http://en.wikipedia.org/wiki/Father's_day
Meg lehet benne keresni a magyar apák napját..., ha megtalálja valaki, annak küldök egy csokor aludttejet...
Egyszer a családommal voltunk együtt Angliában, a fiam akkor volt 14 éves. Egy iskolai cserekapcsolatban vettünk részt, és éppen beleesett az Apák napja (a táblázatban látható: Angliában ez június harmadik vasárnapja). A vendéglátó anya és a fiacskája, meg az én fiam reggel eltűntek nagy titokzatosság közepette, majd nemsokás visszatértek és a két fiú megköszöntötte az apját, így kaptam életemben egyetlen egyszer egy ajándékot a fiamtól Apák Napján, egy kis zöld csokornyakkendőt, amire ma is olyan szeretettel nézek, mintha egy szent relikviája lenne...
Na ezzel csak azt akartam mondani, hogy ebben a mi kis rothadó és förtelmes országunkban és társadalmunkban ez is az egyik lehetőség, ami mellett elmegyünk, hogy egymásnak örömet szerezzünk, vagy megbecsüljük azt, aki megérdemli. Ugyanis ez is az egyenjogúság része - lenne. És ne tessék azzal jönni, hogy az összes többi nap az apák és a férfiak napja, mert ez cinizmus és nagyon ócska válasz.
Soha nem tartok nőnapot, mert szerintem csak azért megköszönteni egy embert, mert az egyik nembe született, nagyon súlyos diszkrimináció akkor, ha a másik nem ugyanezt nem kapja meg. Azon az egy napon akarja a férfitársadalom leróni az összes többi napon a nők ellen elkövetett tetteit? Ezt kompenzációnak hívják a lélektanban. Mi szükség van erre?
Én a nőnapot eltörölném - vagy bevezetném a férfiak napját is, hasonlóan. És az Apák Napját meg mindenképpen. De hogy ez nincs így az éppen azt bizonyítja, hogy talán valóban ez a társadalom még ma is úgy gondolja, hogy az összes többi nap a férfiaké... és ha ez így van, akkor ez igen szar.