Keresés

Részletes keresés

ábmrus Creative Commons License 2023.07.09 0 0 214

De, hogyne: alfabéta, gamma, delta,....

Előzmény: merigazoi (213)
merigazoi Creative Commons License 2023.07.08 -1 0 213

nem, analfabéta vagy.

Előzmény: ábmrus (212)
ábmrus Creative Commons License 2023.07.08 0 0 212

Látom, ez finnugribugrik rovata!!!

merigazoi Creative Commons License 2023.07.08 0 0 211

szerb-horvátban nem biztos a szito

szlovén, bulgár цедка

 

japánban

sieve 笊 zaru

Előzmény: merigazoi (210)
merigazoi Creative Commons License 2023.07.08 -1 0 210

szór

szór [1405 k.] Jövevényszó egy török nyelvből a honfoglalás előtti időből, vö. csagatáj savur-, oszmán-török savur-, csuvas sövör-: ’szór, hint, dob’. A török szavak előzménye egy ótörök *sav- ’ugyanaz’ ige lehetett. 

 

a szlávban szip-at (horv. sipati, szl. sypat)

 

kazah сабан (szaban), себу (szebu)

azeri səpmək

üzbég sepmoq, sochmoq

török serpmek

 

finn sirotella

 

olasz spruzzare

 

mongol цацах (cacah), сүрэл (szürel)

angol sprinkle, sow, spray, strew, scatter

 

 

............................

a szűr szűrő/szita úgy néz ki a szór párja

 

szlávban szito

angol sieve sift

 

üzbég suzg'ich

török süzgeç

mongol шүүлтүүр

finn suodattaa

 

 

Ec pec kimehecc a Creative Commons License 2023.02.28 0 0 208
merigazoi Creative Commons License 2023.02.18 -1 0 207

össze

 

görög szün- (‘össze’)

 

Ket синя ɕiɲa

Buriat сугтаа suktaː

Lule Saami siegen si͡ɛɡɛn

Lezgian санал sanal

Tsez сулӏлӏи sut͡ɬt͡ɬi

Icelandic saman sɑmɑn

 

 

szláv. svaz 'szvaz'

magy. szöv-(etség)

 

[BUNDLE]

Chuvash ҫыхӑˈ ɕɯχə

Northern Khanty сых sɪχ

Northern Mansi сяхыл sʲaχɪl

Northern Yukaghir солхо solxo

Russian связка svʲaˑzkə

merigazoi Creative Commons License 2022.10.24 -1 0 206

het > -t -hez -hö

eztet ezt

ijszt igy igyen

ijszhet ilyet

imigyen emigy

ehhö

 

merigazoi Creative Commons License 2022.09.28 -1 1 203
merigazoi Creative Commons License 2022.09.20 -1 1 202

roskad [1660 k.] Származékszó, egy önállóan nem adatolható szótő -kad gyakorító igeképzővel ellátott alakja. A szótő összefügghet a régi nyelvi roshad ’tönkremegy’ [1510 k.] ige ősi, finnugor eredetű szótövével.

 

rusnya [1468 tn. (?), 1548] ’undorítóan csúnya; piszkos; alávaló’ Horvát-szerb jövevényszó, vö. horvát-szerb ruž(a)n, -a, -o ’csúf, rút, idomtalan; rossz, gonosz, becstelen, aljas’. Eredetére vö. a horvát-szerb rug ’gúny, csúfolódás’ főnevet.

 

rút [1441 tn., 1456 k.] Bizonytalan eredetű. Talán ősi, finnugor kori szó, vö. osztják r%täk ’törékeny, merev ’, cseremisz rot liješ ’korhad, rothad ’. Ezek előzménye a finnugor *r t ’törékeny, merev, korhadt’ jelentésű melléknév lehetett.

 

ramaty [1877] ’gyenge, vacak’ Valószínűleg cseh jövevényszó, vö. cseh nyelvjárási ramotí ’kacat, ócskaság’. Ez talán a cseh chramosti ’rőzse’ főnévre vezethető vissza.

 

 

 

...

rozzant. roskatag. rogyadozik.

rothad. rohadt. redves. rüh. ragya.

 

rongál. ront. romlik.

Előzmény: merigazoi (201)
merigazoi Creative Commons License 2022.09.20 -1 1 201

roncs. ramaty.

 

rossz [1137 tn. (?), 1456 k.] Valószínűleg ősi, finnugor kori szó, vö. zürjén ruÇ mun- ’elfárad, elgyengül, ellankad’. Ennek előzménye a finnugor *roc ’fáradt, gyenge, sovány’ jelentésű melléknév lehetett.

 

(ha az angol is finnugor...)

 

rombol [1621] Vitatott eredetű. 1. Szláv jövevényszó, vö. szlovén robiti ’beszeg; kidönt, vág, üt’, szlovák rubit’ ’(be)metsz; beszeg’, orosz [rubity] ’vág, kidönt; (meg)ácsol’. Ezek előzménye a szláv *rYb ’szegély; varrat’ főnév lehetett.

 

rom [1750] Valószínűleg tudatos szóelvonással keletkezett a romlik igéből. Nyelvújítás kori szó.

 

romlik [1266 tn., 1372 u.] Származékszó, egy önállóan nem adatolható szótő

 

és belegabalyodnak a saját katyvaszukba. (amúgy a rovásból lett rubit, rub)

 

...............

rút. ronda.

 

ronda [1631] Bizonytalan eredetű.

 

még egyszer: finn. ruma ugly, unsightly, bad, dirty, hideous, nasty

és

horv. ružan   ugly, unsightly, homely, misshapen

Előzmény: merigazoi (200)
merigazoi Creative Commons License 2022.09.20 -1 1 200

rossz romlott ront

 

wrong

Japanese 悪い wäɾɯi

Southern Yukaghir erū- eruː

Udmurt урод urod

Portuguese ruim ʀwĩ

Romanian rău rəw

 

ruin (wreck)

magy. rom

finn. raunioittaa. raakki. romu. romahtaminen.

horv. ruševina


Előzmény: merigazoi (199)
merigazoi Creative Commons License 2022.09.19 0 0 199

régóta azt sejtem, h a rude és a rút ugyanaz a szó

 

rude . raw rough crude brute

finn.
raaka : raw, crude, green, brutal, brute, cruel
rämeä : raucous, rough
ruma : ugly, unsightly, bad, dirty, hideous, nasty

kirg. орой oroj : rough
kazah. өрескел öreszkel : rough
jpn. 粗い arai : rough, coarse

merigazoi Creative Commons License 2022.09.15 -1 0 198

miközben a törökben

 

tart és kitart (ellenáll, kibír) tűr

trk. tut-mak

trk. dayan-mak dur-mak diren-mek

 

és a szlávban is

tart : drži

tart (idő): трая traja trva

ellenáll: odola odolja

tűr: trpi

Előzmény: merigazoi (197)
merigazoi Creative Commons License 2022.09.15 -1 0 197

tart mint (idő-)tartam

 

szl. trva

 

DURATION

tadzsik.дарозмуддат

üzbég davomiylik

bolg. трайност

horvát trajanie

érdekes módon a finnugor nyelvekből hiányzik a tart alapszó, ill. másodlagos jelentésű

tart [1138 tn., 13. század eleje] Bizonytalan eredetű, esetleg ősi, finnugor kori szó, vö. finn tarttu- ’fog, megfog, megragad; megakad; odaragad; ráragad’, vót tarttu- ’ugyanaz’. A finnugor alapszó *tartt - ’megakad, megragad’ lehetett. A

Előzmény: merigazoi (187)
merigazoi Creative Commons License 2022.09.15 0 0 196

SÁS

 

szl. šašina, šáchor

tatár. csokir

üzb. zigircha

mong. зэгс zegsz

ang. sedge

trk. saz

kirg. сед

jpn. 葦 ashi

 

etim.szótar:

sás [1220 k. tn., 1230 k.] Ismeretlen eredetű szó, mely mocsaras helyeken tenyésző, magas szárú, hosszú levelű növényt jelöl, de nyelvjárásainkban hasonlóságon alapuló névátvitellel használatos a gabonafélék levelének a megnevezésére is. A horvát-szerb šaš, illetve a szlovák šáš, šášie: ’sás’ átvételek a magyarból.

 

merigazoi Creative Commons License 2022.09.09 -1 0 195

LAAT LÁT

 

szláv. glad-, hlad-, sled- (néz, tekint, figyel)

 

LOOK

Icelandic leita lɛitɑ

Swedish leta leːta

 

WATCH

Icelandic líta á litɑ ɑu

 

SEE

Chukchi льук ɬʔuk

 

SEEM

Aleut liida-lix liːdɛlix

 

udmurt адскыны, адӟыны : lát látszik látogat meglát (észrevesz)

 

APPEAR

Chechen ӏоттадала ʡotːədələ

Erzya лисемс lʲisʲems

 

VISIBLE

Northern Selkup атыӄа atɨqa

Udmurt адӟиськыны ɑdd͡ʑʲisʲkɨnɨ

merigazoi Creative Commons License 2022.09.04 -1 0 194

nap [12. század vége] Ismeretlen eredetű szó.

 

SUN

Khalkha Mongolian нар nar

Buriat наран naraŋ

Northern Khanty най naj

 

DAY

Japanese 日 nʲi

Nanai ини i̟ni

Evenki инэӈи inəŋi

Manchu inenggi inɤŋki

Udmurt нунал nunɑl

 

TODAY

Adyghe непэ́ najˈpa

 

Inari Saami onne onːe

Khalkha Mongolian өнөө ɵno

Korean 오늘 onɯl

Nivkh ных nɨx

Northern Pashtoنن nen

merigazoi Creative Commons License 2022.09.03 0 0 193

ebből jelentésváltozás után ÁRAMLIK

 

FLOW

Burushaski war war

Khalkha Mongolian урсах ʊrsăx

Southern Yukaghir jērə- jeːrə

Kannada ಹರಿ həri

Northern Kurdish herikîn hɛrəkin

Előzmény: merigazoi (192)
merigazoi Creative Commons License 2022.09.03 0 0 192

és a magyarban innen van az ÁR ÁRAD

 

ami nincs már sehol máshol csak a mongolban

FLOOD

mongol. үер

 

de a türkben

azeri. axar : flow, stream, current, flood

üzb. ariq : stream, ditch, burn, bourn, dribble, effluent

 

és innen jön az ÁROK

 

Előzmény: merigazoi (190)
merigazoi Creative Commons License 2022.09.03 0 0 191

++

separate >>

PART WAYS

Finnish erota ɛrɔtɑ

Hill Mari айырлаш ɑjərlɑʃ

Kazakh айрылысу ɑjɾələsu

Chuvash уйрӑл ˈujrəl

Sakha араҕыс aɾaɣɯs

Turkish ayrılmak ajɾɯlmak

 

Skolt Saami rätkkjed ratkːʝɛd

 

szláv. roz- (külön-, ketté-, szét-)

Előzmény: merigazoi (190)
merigazoi Creative Commons License 2022.09.03 0 0 190

sőt,

ERESZT

mongol. урсах : flow, discharge, leak

 

onnan lehet tudni h ez az, oda tartozik, h a суллах салгах rokonszava

+

арилгах : remove

 

azeri. aralamaq  : separate, disconnect, part, disjoin, break, divide

....ezzel bizonyossá vált, h a török nyelvekben is az alapszó ugyanaz (mivel az ernyed és szétválaszt :ereszt is egy tőről fakad)

ami azt jelenti, h az urali is (lásd ereget urali szótő) és a török is (és a mongol is) a szkíta nyelvből vette ezt a szógyököt

Előzmény: merigazoi (189)
merigazoi Creative Commons License 2022.09.03 0 0 189

itt egy másik alapszó, ami bizonytalan hisz nem lehet ugyanaz a gyöke, mint az erőnek (vagy igen? az ered lehet az alap, viszont a származékai ellentmondanak, hacsak nem úgy tekintünk az erőre, h az ami el van eresztve)

 

ered

ereszt ernyed

 

ereget [1256 tn., 1771] Ősi, finnugor kori szótő magyar képzéssel, a tőre vö. vogul tÁrt- ’ereszt, bocsát’, osztják lerämt- ’kiterít, tereget’, zürjén šergId- ’látni enged, mutogat’. A szó finnugor alapnyelvi alakja *šär - ’ereszt; kiterít’ lehetett. A szóvégi -get gyakorító igeképző. Ugyanezen alapszóból -d kezdő-gyakorító képzővel keletkezett az ered [1372 u.], -szt műveltető képzővel az ereszt [1383 tn., 1416 u.], -sz gyakorító és -kedik gyakorító-visszaható képzővel az ereszkedik [1500 k.].

 

ernyed [1803] Bizonytalan eredetű, talán jövevényszó egy török nyelvből magyar képzéssel. A tőre vö. ótörök ärÉ-, jakut ir-: felvontat’; vö. még: ujgur ärin-, oszmán-török erin-: ’rest, hanyag ’. A nyelvünkbe került alapalak *erin- lehetett.

 

LEAVE

Khalkha Mongolian орхих ɔrxʲix

 

a türk nyelvekben:

üzb. ajratmoq : divide, disconnect, detach, release

azeri ayırmaq

 

megvan az altaiban is

merigazoi Creative Commons License 2022.09.03 0 0 188

Róna Tas

 

erő a mongolban

 

erő [1086 tn. (?), 1372 u.] Jövevényszó egy török nyelvből a honfoglalás előtti időből, vö. ujgur ärk ’erő, hatalom’, csuvas iräk ’kény; akarat; szabadság’. A szó megfelelői a mongol nyelvekben is megtalálhatók. A magyarba került alapalak *ärik vagy *ärük lehetett.

merigazoi Creative Commons License 2022.08.30 0 0 187

TART

urali + hindi

szl. trimati drzsati

 

trk. tut-mak dur-mak (+mandzsu, jukagir)

Ossetian дарын darɨn

 

 

hold halt (a nyelvek többségében a tart másik jelentése a feltart 'leállít' pl. trk.durmak, üzb.tohtat-mok)

 

停留 teiryū : fn. halt stop

停める tomeru : i. halt stop

 

保つ tomacu : i. hold keep sustain support

執る toru : i. hold take

 

latinban: duro / teneo 'hold' : tardo 'halt'

merigazoi Creative Commons License 2022.08.30 0 0 186

TOROK

Northern Mansi тур tur

 

urali változat

Nganasan дямуо dʲɐmʷo

 

jukagir változat

Northern Yukaghir тэнмэ tenme

Southern Yukaghir tunmul tunmul

 

türk változat

Sakha тамах tamax

Bashkir тамаҡ tamaq

Tatar тамак tamak

 

KH változat

Tundra Nenets хорака xoːrɑkɑ

Veps kurk kʊrk

Estonian kõri kɤri

Icelandic kverk kvɛr̥k

Northern Kurdish qirik qərək

 

Southern Saami gealoe keæluʌ

tadzsik гулӯ gulū

Italian gola ɡola

Khalkha Mongolian хоолой xɔːɮɔi̯

 

Belarusian горла ɣɔrla

Bulgarian гърло ɡɤrɫɔ

 

 

lásd egy nyelven belül:

Sakha тамах tamax

Sakha күөмэй ky͡ømej

merigazoi Creative Commons License 2022.08.29 0 0 185

+

kazah. соғу соққы beat, hit, pound, blow, strike

kirg. сокку 'ua.'

még a mongolban is

шархдах stab

цоорхой puncture

Előzmény: merigazoi (184)
merigazoi Creative Commons License 2022.08.29 0 0 184

megfeledkeztem a szúnyogról, meg h Vámbéry már igazolta a szúrt a törökben

 

(viszont a tadzsik szóalak mindent visz, felülírja a török és a finnugor származtatást is...)

 

trk.

sür- bedug, bever

suz- bedug, beszúr

siz- szúrni

sizi szúró fajdalom

sürgü retesz

suk- eldug, elrejt (ZUG)

sogul- befúrja magát (SZÚ)

sürdük szurdok

 

+

'éles'

SZÖG trk. csügi krg. sege

csagat. csing 'meredek'

 

trk. sivri, seri, zarif 'éles, hegyes'

üzb. cho'qqili 'ua.'

 

 

sokmak sting, insert, put, stick
ısırmak b
ite, sting,
bite off

üzb. caqmoq sting. chaqmoq sting

 

a török jelentés-szórásból látszik, h az alapszó a szúr volt.

 

.......

sőt, az angol sock 'lök' is valószínűleg ugyanez a szó.

sock (v.1) of uncertain origin.

Előzmény: merigazoi (182)
merigazoi Creative Commons License 2022.08.27 0 0 183

egyébként ha a etim.szótár azt feltételezi, h a finnugor alapszó 'döf, szúr' alapértelmű, akkor rá kéne mutatni, h

 

1. a finnugor szóalakok másodlagos jelentésűek.

 

2. a dobni

Kildin Saami суэххпэ suexːpe

Northern Yukaghir суусээй- suːseːj-

 

3. a lökni

North Azerbaijani sürmək syrmæk

Southern Uzbek surmoq surmɒq

 

úgy néz ki, az etimológiai szótár finnugor koncepciója a saját tézisével van megcáfolva

(mármint abban, h nem úgy történt, az ún.finnugor nem csak a finnugorra vonatkozik, hanem annál szélesebb)

 

Előzmény: merigazoi (182)
merigazoi Creative Commons License 2022.08.27 0 0 182

és megvan a szúr a tadzsikban!

 

сурох : pierce

 

etim.szótár:

szúr [1435 tn., 1527] Ősi, finnugor kori szó, vö. cseremisz šçre- ’lök, döf, döngöl; sulykol; szúr’, finn survaa- ’dob, lök, döf; ruhát mos’, survo- ’döngöl, összetapos’. A finnugor alapalak *sura- ’döf, szúr’ lehetett. 

 

emlékeztetőül a finnugristáknak, h hol van tadzsikisztán:

Előzmény: merigazoi (181)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!