnak a növények, mi volt az ebéd, stb stb stb. persze ez következik az extro természetéből is.
Namost, aztán ott van a másik véglet, látok ugye más családokat is, ahol nem ilyen, vagy kicsit sem ilyen a szülő, hanem úgymond békén hagyja a gyerekét, ott zömmel a gyerek semmire való lúzer, esetenként igénytelen balfax lett.. Unokatesóm felett pl semmi kontrollja nincs az anyjának, pedig am nem az a nagypofájú gyerek.. De pl nem végzett el egy sulit sem, csak 8általánosa van, pedig nem olyan hülye, nem jön el egy családi rendezvényre sem(temetésre sem!), xarik mindenbe. De nem is vitte semmire, egyik pofonból a másikba szédül az életben. Párom családja is: az apjuk muja fax, konfliktuskerülő, a kölkök meg semmire se vitték, és egy szalmaszálat nem tesznek keresztbe, de szó szerint.. öregkorában sem hiszem h számíthat rájuk(párom két bátyja-párom nem ilyen). Emelett olyan igénytelenek mint a föld..
Tehát, mi lenne az arany középút? :) Ja még azt hozzátenném, ha anyám nem erőlteti, nem lenne érettségim sem, és az most azért xarul jönne, mert ugye alap dolog. Tehát OK. egy darabig jó a szoros kontroll. De felnőtt korban?? :)
Én is emlékszem ám. Csak most megint nem tudom, hogy mit mondjak... Elkeserítő az egész. De neked nincs családod vagy barátaid, akik a te pártodra állnak? Vagy elválni ilyenkor nem lehet? A "párod" mit akar majd ezek után? Élni, mintha semmi nem történt volna? Van munkahelyed? Minden lehetséges anyagi támogatást kapsz, pl. önkormányzattól? Anyagilag vagy máshogy kételkedsz a gyereknevelési képeségedben?
Persze az enyémek is szoktak csintalanak lenni,de sosem verkednek,beszélnek csúnyán,vagy ooznak fájdalmat másoknak. Remélem ilyenek lesznek kamasznak is:)
en is meselek minden nap,az enyemek megsem ilyen jok...de azert vard ki a veget,amig pl kamaszod is lesz......
Igazsag szerint en nem is szeretnem,hogy ennyire jo gyerekeim legyenek....En komolyan elvezem a szep egeszseges,talpig mocskos kolykomet,cinkosan mosolygunk ossze a szetszaggatott nadrag lattan es felmegy az agyvizem neha az 5 evestol is:)
Nem tudom,csak én vagyok-e ilyen szerencsés,de nekem mind az öt gyerekem nagyon jó. Nem mondom,hogy sosem veszekednek,mert szoktak,de akkor sem az a gyilkolós verekedős vita megy. Az ikerfiaim 8 évesek,kitünő tanulók,sosincs velük gond,az osztálytársaik is szeretik őket. A lányom 6 éves,most megy suliba,izgatottan várja,tanszer vásárlásnál sincs volt gond. A legkisebb fima,Rómeó még csak 3 é,most tanul beszélni,a lánykám pedig 2 hós. Van egy titkom:kicsi koruk óta rendszeresen mesélek neki,de nem csak Hófehérkét,meg ilyeneket,hanem pl.Arthur királyról,bölcsekról;szóval csupa olyan mesét,ami tele van tanulsággal.A tanulságot mindig meg is beszéljük.....lehet ezért ilyen jók.:)
Pillanatnyilag nem gondolkozom rajta, hogy mi lesz ,ha kiengedik. Az ügyvédei szerint kb. 6 év! Sajnos ezalatt a 3 hónap alatt világossá vált számomra, hogy ebben az országban, csak a neve van meg az igazságszolgáltatásnak. Aki belekerül egy ilyen helyzetbe, az rádöbben, hogy a bántalmazott nők érdemi segítséget sajnos sehonnan nem kapnak.
es mi lesz,ha a ferjedet kiengedik?? Az mikorra varhato????? Eppen tegnap volt az Esteben egy riport az ilyen helyzetekrol es torvenyileg meg mindig az az egyetlen ut,hogy a bantalmazottat emelik ki a csaladbol es nem a bantalmazot...ez egy rohej
Elegem volt az anyaotthonokból, albérletet nem találtam. Úgy döntöttem, hogy ez az én házam is, miért ne élhetnénk itt a gyerekekkel egy ideig. A férjem még mindig előzetesben van, csak a család mocskolódásait kell eltűrnöm. Nem egyszerű az élet 6 gyerekkel, ami támogatást eddig nyújtott az önkormányzat, most mindent vissza vettek. Ugyanott tartok, ahol elkezdtem, csak annyival könnyebb, hogy a férjem nélkül, de anyagilag padló!
A baj az, ha a bántalmazott feleség, gyerekeke elintézik az apjukat, akkor a rendőrség számonkéri őket, az apa meg röhög a markába. Hacsak nem az ibolyát szagolja.
Felhozom, de már hozzászólni sem tudok, csak hallgatom a hírekben az újabb és újabb szörnyűségeket. Családon belülieket és családon kívülieket. És el sem tudom képzelni, hogy ebben az országban, világban, az én gyerekeim hogyan fognak majd élni. És mire tanítsam őket, hogy könnyebb legyen nekik?
van benne tapasztalatom,hogy all az ajtoban a rendor,amig en torott orral tartom a torolkozot az az omlo veremhez es az uvolto gyerek csimpaszkodik a labamba.....es nem jon be
Iszonyat, hogy családon belül mi minden megtörténhet, és sokszor hiába hívnak a szomszédok rendőrt. Amit írtam, rendőrtől hallottam. Azt mondta: gondolták volna meg előbb, hogy összeházasodnak-e. Hogy közben akit bántalmaztak, az is egy állampolgár, akit nekik kötelességük lenne megvédeni, meg se fordult a fejében.
meg annak,hogy a torott orrot a rendorseg hazastarsi civodasnak tartja es nem vatkozik be...Megvarjak,mig tenyleg agyonvernek valakit,aztan erosen csodalkoznak,hogy tortenhetett
Nagyon jellemző sajnos. A rendőrség nem szívesen avatkozik családi perpatvarokba, ez azoknak a feleségeknek köszönhető, akik a letartóztatott férjek után járnak a rendőrségre könyörögni, mondván: nem volt komoly az egész.
Pest kilőve,mert a rendőrség ott nem tud védelmet biztosítani.Azt mondták,hogy csak saját felelőségemre indulhatok pestre.Úgyhogy azt inkább kihagyom.Most Mosonmagyaróváron vagyunk.
Valahol a környéken kéne,márcsak a költözés nehézsége miatt is.
Bármilyen megoldás érdekel,csak anyaotthon ne legyen,mert szörnyű körülmények vannak itt.
Anyaotthon biztosan sokféle van, jó is, rosszabb is. Én meg olyat hallottam, hogy van, aki az ablakon adja ki a kaját annak, aki elől (hivatalosan) odamenekült. De ebből senki ne vonjon le semmilyen következtetést, csak annyit, hogy ilyen is van.
Gézooo, ha jól olvastam, akkor Pesten lenne a legjobb az az albérlet. Sajna, arra nem vagyok ismerős.
köszönök nektek mindent!Az a helyzet,hogy jövő héten innen ki kell költöznünk,mert ez csak krízis ellátás.Az anyaotthont inkább kihagynám,mert itt ecsetelték az anyák,hogy milyen a helyzet ott is.Szeretnék albérletet találni,ehez szeretnék segítséget kérni tőletek,ha valaki tudna segíteni,megköszönném.Mindegy,hogy milyen,megfizethető legyen max:45000+rezsi.Jó lenne pesten,és fontos,hogy 6GYEREK
Gondolom, most egészen más jellegű problémákkal találkozol. Javaslom, oszd meg velünk. Ha mással nem, de legalább együttérzéssel és tanácsokkal segít itt mindenki.
