1991 óta Veszprémben is lehet űzni ezt a floorball nevű egyre népszerűbb sportot. A Veszprémi Egyetem Lizards Fitt SE csapata 2002 óta vitézkedik a Magyar Floorball Bajnokság második vonalában.
2007. 04. 22. Floorball OB2 17. fordulóból újrajátszott mérkőzés Veszprém, Stadion Munkacsarnok 20 néző
Veszprémi Egyetem SC Lizards - Phoenix Fireball SE 8-6 (3-2, 2-2, 3-2)
jv: Liska, Móricz
Veszprém: Tóth Z. (3+2), Török (2+0), Kiss Z.(1+0), Kolossváry (1+0), Tóth P. (1+0), Kuti (0+1), Knór, Sütöri, Jánosa, Dallos, Holéczy, Kis Sz., RABB (kapus) (0+1). Edző: Kovács Tamás
Az újrajátszott mérkőzésen nem játszottak csúcsformában az egyetemisták, de egy nyílt sisakos, izgalmas, hajtós mérkőzésen végül sikerült begyűjteni az OB2 ezüstérmet, és osztályozót jelentő 2 pontot! A vendégeknek 3-3-nál még sikerült egyenlíteniük, de fordulópontot nem hozott a mérkőzés, a gyíkok 1-2 góllal végig vezetve nyertek, az utolsó harmadban 3 gólos is volt az előny. Kovács Tamás edző munkáját dícséri, hogy az évek óta kiesőzónában egyensúlyozó csapatból egy idény alatt ezüstérmes csapatot faragott.
A 9 csapatos másodosztályban a bajnokság végeredménye a következőképpen alakult:
Veszprém: Tóth Z. (3+0), Török (2+1), Kiss Z.(2+0), Kolossváry (0+2), Knór (0+1), Kuti, Tóth P., Sütöri, Jánosa, Dallos, Holéczy, Kis Sz., Kulitsán, Rabb (kapus). Edző: Kovács Tamás
Az utolsó öt mérkőzésüket zsinórban megnyerő, bombaformában lévő szolnokiak a mérkőzés előtt már 1 pontra megközelítették a Gyíkokat a tabellán, és félő volt hogy egy esetleges győzelemmel akár le is taszíthatják őket a dobogóról. A februári veszprémi találkozón a kannibálok félelmetesen szép játékkal gyűjtötték be a győzelmet, ami alapján hatványozottan nehéz mérkőzésre számíthattak az egyetemisták.
Az első harmadban nem igazolódtak be a félelmek, mert a hazaiak látványosan nem találták magukat a pályán, és szinte egymás után alakította ki helyzeteit a sokkal aktívabb Lizards. A helyzetkihasználás azonban megint csapnivaló volt, amiben a szolnoki kapus bravúrjai is közrejátszottak. Egészen a 12. percig érett az első gól, amikor Török egy csel után már védhetetenül lőtt a jobb felső sarokba (0-1). A veszprémi lendület továbbra sem tört meg, de mindez gólokban továbbra sem mutatkozott sajnos. A harmad utolsó másodperceiben végül Török törhetett egyedül kapura, de gólhelyzetben leterítették. A megítélt büntetőt Tóth Z. hidegvérrel értékesítette, így a legjobb pillanatban sikerült a szünetre megnyugtató előnyt szerezni (0-2).
A fordulás után aktivizálta magát a Szolnok, de a több helyzet továbbra is a szolnoki kapu előtt adódott. A 28. perceben Tóth Z. tört egyedül kapura és a kivetődő kapus fölött átpöccintette a labdát, háromgólosra növelve az előnyt (0-3). Egy perc múlva azonban egy középen üresen hagyott szolnoki játékos bombázta szét a veszprémi hálót, amivel ismét nyílt lett a mérkőzés (1-3), de nem sokáig mert a 30. percben Tóth Z. szerzett közelről gólt, majd 2 perccel később egy emberelőnyös helyzetből Kiss Z. éles szögből leadott lövése "szivárgott" be a kapuvas és a hazai kapus között (1-5). A hátralévő időben a szolnokiak előtt is egyre több helyzet adódott, de a veszprémi oldalon Rabb kapus is remekelt.
A 4 -gólos vezetés ellenére várható volt, hogy a szünetben a végsőkig feltüzelik magukat a Kannibálok, és mindent megtesznek az eredmény megfordításáért. A kezdés után érezhetően belejött a hazai gárda akiket ekkor már népes szurkólósereg is buzdított. A holtpontra jutott veszprémiek beszorultak, a 4 gólos megnyugtató előny pedig 5 perc alatt kétgólosra olvadt (3-5). A 48. percben azonban egy percen belül előbb Török lőtt gólt Kolossváry kiugratásából (3-6), majd Kiss Z. miután leültetett egy kannibált, éles szögből bombázott a léc alá (3-7). A szolnoki remények ezzel végleg elveszni látszottak, de ennek ellenére sem adták fel. Az 52. percben még újra betalált a Szolnok (4-7), de Rabb kapus ezután lehúzta a rolót és mindent védett. A hátralévő percekben a történések zömmel a veszprémi térfélen zajlottak, de újabb gólt már csak 8 másodperccel a lefújás előtt, emberelőnyös helyzetből szerzett a hazai gárda (5-7), így a Gyíkok begyűjtötték az oly fontos két pontot.
A győzelem különösen értékes annak fényében, hogy az Szolnok az utóbbi mérkőzésein sorra kétvállra fektette az élbolyba tartozó csapatokat is. A Gyíkok ezzel egyetlen hátralévő mérkőzésüktől (A Phoenix Fireball ellen 7-2-es veszprémi vezetésnél félbeszakadt, újrajátszásra ítélt mérkőzésről van szó) függetlenül minimum bronzérmesek a floorball másodosztályban, és ha azon is begyűjtik a győzelmet akkor ezüstérmesek is lehetnek még, ami osztályozó mérkőzést is jelentene.
2007. 03. 18. Floorball OB2 16. forduló Veszprém, Egyetemi Stadion 20 néző
Veszprémi Egyetem SC Lizards - White Sharks 5-4 (1-1, 5-3, 2-1)
v: Kovács, Gegessy
Veszprém: Kiss(3+1), Tóth Z. (2+2), Török (1+1), Jánosa (0+2), Knór (1+0), Tóth P., (1+0), Sütöri (0+1), Holéczy, Kuti, Tamás, Dallos, Kis Sz., Kulitsán, Rabb (kapus). Edző: Kovács Tamás
A találkozó tétje nagy volt mindkét csapat számára, hiszen a veszprémieknek még nyitott volt az út akár a dobogó második fokára is, míg a Cápáknak az elmúlt fordulóbeli bajnokverésük után a harmadik helyre még matematikai esélyük volt, de ehhez mindenképpen nyerniük kellett Veszprémben.
A mérkőzést a lehető legrosszabb módon kezdték a hazaiak, hiszen a középkezdés után eladott labda után azonnal a hálóba találtak a fővárosiak. Ezután azonban a hazaiak egyre inkább átvették a játék irányítását, majd néhány kihagyott helyzet után a vendég védelem hibáját kihasználva Kiss egyenlített a 6. percben (1-1. Néha már-már nyomasztó fölényben játszott a hazai csapat a sündisznó állásban védekező ellenfél ellen, de a kapu előtt ismét a helyzetkihasználással voltak gondok. A szórványos vendég kontrák és felívelések sem voltak veszélytelenek, de egy kapuvason csattant közeli lövésnél többet a Cápák sem tudtak felmutatni.
A második harmad elején egy távoli lövéssel ismét a vendégek szerezték meg a vezetést (1-2), de utána beindult a veszprémi úthenger és Tóth P., Kiss, Knór, Török góljaival már 5-2 re vezettek a hazaiak a 31. percben. Sajnos 15 másodperccel az 5. gól után a vendégek egy nem túl erős, de a kapust becsapó távoli lövéssel felkapaszkodtak két gólra (5-3), de továbbra is a Veszprém játszott fölényben. A 36. percben visszafújtak egy veszprémi találatot, mert a labda sípszó után jutott a Cápák hálójába, ám végül a tengeri ragadozók nem úszták meg, mert a szabadütéshez visszarendelt labdát Jánosa Tóth. Z.-hez passzolta aki kapásból a hálóba bombázott (6-3). A harmad azonban végén érezhetően kingedtek az egyetemisták és a vérszemet kapó vendégek az utolsó percben ismét szépítettek (6-4).
Az utolsó harmadban gyorsan szépített a Sharks (6-5), amítől szinte szárnyakat kaptak, de a rengeteg kiállítással tarkított öldöklő küzdelemben végül nem sikerült bevenniük a veszprémi kaput, ellenben a hazaiak 2 perccel a vége előtt Tóth Z. és Kiss góljaival végleg eldöntötték a mérkőzést(8-5).
Az egyenrangú küzdelmet hozó 3. harmadtól eltekintve a találkozón hazaiak játszottak fölényben és a mérkőzés összképe alapján megérdemelten szerezték meg a 2 pontot. A VESC Lizards csapata legközelebb április 1.-én vasárnap, a Szolnok Cannibals vendégeként lép pályára. A mérkőzésnek szintén komoly téttel bír hiszen győzelem esetén továbbra is nyitott az út az ezüstérem felé, vereség esetén viszont még a bronzérem is veszélybe kerülhet.
2007. 02. 21. Floorball OB2 14. forduló Veszprém, Egyetemi Stadion 40 néző
Veszprémi Egyetem SC Lizards - SzPK-Eötvös 5-4 (0-1, 4-3, 1-0)
v: Liska, Móricz
Veszprém: Tóth Z. (3+1), Kolossváry (1+1), Kiss(1+1), Knór (0+1), Holéczy, Kiss, Kuti, Tóth P., Török, Jánosa, Dallos, Páncél, Kis Sz., Kulitsán, Rabb (kapus). Edző: Kovács Tamás
Az utolsó két mérkőzésén hullámvölgybe került egyetemistáknak mindenképpen győzniük kellett a második helyen álló SzpK-5vös csapata ellen, ha tartani akarták a lépést az élmezőnnyel.
Az elmúlt hetek rossz játékát feledtetve a veszprémiek már az első harmadban eldönthették volna a mérkőzést. Jobbára a defenzív stratégiával felálló vendégek térfelén folyt a játék, de a hazaiak hiába dolgoztak ki számtalan helyzetet, képtelenek voltak a kapuba találni (Egyszer ugyan sikerült, de a játékvezetők kissé érthetetlenül érvénytelenítették a gólt, azzal az indokkal, hogy az egyértelműen, erősen kapura lőtt labda súrolta az egyik veszprémi csatár lábát...). Ahogy az lenni szokott a sok kimaradt helyzet megbosszulta magát, és néhány másodperccel a harmad vége előtt váratlanul vezetést szerzett a komáromi csapat (0-1).
A második harmadban sem változott a játék képe, általában a vendég térfélen tartózkodott a gömbölyű játékszer. Tóth Z. révén a második percben egyenlítettek a hazaiak (1-1), de sajnos egy kontrából szinte azonnal érkezett a válasz (1-2). Két perccel később Tóth Z. újra egyenlített, majd hosszabb gólcsend után a 32. percben Kiss gólja után már a Veszprémnél volt az előny (3-2). Hiába játszottak jól az egyetemisták, 2 perccel később egy balszerencsésen megpattanó labda (hazai védő lábáról pattant a kapuba) után megint döntetlenre alakult az állás (3-3). A 36. percben Kolossváry fantasztikus kapáslövésével ismét a gyíkoknál volt előny (4-3), de most sem örülhettek sokáig mert egy vendégjátékos a középkezdés után végigszólózott a szélen és kilőtte a hosszú felső sarkot (4-4).
Az utolsó harmadban sem nagyon változott a játék képe, de csak az 52. percben tört meg a jég, amikor a veszprémi csapatnak szinte a mérkőzés során először volt szerencséje: Tóth Z. sarokból kapura küldött labdája az egyébként remek teljesítményt nyújtó vendég kapusról csorgott a hálóba...(5-4). A hazaiak jobban megzavarodtak a vezetéstől mint a vendégek, mert ezután majdnem összehoztak egy-két gólt, de a vendégek nem tudtak élni az ajándék lehetőségekkel. A mérkőzés végére hiába túrta fel a pályát a meglehetősen eldurvuló ellenfél, az okosan játszó egyetemisták dolgoztak ki - és hagytak ki - nagyobbnál nagyobb helyzeteket.
Kísértetiesen emlékeztetett a mérkőzés a két csapat őszi komáromi találkozójára amikor a veszprémiek egy szezonra való helyzetet puskáztak el és szenvedtek 7-5 arányú vereséget... A VESC Lizards csapata ezúttal sem jeleskedett gólok terén, de teljesen megérdemelten szerezte meg a fontos 2 pontot.
2007. 02. 18. Floorball OB2 14. forduló Baja, Posta Sándor Sportcsarnok 50 néző
Bajai Darazsak- Veszprémi Egyetem SC Lizards 8-2 (3-1, 2-0, 3-1)
v: Gálosi, Poór
Veszprém: Tóth Z. (2+0), Kolossváry (0+1), Knór (0+1), Holéczy, Kiss, Kuti, Tóth P., Török, Jánosa, Dallos, Páncél, Kis Sz., Kulitsán, Rabb (kapus). Edző: Kovács Tamás
Súlyos vereséget szenvedett a listavezető otthonában a VESC Lizards csapata a floorball másodosztály rangadóján. A bajaiak ugyan nem játszottak mezőnyfölényben, de mindhárom harmadban egyértelműen a - hetek óta - önmaguk árnyékát nyújtó egyetemisták fölé nőttek, és jóval többször veszélyeztették a veszprémi kaput. A nagyobb szégyentől csak Rabb kapus védései mentették meg a Gyíkokat.
A veszprémiek ezzel szinte behozhatatlan hátrányba kerültek a bajnoki címért folyó küzdelemben, és ha még érmes álmokat dédelgetnek, akkor a legközelebbi szerda esti mérkőzésükön (Stadion 18:00) az SZPK Eötvös csapata ellen mindenképpen győzniük kell.
2007. 02. 06. Floorball OB2 3. fordulóból elmaradt mérkőzés Veszprém, Egyetemi Stadion 30 néző
Veszprémi Egyetem SC Lizards - Szolnok Cannibals FK 3-7 (1-2, 2-2, 0-3)
v: Liska, Móricz
Veszprém: Tóth Z. (2+0), Kolossváry (1+0), Kiss (0+1), Kuti, Knór, Tóth P., Török, Jánosa, Dallos, Páncél, Kis Sz., Kulitsán, Sütöri, Rabb (kapus). Edző: Kovács Tamás
A nyolcadik helyezett elleni pontok begyűjtése kötelezőnek tűnt a második helyen tanyázó veszprémiek számára a mérkőzés előtt, különösen annak fényében hogy az ellenfél az előző fordulóban megsemmisítő vereséget szenvedett a középmezőnybe tartozó Phoenix csapatától.
A mérkőzés első perceiben azonban hamar körvonalazódni kezdett, hogy a három pont begyűjtése nem lesz egyszerű feladat. A fiatal de képzett játékosokból álló ellenfél többet birtokolta a labdát és magabiztos, gyors, sokpasszos játékával meglepte, sőt demoralizálta a hazaiakat. A 7. percben emberhátrányba kerültek az egyetemisták, amit az ellenfél néhány másodperc alatt könyörtelenül kihasznált (0-1). A 9. percben egy távoli bombával növelte előnyét a szépen játszó szolnoki csapat (0-2). A hazaiak a harmad felétől kezdtek éledezni, és egész pályás letámadást alkalmazni, amivel sikerült néha megzavarni a vendég védelmet. Egyre több helyzet adódott a szolnoki kapu előtt is, de még büntetőből sem sikerült az ellenfél kapujába találni. Végül aztán a 17. percben Kolossváry avatta föl a kannibálok kapusát (1-2), és ezzel sikerült szorossá tenni a mérkőzést a szünet előtt.
A szünet egyértelműen az egyetemistáknak jött jobban, mert a második harmadban villámrajtot vett a csapat. A középkezdés után szinte azonnal egyenlített a Veszprém miután Tóth Z. távoli lövése a vendég kapus lábai között a hálóba jutott (2-2). Fél perccel később Kiss Z. átadását ugyancsak Tóth Z. passzolta az üres kapuba, és ezzel már a hazaiaknál volt az előny (3-2). A vendég csapatot megzavarta a két bekapott gól, és a letámadásos játék. Veszprémi percek következte de hiába a rengeteg gólhelyzet, a befejezéssel mindig gondok adódtak. Kétszer még az üres kaput is elvétették a hazaiak, és a harmad felénél el is fogyott a lendület. Előbb egy kontrából egyenlített a Szolnok, majd egy tetszetős szabadütés kombináció után a szélen üresen elfutó vendég játékos lőtt hatalmas gólt (3-4). A harmad második felében már egyre nyugodtabban szövögethette támadásait a labdát egyre többet birtokló szolnoki csapat.
Az utolsó harmadban hamar 2 gólosra növelte előnyét a Szolnok. Ettől kezdve már minden mindegy alapon rohamozott a Veszprém, és egyre jobban kinyílt hátul. Sajnos a legnagyobb helyzeteket sem sikerült kihasználni, az ellenfél viszont ugyancsak sok lehetőségéből újra betalált az 54. percben (3-6), és ezzel végleg el is dőlt a mérkőzés. Az egyetemisták ugyan mindent megtettek a szépítésért, de a szolnoki kapus nagy védései után az utolsó percben tovább növelte előnyét a vendég csapat, beállítva a végeredményt (3-7).
A szemre is szépen játszó vendégek megérdemelt győzelmet arattak a gyenge napot kifogó, helyzeteiket elhibázó egyetemisták ellen. Érthetetlen hogy egy ilyen játékra képes csapat, mint a Szolnok mit keres az OB2 tabella alsó felében.
Veszprém: Tóth Z. (4+0), Kolossváry (2+2), Török (2+0), Knór (0+2), Páncél (0+2), Kiss Z. (1+0), Tóth P. (1+0), Kuti (0+1), Jánosa (0+1), Dallos, Kis Sz., Kulitsán, Sütöri, RABB (kapus). Edző: Kovács Tamás
A tabellán elfoglalt pozíciók alapján a hazai győzelem tűnhetett valószínűbbnek a mérkőzés előtt, a döntetlenre végződött őszi mérkőzés tapasztalatai alapján azonban egyáltalán nem érezhették zsebükben a 2 pontot a hazaiak, még úgy sem, hogy vendégek a csapatukat sújtó sérüléshullám miatt mindössze 3 cserével érkeztek a találkozóra.
A maroknyi csapattal érkező vendégek ennek ellenére már a mérkőzés elejétől nagy tempót próbáltak diktálni, sokszor veszélyeztették is a hazai kaput, de a védekezésre szinte semmi gondot nem fordítottak, így a hazaiak előtt számolatlan mennyiségű gólhelyzet adódott. A 14. percben már 3-0 ra vezető veszprémi csapat kissé elkényelmesedett, többször majdnem gólt kapott, de a harmad végén még így is sikerült tovább növelni az előnyt (4-0).
A csapat a 4-0-ás vezetés ellenére edzői fejmosást kapott a szünetben, de ez sem segített igazán. A második harmadban sem változott a játék képe, egyik csapat sem állt fel nyugodtan támadni, hanem a gyors ellentámadások domináltak, melyekbe mindkét oldalon igen sok hiba csúszott. A kritikus pillanatokban a veszprémiek azonban mindig tudtak újítani, így a harmad végére további egy góllal nőtt a vezetés (8-3).
Az utolsó harmadban 5 perc alatt feljöttek 2 gólra az újabb sérülés miatt megfogyatkozott, de továbbra is nagy kedvvel játszó vendégek (8-5). Ezután veszprémi percek következtek, a Lizards néha szépen és sok passszal játszva visszaállította az öt gólos biztos előnyt (10-5). Sajnos az utolsó 10 percet ismét átaludta a csapat, a vendégek feljöttek 3 gólra, sőt tovább csökkenthették volna a különbséget ha a végig nagyszerűen védő Rabb kapus nem véd ki egy a Szombathely javára megítélt büntetőt. Az utolsó perceket buta szabálytalanságok miatt (fekvő játék) folyamatos emberhátrányban volt kénytelen kivédekezni a Veszprém, de a vendégek nem tudtak élni az emberelőnyös helyzetekkel.
A mérkőzésre jellemző, hogy gólzáporos végeredmény ellenére a két kapust lehetne a mérkőzés legjobbjainak választani. Ha a mutatott játékra nem is lehetnek büszkék a gyíkok, fontos két pontot sikerült szerezni, hiszen a Szombathely csapata még sok borsot törhet a riválisok orra alá is.
A következő mérkőzés február 6.-án kedden játssza a csapat Veszprémben a Stadion csarnokában, amikor a Szolnok Cannibals együttesét fogadják.
Veszprém: Kolossváry (2+2), Tóth Z. (3+0), Knór (1+1), Kiss Z. (1+0), Holéczy (0+1), Tóth P. (0+1), Török (0+1), Kuti, Páncél, Jánosa, Dallos, Tamás, Rabb (kapus) Edző: Kovács Tamás
A második és harmadik helyezett összecsapásán hatalmas küzdelemre lehetett számítani. A veszprémieknek az őszi, budapesti vereségért volt mit törleszteniük, a vendégek viszont az előző fordulóban a listavezető Baja ellen elvesztett pontjaikat szerették volna Veszprémben egy dobogós riválistól bepótolni.
Az első harmad elején nyoma sem volt tapogatózó játéknak, a vendégek hatalmas iramot diktálva már az első percektől megpróbálták felszántani a pályát, de a sokszor durvaságba átcsapó nagy igyekezetük nem párosult átgondolt, felépített játékkal, gyors kontráikba sok hiba csúszott. Az első kimaradt helyzet még a Veszprém kapuja előtt adódott, de aztán a hazaiak is fölvették a ritmust és lassanként átvették az irányítást. A Tritont kezdetben még a szerencse és kapusuk bravúrjai megoltalmazták a góloktól, de a 17. percben Tóth Z. már védhetetlenül bombázott éles szögből a hosszú felső sarokba majd, a 20. percben Kolossváry is betalált (2-0), így sikerült megnyugtató előnyt szerezniük a szünetig, és néhány percre a játékban is sikerült az őrült rohanást helyett nyugodtabb támadásépítést bemutatni.
A második harmad ott folytatódott ahol az első abbamaradt, a vendégek kezdetben sokszor beszorultak térfelükre, a veszprémiek pedig helyzetek sokaságát dolgozták ki, de a fővárosiak kapusa szinte hihetetlen mentéseket mutatott be. A középen kapura törő Kiss Z. félmagas lövésével a 6. percben sikerült 3 gólosra növelni az előnyt (3-0), de sajnos a Triton szinte azonnal szépített (3-1). Ekkor még nem tört meg a hazai lendület mert továbbra is fölényben játszott a Lizards, de a helyzetkihasználással továbbra is gondok adódtak. A 31. percben Tóth Z. egyedül tört kapura, de egy vendég védő 100%-os gólhelyzetben hátulról az ütőjére csapott. Az egyértelmű büntető és kiállítás helyett szimpla szabadütést mutattak a bírók, akiknek a kezéből teljesen kicsúszott már ekkorra a mérkőzés, de a sértettnek ez is elég volt, hiszen a legurított labdát azonnal a hálóba vágta (4-1). Ettől kezdve azonban a hazaiak látványosan visszaestek. A Triton előbb Vad Zs. révén egy gyönyörű kapáslövéssel szépített (4-2), majd két perccel később Vancsa befordulós lövése találta meg a felső sarkot, amivel egy gólra megközelítették a hullámvölgybe került vendéglátókat (3-4).
Jókor jött a szünet a hazai csapatnak, de a fejekben sajnos nem sikerült rendet tenni. Folytatódtak a vérszemet kapott vendégek rohamai, a veszprémieknek a labdafelhozatallal is gondjai adódtak, percekig a kapujuk elé szorultak. Alig telt el egy perc a vendégek Klinghammer révén már az egyenlítésnek örülhettek, miután a játékos egy kapu mögötti palánkról visszapattanó labdát szinte 0 fokból azonnal a hálóba fonákozott (4-4). Két perccel később egy sarokból visszalőtt labdát az érkező Dudás kapásból továbbított a veszprémi hálóba. Ezzel már a vendégeknél volt az előny (4-5), és csak Rabb kapuson múlt hogy nem sikerült több góllal elhúzni az ellenfélnek. A hazaiak azonban felkeltek a padlóról újabb erőtartalékokat vetettek be, és az ellenfél agresszivitását is teljesen átvették. A pályán folyó játék ekkor már jobban hasonlított gladiátorok küzdelmére mint a floorballra, a nézőtér felfokozott állapota pedig ugyancsak a cirkuszi hangulatot erősítette. 7 perc öldöklő küzdelem után Knór egyenlített (5-5), ami szinte „hisztérikus” örömöt váltott ki a hazaiakban. Két percre rá Kolossváry lőtt gólt, és ezzel újra a hazaiaknál volt az előny (6-5). A Triton nem tudott élni adódó lehetőségeivel, míg Tóth Z. a veszprémi oldalon újból eredményes volt (7-5). Ezzel a mérkőzés eldőlni látszott, de a fővárosiak nem adták fel és Dani távoli lövése révén 15 másodperc alatt szépítettek (7-6). Ezután Tóth Z. lőtte szét közvetlen közelről a felső kapuvasat, de a labda a vendégek nagy szerencséjére a gólvonalra pattant, és kapusuk bravúrosan ki tudta ütni végül. Az utolsó percekben végül megtörtént az első(!!!) két perces kiállítás is, így a hazaiak emberhátrányban fejezhették be a mérkőzést. A vendégek 6 mezőnyjátékossal kezdtek neki a „power play”-nek, de a kapusukat elfelejtették lehozni… hosszú másodpercekig nem vette észre senki közülük, és ami nagyobb baj a játékvezetők közül sem, a veszprémi kispadról érkező folyamatos kiáltozás ellenére sem, mikor végül észlelték, sajnos egy magáról megfeledkező játékos már a pályára belépve reklamált a hazaiaktól, így ő is a kiállítás sorsára jutott. A négy a három elleni játékban képtelen volt érvényesíteni emberfölényét az idegesen játszó Triton, folyamatosan eladták a labdát, így megmaradt az egy gólos veszprémi előny.
Az őszi mérkőzéshez hasonlóan most is hatalmas küzdelmet hozott a két csapat összecsapása, de sajnos ezúttal a küzdelembe durvaság és indulatok is vegyültek. Az egész mérkőzést tekintve talán a vendégek sem érdemeltek vereséget, de megjegyzendő az is, hogy az őszi mérkőzésen sem érdemelt vereséget ellenük a Lizards, ám akkor Fortuna a fővárosiakkal volt. A játékvezetők képtelenek voltak kézben tartani a mérkőzést, de elmondható hogy mindkét csapat irányában folyamatosan elnézték a durva szabálytalanságokat, így igen nehéz megítélni hogy mennyire befolyásolták ténykedésükkel az eredményt. Újabb győzelmükkel a veszprémiek vezetik a tabellát a floorball másodosztályban.
Ares HC "B" - Veszprémi Egyetem Lizards FSE 1-4 (0-0, 0-1, 1-3) Budapest, Építők pálya
v: Kovács, Kelemen
Veszprém: Tóth Z. (1+1), Kiss (1+1), Knór (1+0), Török (1+0), Tóth P. (0+1), Kolossváry, Holéczy, Kuti, Jánosa, Dallos, Tamás, Rabb (kapus)
Edző: Kovács Tamás
A pont nélküli hazaiak ellen ugyan a papírforma könnyed sikert ígért, a veszprémiek már tavaly megtapasztalták hogy a legkevésbé sem lehet félvállról venni egy ilyen mérkőzést sem.
A budapesti csapat a mérkőzés kezdetétől tömör bunkervédekezésre rendezkedett be, ennek megfelelően szinte folyamatosan a hazai térfélen folyt a játék és a labdabirtoklás is nyomasztó veszprémi fölényt mutatott. Az Ares ritka ellentámadásai nem jelentettek veszélyt a vendég kapura. Az elszántan védekező hazaiak kapuja előtt azoban a gyíkok csak ritkán tudtak tiszta helyzeteket kialakítani, a nem túl ígéretes távoli próbálkozások pedig vagy elkerülték a kaput, vagy a védelem blokkolta őket.
A második harmadban egyre sokasodtak a veszprémi helyzetek de kezdetben még kapusuk vagy a szerencse segített a hazai csapaton. A 30. percben végül Knór zúdított a kapuba egy helyzetsorozat után sokadszor kipattanó labdát, megszerezve a jól megérdemelt vezetést a Lizardsnak (0-1). A gól után még élénkebb lett a vendégek támadójátéka, de a legnagyobb helyzetekből is képtelenek voltak betalálni így sovány 1 gólos előnnyel várhatták az utolsó harmadot.
A megszokott koreográfia szerint folyt a játék az utolsó játékrészben is, sok kimaradt veszprémi helyzettel egészen a 49. percig, amikor Tóth Z. beadását a középen üresen hagyott Török váltotta gólra (0-2). A góltól megzavarodott hazaiak kapujába egy perc múlva Kiss Z. talált be közvetlen közelről Tóth P. passzából (0-3), majd nem telt el újabb egy perc és Tóth Z. középre lőtt labdáját egy hazai védő a saját kapujába segítette (0-4). A mérkőzés ezzel eldőlt. Az budapestiek feladták a bunkervédekezést, és ugyan begyötörtek egy szépítő gólt, de a hátralévő percekben is inkább az Ares kapuja forgott veszélyben, 2 veszprémi lövés is a kapuvason csattant.
A Lizards megérdemelten gyűjtötte be a győzelmet a teljesen defenzív ellenfél ellen.
Rangos tornán szerepelt a Veszprém Lizards csapata november 25.-én Komáromban, ahová a szervezők 3 első osztályban szereplő csapat mellé a veszprémieket is meghívták. Az erős mezőnyben végül a 4. helyen végzett a Lizards, de az egyetemisták nem vallottak szégyent egyik mérkőzésen sem, sőt a Cartoon Heroes ellen csak az utolsó pillanatokban kapott góllal maradtak alul.
A végeredmény: 1. Szőnyi Palánkdöngetők Köre 2. Diamonds SK 3. IBK Cartoon Heroes 4. Veszprém Lizards FSE
Fontos még megemlíteni, hogy ugyanezen a hétvégén a felnőtt válogatottban a Grúzia elleni barátságos mérkőzésen címeres mezt ölthetett magára Tóth Zoltán, a veszprémi csapat gólerős játékosa (Magyarország-Grúzia 19-3, Tóth Z. 2 gólpasszal járult hozzá a sikerhez).
Elnézést,hogy betolakodóként írok ide.Csak szeretném elmondani véleményemet a mai edzésről a csajoknak:)
Nem tudom miért mondják hogy "uhh,mi nagyon bénák vagyunk" és "Tőlünk ne várjatok sokat"..mert szerintem nagyon ügyesek( vagytok)!!!!
És ez most nem pedálozás meg egyebek,hanem egy vélemény.És örömmel mondom azt is hogy nem csak én gondolom ezt így.Köszönjük,hogy megtiszteltetek minket:))
További szép estét,vagy hajnalt...vagy reggelt vagy napot!
Fiuknak sok sikert a bajnokságban(és reméljük a csajoknak is:))
Veszprém: Tóth Zoltán (3+0), Török András (2+0), Kolossváry Dávid (0+2), Kiss Zoltán (0+2), Tóth Péter (1+0), Kuti Balázs (1+0), Knór Gábor, Páncél Zoltán, Dallos Dániel, Jánosa Márton, Rabb Gergely (kapus)
SZPK: Haris Tibor (1+3), Bognár Gergely (1+2), Sztojanov Olivér (2+0), Meleg Ádám (2+0), Benkei László (1+0), Viczena Attila (1+0), Füzi Gábor (0+1), Mészáros Szabolcs, Váradi Tamás, László Péter, Ábrahám Balázs (kapus)
Amióta a Floorball MK küzdelmei kieséses rendszerben zajlanak a Lizards csapatának csak kiütéses vereségek jutottak mindjárt az első körben. Ebben az évben sem tervezhettek továbbjutást az egyetemisták, hiszen ezúttal az OB1 tavalyi bronzérmesét sodorta útjukba a szerencse. A reális célkitűzés a súlyos vereség elkerülése lehetett csak: minél több gólt szerezni és "lehetőleg 10 gól alatt megúszni".
A kezdést követően kapujához szegezte a hazaiakat az SZPK. Az erős csapattal érkező vendégekek látszott:nem akarnak semmit a véletlenre bízni, egy erős kezdéssel szeretnék is eldönteni a meccset. A veszprémiek kezdetben még kétségbeesett majd egyre magabiztosabb védelme azonban nem engedett tiszta helyzeteket a pontosan adogató ellenfélnek. A 4. percben váratlan vezetést szerzett a hazai gárda egy szerencsés találattal, miután Kiss Z. éles szögből leadott lövése után a kapusról Török elé pattant a labda (1-0). A vendégek természetesen nem kedvetlenedtek el, és az 5. percben Bognár passzából Haris gyorsan egyenlített (1-1). Két perccel később azonban már Tóth Z. váltott gólra egy gyors hazai kontrát (2-1), amit a mezőnyfölényben játszó komáromiak csak a 13. percben tudtak egalizálni Sztojanov révény (2-2). A gól nem hozott fordulópontot, az Ob1-es csapat látványosan szenvedett a betömörülő védelemmel. Sőt, tovább rohanhatott az eredmény után, miután a 17. percben egy hazai szabadütés után Kolossváry legurításából Kuti lőtt felső sarkos gólt (3-2).
A második harmadban eleinte nem változott a koreográfia, azt leszámítva hogy a Tóth Z. által szerzett újabb hazai gól után (4-2) már 2 gólos volt a Veszprém előnye. Az SzPK-n eddig sem látszott hogy félvállról vennék a meccset, de ezek után már egészen biztosan nem is tehették meg, hogy ne vegyék komolyan. Rákapcsolt a komáromi gárda, és egy kiállítást követő emberelőnyös szituációt kihasználva Füzi passzát a középen üresen maradt Benkei kapásból lőtte a veszprémi kapuba (3-4). Néha nyomasztóvá vált a vendégfölény, de az egyenlítést csak a 12. percben harcolták ki Sztojanov révén(4-4). A teljes erőbedobással rohamozó vendégek ugyan kinyíltak hátul, de a hazaiak képtelenek voltak gólra váltani nagy lehetőségeiket. A harmad végén összeomlott az addig sikeresnek mondható hazai védelem. Egy percen belül Meleg, majd Bognár szerzett szépségdíjas gólt, mindketten Haris sarokból visszapasszolt labdáiból, kapásból (4-6). Ekkor úgy tűnt a hazaiak elfáradtak és az utolsó harmad szpk-s gólfesztivált tartogat, de mégsem ez történt.
A harmad elején még kapuhoz szegezték a gyíkokat a vendégek folyamatos próbálkozásai, az erőszakos letámadás, de aztán az 5. percben Tóth P. révén szépített a Veszprém, sőt 2 percre rá Tóth Z. egyenlített (6-6!). Az egyenlítésnek nem sokáig örülhettek a hazaiak, mert Meleg találatával gyorsan visszavette a vezetést a vendég csapat. A hazaiak azonban elhitték, hogy ezen a meccsen van keresnivalójuk, és a harmad hátralévő perceiben még szpk-s mezőnyfölényről sem lehetett beszélni, hanem csak egyenrangú hajtós küzdelemről. A 18. percben a komáromiaknak sikerült 2 gólosra növelni előnyüket miután Viczena takarásból leadott lapos lövése a lábak között utat talált a kapuba (8-6), de hihetetlen módon még ekkor sem dőlt el a mérkőzés, mivel tíz másodperccel a középkezdés után a szélen elfutó Török fonákkal bombázott a szőnyi kapuba(7-8). Az utolsó percben a hazaiak kiharcolhatták volna a hosszabbítást, de Tóth Z. pontos középreadása után Kolossváry felső sarokba tartó közeli lövését a vendég kapus hatalmas bravúrral hárította.
A Lizards a kiesés ellenére is többszörösen felülmúlta a célkitűzést, mert amit a pályán mutatott az több volt mint tisztes helytállás. A komoly eredmény nagyban köszönhető az új tréner, Kovács Tamás által irányított felkészülésnek.
Veszprém Lizards - ARES Hockey Club 6-0 (2-0,3-0,1-0)
Veszprém, 20 néző
Vezette: Máté, Szigetvári
Gól - ill.: Török (Tóth P.), Kolossváry (Tóth Z.), Tóth Z. (Knór G.),Török (Rabb), Kuti, Tóth P. (Janosa)
Veszprém: RABB - Knór, Kuti, Török, Kolossváry, Holéczy, Tamás, Tóth Z., Pánczél, Dallos, Janosa, Tóth P. Edző: Kovács Tamás.
ARES: Bérci Márton, Izsák Tibor - Biri László, Alparán Zoltán, Gábor Gergely, Székely Gergely, Pavelka Zoltán, Reznik Bence, Éles Áron, Hazay Márton, Vig Noel Daniel, Lakatos Attila, Derzsy Miklós, Puchner Tamás, Kurkó Gyula. Játékos-edző: Kurkó Gyula
A tavalyi bajnokságban a két csapat mérkőzései kiesési rangadók voltak, idén mindkét együttes szeretne feljebb kúszni az alsóházból, és ezt a célkitűzést egy idénykezdő győzelemmel lehetett a legjobban megalapozni. Az előző szezon őszi mérkőzésén a veszprémiek szégyenteljes vereséget szenvedtek ellenfelüktől (2-7), akiket egyébként minden más csapat legyőzött, tavasszal viszont kiütéses győzelmet arattak (15-5), igaz ekkor az Ares csere nélkül lépett pályára Veszprémben. A vendégeknél annyi változás történt a nyáron, hogy elvesztették legjobb ifjó támadóikat, viszont védelemben és középpályán komolyan erősödtek az ob1-es csapatuktól érkezett tapasztalt játékosokkal és sérüléséből felépült kapusukkal.
A mérkőzést a Gyíkok úgy kezdték ahogy szokták, vagyis az első 5 percet gyakorlatilag átaludták. A letámadást alkalmazó Ares kezdetben határozottabban lépett fel, de igazi helyzeteket nem tudtak kidolgozni. Az első 100%-os helyzet a hazaiak előtt adódott, amikor egy szemfüles passzal Tóth Z. egyedül léphetett ki, de óriási helyzetben a felső kapuvasat találta telibe. A vendégek nem jutottak tovább néhány veszélyes kapu előtti keveredésnél, a veszprémieknek viszont ahogy ébredeztek úgy lett egyre több helyzetük. A 10. percben aztán Tóth P. passzával Török törhetett kapura a jobb oldalon és kilőtte a bal felső sarkot (1-0). A gól után fölénybe kerültek a vendéglátók és 2 perc múlva Kolossváry révén egy kapáslövésből szerzett köténygóllal tovább növelte az előnyt (0-2). Megroppant a vendégcsapat, de a hazaiak számtalan helyzetüket mind elszórakozták vagy kihagyták, vagy ha be is találtak a bírók érvénytelenítették, így szünetig maradt a sovány 2 gólos előny.
A szünetben a vendégek alapos fejmosást kaphattak mert felpörgették az iramot, és agresszívabbak lettek, viszont hátul jobban kinyíltak. A veszprémiek játszhatták a gyors kontrákat, amihez a legjobban értenek. A 7. percben egy Tóth Z.-Knór G. sakk-matt passzolgatás után utóbbi volt eredményes (3-0). A 13. percben Rabb kapus szemfüles indításával Török fordulhatott kapura és egy védőt majd a kapust is kicselezve már a negyedik veszprémi gólt szerezte (4-0). A győzelemittas hazaiak ezután néha fejetlenül rohantak előre, de vendégek a ritkán adódó emberelőnyös szituációkat általában elrontották egy technikai hibával, vagy egy gyámoltalan lövéssel, Rabb kapus pedig a takarásból leadott vagy megpattanó lövéseket is magabiztosan hárította. A 19. percben a veszprémi csatárok által kihagyott, kihagyhatatlannak tűnő de elszórakozott helyzetek száma már kezdett aggasztó méreteket ölteni, amikor az előrehúzódó Kuti egy szinte eltalálhatatlanul pattogó labdát kapásból kb. 15 méterről a bal felső sarokba zúdított, öt gólosra növelve az előnyt(5-0). A gólt még a vendég szurkolók is megtapsolták.
Az utolsó játékrészre a hazaiak azzal a határozott edzői utasítással jöttek ki, hogy lassítsák a játékot és ne erőltessék a góllövést. A vendég csapat hatalmas akarattal próbálkozott legalább egy szépító gólt elérni és sikerült is beszorítaniuk a hazaiakat. Tóth P. befordulós gólja (6-0) sem csüggesztette el őket, de a kapu előtt továbbra is elfogyott minden tudományuk, mivel a hazai védelem többnyire jól funkcionált, ha nem, akkor pedig ott volt még egy hibátlanul védő kapus. Az idő múlásával aztán ismét a hazaiaké lett a főszerep, de a helyzetkihasználásban ekkor majdnem sikerült szinte még a gólképtelen ellenfelet is alulmúlni. A vendégek a mérkőzés végén a tavalyról megszokott felívelésekkel próbálkoztak, kevés sikerrel, a vendéglátók pedig továbra is kihagytak mindent. Szabadütésből ugyan Tóth Z. betalált, de azt a bírók érvénytelenítették mivel szerintük fél(!) méterrel távolabbról(!) lőtte a gólt, mint ahol történt a szabálytalanság. A játékvezetők az egész mérkőzésen összesen 3 teljesen szabályosnak tűnő hazai gólt érvénytelenítettek, de ezzel szerencsére nem befolyásolták nagyban a mérkőzés kimenetelét.
Sportszerű mérkőzésen megérdemelt hazai siker született. Az idény eleji formát mutató veszprémieknek a játék minden elemében van hova javulniuk, de helyzetkihasználásban a többi ellenfél ellen szinte biztos nem engedhetnek meg magunkak ilyen bőkezűséget.
Tóth Zoltán (2+5), Kolossváry Dávid (3+2), Tóth Péter (2+0),Török András (2+0), Kiss Zoltán (2+0), Kuti Balázs, Holéczy Gergely, Jánosa Márton, Rabb Gergely (kapus)(0+1).
SZPK "B" :Péczi András (1+0), Kaszab Géza (1+0), Nánási András (3+0), Tóth Béla (0+1), Kovács Barna, Szakál Tibor, Jaczkó Róbert, Bagi Martin Imre (kapus).
kiállítások: 0 perc ill 0 perc
Az eredmény alakulása:
Péczi András (ea.) 0-1
Kolossváry Dávid (Rabb Gergely) 1-1
Kolossváry Dávid (Tóth Zoltán) 2-1
Kiss Zoltán (Tóth Zoltán)3-1
Nánási András (ea) 3-2
Kiss Zoltán (ea.) 4-2
Tóth Zoltán (ea.) 5-2
Nánási András (Tóth Béla) 5-3
Kolossváry Dávid (Tóth Zoltán) 6-3
Török András (ea.) 7-3
Nánási András (ea.) 7-4
Tóth Zoltán (Kolossváry Dávid) 8-4
Török András (Tóth Zoltán) 9-4
Tóth Péter (Kolossváry Dávid) 10-4
Kaszab Géza (ea.) 10-5
Tóth Péter (Tóth Zoltán) 11-5
Az idény utolsó mérkőzésének egyetlen tétje az volt, hogy megtartja-e 6. helyét a tabellán a Veszprém Lizards, vagy lecsúszik a 7. helyre, mivel az már korábban eldőlt, hogy mindkét csapat az OBII-ben folytathatja jövőre is a küzdelmeket. A vendégek több kulcsjátékosukat nélkülözték, nem lépett pályára többek között Galambos T., Bognár B., és a csapatok őszi mérkőzésen két gólt szerző Szabó Zs. sem.
A hazai csapat ismét lendületes kezdéssel próbálta meg meglepni ellenfelét, de néhány kimaradt hazai helyzet után mégis a vendégek szereztek meg a vezetést Péczi révén (0-1). Nem estek kétségbe a veszprémiek, de a sok gólhelyzet ellenére sokáig képtelenek voltak egyenlíteni. Amikor végre sikerült a hálóba találni Tóth Z.-nek, azt a játékvezetők érvénytelenítették, nem tudni pontosan miért. A harmad közepénél végül egy gyors ellentámadást követően tört meg a jég, amikor Rabb kapus indítását Kolossváry lőtte az SzPK hálójába (1-1). A hazai csapatnak továbbra is több helyzete volt de végül csak a harmad vége előtt sikerült tovább növelni az előnyt, igaz akkor a legjobb pillanatban egymás után kétszer is betaláltak Kolossváry és Kiss Z. révén, így 2 gólos megnyugtató előnnyel vonulhattak pihenőre (3-1).
A második harmad elején még Nánási góljával szépítettek a komáromiak(3-2), de aztán látványosan nem találták a veszprémi letámadás ellenszerét, sorozatosan eladták a labdát, aminek következtében egymást követték a villámgyors hazai akciók és helyzetek. Kiss Z. és Tóth Z. góljaival már 5-2 volt az állás, amikor ismét a vendégek közül kiemelkedő Nánási szépített (5-3). Kolossváry és Török góljai után már 7-3 volt a veszprémnek, így a második harmadban megduplázta előnyét a vendég csapat.
A harmadik harmad elején egy teljesen 'vak' veszprémi passzt megköszönve Nánási kapásból hatalmas gólt lőtt (7-4), és ezzel utoljára még visszahozta a komáromi reményeket. A játék általános képén azonban nem tudtak változtatni a vendégek, továbbra is a hazaiak támadtak többet és veszélyesebben, Tóth Z., Török, Tóth P. talált be, amire vendég részről csak Kaszab gólja volt csak a szépségtapasz, a végén Tóth P. még vissza is állította a 6 gólos hazai előnyt (11-5).
Az őszi mérkőzéshez képest (amelyen a veszprémiek első győzelmüket megeszerezték, s amit az otthonában játszó SzPK B nagy fölénye jellemzett), ezúttal teljesen más volt a felállás. A két csapatra rá sem lehetett ismerni, igaz ezúttal a mérkőzés Veszprémben volt, az ellenfél pedig több kulcsjátékosát nélkülözte. Ettől függetlenül a hazai győzelem ilyen arányban is megérdemelt, és ezzel a gyíkok méltó módon vágtak vissza a tavalyi, hazai pályán elszenvedett 11-5-ös megsemmisítő vereségért is.
Török András (1+0), Knór Gábor (1+0), Kiss Zoltán (0+1), Kolossváry Dávid, Tóth Péter, Tóth Zoltán, Jánosa Márton, Kuti Balázs,
Rabb Gergely (0+1) (kapus).
White Sharks :
Jesch Dávid (2+3), Bodócs István (1+1), Híves Péter (1+0), Koncz Gergő (1+0), Holubkó István (1+0), Paska Zoltán (1+0), Huszti Péter (0+1), Jesch Áron (1+0), Tassi Miklós, Schwarz Gábor, Vince Tamás (kapus).
Két kiütéses győzelemmel a hátuk mögött készültek a veszprémiek - a feljutásért még harcban álló - White Sharks elleni összecsapásra. A gyíkok számára nem volt ilyen fontos tétje a találkozónak, hiszen a bentmaradást már kiharcolták, bár egy győzelem esetén az utolsó mérkőzéstől függetlenül már a hatodik helyüket is bebiztosíthatták volna, sőt, kis szerencsével akár még az ötödik helyről is letaszíthatták volna a néhány napja legyőzött bajaiakat. A két csapat őszi mérkőzésén a vendégek egy szinte már megnyert mérkőzésen, 8 gólos előnyből kaptak ki, és ezt a csorbát szerették volna egy szép győzelemmel feledtetni. Azóta decemberben a veszprémi Mikulás kupán már - történetük során először - sikerült legyőzniük a cápákat, tehát az előző 2 bajnoki mérkőzésen lőtt 27 góllal a háta mögött, remek formában érkező vendégeknél minden tényező megvolt az újabb sikerhez.
Egyedüli negatív előjel az volt, hogy a hazaiak a Manowar “Warriors of the world” c. slágerére melegítettek be, amire egyszerűen képtelenség veszíteni…(“many stand against us, but they will never win”)
A mérkőzést meglepetésre egyértelmű fölényben kezdték a most is letámadással operáló vendégek, a cápák visszaszorultak a saját térfelükre. Az mondjuk már a kezdetektől feltűnt, hogy a WS szervezett védelme egy más kategória, mint amit a Baja, vagy az Ares B elleni mérkőzésen tapasztalhattak a veszprémiek, ennek ellenére védők mögé történő gyors bemozgások következtében 2-3 nagy gólhelyzet maradt ki az első két percben a hazai kapu előtt. Az első vendég gól aztán a 3. perc végén meg is született: Kolossváry átadását Knór emelte át a labdáért vetődő Vincze kapuson (0-1). Egy ideig még folytatódott a vendég fölény, aztán szép lassan kiegyenlítődött a játék, és egyre több veszélyes ellentámadást vezettek a cápák is. A 14. percben egy kontrából sikerült egyenlíteniük a hazaiaknak, Jesch D. egyedül törhetett kapura, és miután szó szerint letarolta a veszprémi kapust (egyszerűen nekirohant) a fölpattanó labda akadály nélkül eshetett a hálóba (1-1). A tudatosnak éppen nem nevezhető gól után a játék képe nem változott, a szervezetten védekező hazaiak engedték, hogy a vendégek felhozzák a labdát, és labdaszerzés után gyors ellentámadásokat próbáltak indítani. Fél perccel a harmad vége előtt egy ilyen akció végén 2:1 ellen játszhatták ki a labdát a fővárosiak, és a pálya jobb szélén helyezkedő Bodócs 4 m-ről kapásból kilőtte a rövid felső sarkot (2-1).
A második harmad elején egyenlíthetett volna a lendületesen kezdő bakonyi csapat, de az egyedül kilépő Tóth Z. a kapust kicselezve, mellé ütötte a labdát. A következő 10 perc rémálom aztán pont elég volt a Lizardsnak ahhoz, hogy elveszítse a mérkőzést. Az őszi találkozóhoz hasonlóan ismét egy félharmados rövidzárlat következett. A veszprémiek nem vették idejében észre, hogy a cápák a saját fegyverüket fordítják ellenük, a gyors ellentámadást, és minden bekapott gól után fejjel rohantak a falnak, ráadásul a hazaiaknak ekkor minden sikerült, így 12:39-nél Paska már a 7. White Sharks gólt ütötte. A vendégek mindent megtettek, de helyzeteik kimaradtak, ráadásul a rettenetesen rossz napot kifogó játékvezetők is elképesztő hibákat vétettek a kárukra. (Azon kívül, hogy legalább 3 egyértelmű, szándékos hazaadást nem ítéltek meg, a negyedik hazai gól előtt egy nyilvánvaló büntetőt nem adtak meg, mivel a hazai védő a kapusházban állva pofozta saját kapusának kezébe(!!!) a gólvonalon éppen átgurulni készülő labdát. Közvetlenül az ellentámadásból lett 4:1.) A hátralévő 7-8 percet igen kemény, hajtós játék jellemezte, kevés tiszta gólhelyzettel.
Az utolsó harmadot ismét a
vendégek kezdték elszántabban, megint beszorultak a Cápák, ám a masszív védelem ellenében ritkán adódó veszprémi helyzeteket nem koronázta siker, aztán végül a hatodik percben Kiss Z. pontos középreadását az üresen hagyott Török lőtte a hálóba (7-2). A nehezen kiizzadt gólra sajnos azonnal válaszoltak az ekkor már egyre veszélyesebb ellentámadásokat vezető cápák a Jesch fivérek révén: Jesch D. átadását Jesch Á. nagy erővel lőtte éles szögből a veszprémi kapuba (8-2). A hátralévő 12 perc hatalmas iramot hozott, egyre több helyzettel mindkét oldalon, de gól már nem született. Meg kell még említeni a játékvezetők remeklését is, akik amellett, hogy nem vették észre, amikor a fővárosiak egy rossz csere után legalább 20(!!!) másodpercig hatan voltak a pályán (melletük szólva, a cápák is csak akkor vették észre, mikor már az egész veszprémi csapat kórusban üvöltötte), és azt is, hogy a “nincs hazaadás” szabályt következetesen nem alkalmazva a végén a veszprémieknek is elnéztek egy nyilvánvaló szándékos hazaadást.
A kissé túlzó, 6 gólos különbség ellenére, a korábban még kiesőjelölt Veszprém végig egyenrangú ellenfél volt. A hazaiak győzelme megérdemelt, mert remek taktikát választottak, tudatosan játszottak, és amellett, hogy több sornyi képzett játékosuk van, látszott rajtuk, hogy az őszi győzelmükből is képesek voltak tanulni.
Tóth Zoltán (4+3), Török András (4+1), Kolossváry Dávid (1+2), Kiss Zoltán (1+1), Tóth Péter (1+1), Kuti Balázs (1+0), Knór Gábor (1+0), Jánosa Márton (0+1),
Rabb Gergely (kapus).
Baja:
Szőts Attila (2+1), Feicht László (1+1), Markó Előd (0+2), Lénárt Sándor (1+0), Ónódi Zsolt (1+0), Baracsi Sándor, Bodó Gyula, Ádám Zsolt, Szepesi Imre, Plézer János, Vidákovics Sámuel, Baracsi Zoltán (kapus).
kiállítások:
6 perc ill. 0 perc
Az ARES “B” elleni, kiütéses győzelemmel hozott kiesési rangadó után a veszprémi csapat remek formában és hangulatban várta a Baja elleni összecsapást. A dél-magyarországiak a mérkőzésig abszolút mumusnak számítottak Veszprémben, hiszen eddig minden párharcból a bajaiak kerültek ki győztesen. A tavalyi bajnokságban 2 szoros mérkőzésen is szerencsés körülmények között 1 góllal kerekedtek a gyíko
k fölé, az idei őszi találkozón Baján ráadásul már megalázó vereséget mértek (12-5) az akkoriban erősen tartalékos bakonyiakra.
A vendégek az őszi sikerük fényében talán kissé túl magabiztosan érkezhettek Veszprémbe, és valószínűleg könnyed lötyögős győzelemre számítottak, mivel a kezdő sípszó után a megszerzett labdával nyugodt hátsó passzolgatásba kezdtek. A hazaiak ezt nem sokáig engedték, agresszív letámadásuk következtében az álmosan kóválygó darazsak hamar elvesztették a labdákat. Már az első percben vezetést szerezhetett volna a veszprémi csapat egy kipattanóból, de a kapufa ekkor még a vendégekkel volt, nem sokkal később Török futott el a szélen, középre adott passzát az előre húzódó Kuti a kapu előtt 3m-rel előbb senkitől sem zavartatva levette, majd laposan a kapuba lőtt (1-0). A hazaiak még jobban felpörögtek a góltól, a vendégek pedig továbbra sem találták magukat, egy perc sem telt el, amikor Tóth P. ugratta ki Törököt, aki futtában felvette az ütőre labdát, és a tehetetlen kapus mellett “betette” a kapuba (2-0). A hazai csapat szinte kénye-kedve szerint játszadozott az enervált bajai védők között, és egyre másra dolgozta ki a helyzeteket, a darazsak csak néha jutottak el a veszprémi kapuig, de az adódó lehetőségeiket kihagyták. A nagy formában játszó Tóth Z. 2 góljával a 8. percben már 4-0-át mutatott a képzeletbeli eredményjelző. Egy percre rá büntetőhöz jutottak a bajaiak, de az ifiválogatott Szőts nem tudott kifogni a gyíkok büntetőbiztos kapusán, Rabb “penalty proof” Gergelyen, akinek eddig még senki nem volt képes büntetőből gólt ütni az idényben. Tóth Z. újabb góljával, és Török bepofozott kipattanójával a 16. percben már 6-0 volt az állás, és ami a legelképesztőbb: úgy, hogy a darazsak veterán kapusa(“Kuncze”) közben kifejezetten jól védett.
A harmad végére a biztos vezetés tudatában kicsit visszavett a veszprémi csapat, és előbb Ónódi révén szépítettek a darazsak (1-6), majd Szőts lőtt fonákkal nagy gólt másodpercekkel a harmad vége előtt (2-6), amivel visszatértek a bajai remények.
A második harmadot mindenre elszántan kezdte a vendég csapat, és eleinte sikerült is nehéz másodperceket okozniuk a hazaiaknak. A gyíkok azonban miután sikeresen átvészelték a bajai nyomást, fokozatosan a kezükbe vették az irányítást, kihasználták a bajai csapat gyenge védekezését, és futószalagon dolgozták ki a helyzeteket. A második percben
Knór nyitotta meg a veszprémi gólok sorát: előbb még közelről a kapusba lőtt, majd a kipattanót okosan a keresztvas alá emelte (7-2). Másfél perc múlva Kiss Z. visszaállította a megnyugtató 6 gólos előnyt (8-2). A 6. percben emberhátrányba került a Veszprém, az egyre jobban demoralizálódó vendégek azonban nem tudták kihasználni adódó helyzeteiket, távolról vagy éles szögből leadott lövéseik vagy elkerülték a kaput, vagy Rabb kapusban haltak el. A 9.percben Tóth Z. köszönt be a pipába Kolossváry passzából (9-2), majd a 13. percben Török “buzizott” újabb gólt a kaput megkerülve, és ekkor a darazsakon már tisztán látszott hogy elkönyvelték a vereséget (10-2). Tóth P. befordulós lövése már a kegyelemdöfést jelentette a 14. percben (11-2!). A harmad végére megint leültek és könnyelműsködni kezdtek a hazaiak, aminek következtében a bajaiak előtt adódott néhány óriási helyzet, de ezen a napon mintha meg lettek volna átkozva a vendégek, akik még az üres kapuba is képtelenek voltak betalálni. A harmadot így sima 5-0-ával hozták a gyíkok, akik legalább a helyzeteik kb. harmadát(!) belőtték.
Az utolsó harmadra kicsit félve jött ki a veszprémi csapat, hiszen élénken élt még a Cápák elleni mérkőzés emléke, amikor nyolc gól előnyt szórakoztak el 20 perc alatt…Igaz, most 9 góllal vezettek, az ellenfélen pedig ezúttal nem látszott az a nagy elszántság. A hazaiak fogadkoztak, hogy nem “ülnek le”, de ennek ellenére mégis pihenős tempóban kezdődött az utolsó játékrész. Meglepetésre a darazsak nem erőltették a szépítést, hanem megelégedtek a nyugodt passzolgatással, egészen a hatodik percig, amikor Lénárt jól eltalált lövése a jobb felsőbe be nem akadt (11-3). A gólt akkora üvöltés kísérte, mintha legalábbis egyenlítettek volna, és ezután újra felgyorsult az iram. A gyíkok azonban a 7. percben még idejében lehűtötték a vendégek éledező reményeit egy gyors ellentámadásból Tóth Z. passzát Töröknek már csak az üres kapuba kellett passzolni (12-3). Ezután a játékvezetők érthetetlenül szigorú ítéletekkel, jelentéktelen szituációkból, rövid idő alatt kétszer is kiállították a veszprémi Kutit. Sajnos, egyik kiállítást sem kellett a padon végigülnie… A bajaiak ekkor remek játékot mutattak be, és mindkétszer tanítanivalóan passzolták ki a hazai védelmet, Feicht majd Szőts volt eredményes (12-5). A hátralévő 8 perc hajtós, nyíltsisakos játékot hozott, egyik csapat sem törődött sokat a védekezéssel de további gól már egyik oldalon sem született.
A visszavágót úgy látszik a hazaiak szó szerint vették, hiszen éppen olyan arányban nyertek
végül, amilyen arányban az őszi mérkőzésen vereséget szenvedtek.
Veszprém: Tóth Zoltán(5+3), Török András(4+3), Kolossváry Dávid(3+1), Kiss Zoltán(2+0), Holéczy Gergely(1+1), Kuti Balázs(0+1), Tóth Péter (0+1), Knór Gábor, Jánosa Márton(0+1), Rabb Gergely (G)
ARES HC "B": Geri Flórián (3+0), Pavelka Zoltán (1+1), Hazay Márton (1+0), Tóth Péter, Székely Gergely, Izsák Tibor (G), Bálint Viktor (G)
kiállítások: 8 perc, illetve 0 perc
A két csapat mérkőzése a tabellán elfoglalt helyezések alapján igazi háromesélyes kiesési rangadót vetített előre, amit a 3 pontos hazaiak várhattak jobb pozícióból. Az őszi találkozó az ellenfelüket lebecsülő veszprémiek csúfos vereségével végződött, és hozzá kell tenni, hogy az Ares B csapata azóta sem tudott más csapat ellen pontot szerezni. A mérkőzést az Ares kérésére az utolsó pillanatban el kellett halasztani, így az eredetileg kiírt vasárnapi időpont helyett a csütörtök esti edzés időpontjában játszották. A hazaiak nézőverbuváló kampányának köszönhetően szép számú szurkolótábor várta a csapatokat. A rossz időjárás/útviszonyok miatt késve érkező vendégek azzal okozták a legnagyobb meglepetést, hogy mindössze 7 játékost neveztek a találkozóra, abból is kettő kapus volt... Ekkor már lehetett tudni, hogy az is elég lesz a sikerhez, ha a gyíkok megfelelő erőbedobással fokozatosan kifárasztják az ellenfelet, mivel 60 percet csere nélkül végighajtani lehetetlenség egy ilyen gyors játékban.
A hazaiak ennek megfelelően nagy sebességgel vetették magukat ellenfelüknek és mindössze 19 másodpercet kellett várni az első veszprémi gólra, amit Tóth Z. szerzett Kuti passzából (1-0). A vendégek teljesen beszorultak, azonban váratlanul sikerült egyenlíteniük a második percben: Geri lefülelt egy gyatra veszprémi átadást, felfűzte a félpályánál az utolsó hazai védőt és a kapuig meg sem állt (1-1). A bakonyiak folytatták az agresszív letámadást vendégek teljesen visszahúzódtak, és mindössze egyetlen csatáruk tartózkodott elől, akinek a védők minduntalan megpróbálták felívelni a labdát, többnyire sikertelenül. Futószalagon érkező kimaradt hazai helyzetek után az ötödik percben végül Török zorrózott be a kapu mögül egy begyűjtött kipattanót (2-1). Az előnynek nem sokáig örülhettek a vendéglátók, mert a hazai térfél közepén szabadütéshez jutott az Ares B, és mielőtt a tétovázó hazaiak sorfalat álltak volna, Pavelka kíméletlenül bevarrta a labdát (2-2). Az egyenlítés mit sem változtatott a játék képén, továbbra is rohamozott a Veszprém és bőkezűen hagyta ki a helyzeteket, a budapestiek pedig igyekeztek húzni az időt, lassítani a játékot és mindenáron szabadütést kiharcolni. A 15. percben kettő perces emberhátrányba kerültek a hazaiak, de az erejükkel elkészült vendégek ebből már nem igazán tudtak profitálni, többnyire a jóval fürgébben mozgó hazaiaknál volt a labda, sőt az emberhátrány végeztével az előlragadt Ares-védelmet maga mögött hagyva Török újra megszerezte a vezetést (3-2). Nem sokkal később ismét hazai játékost szórtak ki 2 percre a játékvezetők, de ennek ellenére az utolsó percekben is az egyetemisták rohamoztak, és Tóth Z. révén még emberhátrányban is 2 gólosra növelték előnyüket (4-2).
A szünet egyértelműen a vendégeknek jött jobban, mert 10 percnyi pihenéssel sikerült rendezni soraikat. A hazaiak kezdetben ott folytatták ahol abbahagyták, és folyamatosan űzték az ellenfelet egy perc nyugtot sem hagyva nekik, de a támadások befejezése rendre nem sikerült, a legnagyobb helyzetek is kimaradtak. A kezdeti lendületes rohamok aztán fokozatosan alábbhagytak, és a hazaiak játéka kezdett alibi jelleget ölteni. Az ellenfél egyre többet tartogatta a labdát a veszprémiek térfelén. A játékvezetők kissé érthetetlen "porcelánfloorball" vezetési stílusa is erősen kedvezett a vendégeknek, akik egyfolytában eldugták a palánknál a labdát, (hogy a társak közben kifújhassák magukat), és amikor a hazaiak szereltek azonnal szabadütést fújtak, mert kicsit súrolta egymást a két ütő, vagy mert vállal megbillentették valamelyik labdadajkáló Ares-játékost. Szinte egyfolytában szabadütéssel jöttek a vendégek, így nem alakulhatott ki folyamatos játék. A fővárosiak taktikája remekül érvényesült, regenerálódtak, a hazaiak pedig kezdtek leülni, aminek meg is lett az eredménye: A 12. percben a félpályáról végezhetett el szabadütést az Ares. Hazay letette a labdát, és elképesztő erővel bombázott a veszprémi kapuba(4-3). Erre senki sem számított, pedig még csak ezután jött az igazi hidegzuhany: fél perccel később a félpálya környékéről Pavelka indította Gerit aki miután befűzött egy rossz ütemben kimozduló védőt, kicselezte a kapust is (4-4). Kisebb pánikot követően hamar helyreállt a rend a hazai fejekben, és megint elővették a nyerő formájukat. A 16.percben egy remek keresztpassz után Kolossváry lőtt távolról laposan a jobb sarokba(5-4), amivel már újra a Veszprémnél volt az előny. Ezután Tóth Z. és Török percei következtek: előbb kettejük kényszerítője után Tóth Z. lőtt futtából az Ares hálójába (6-4). Majd Török egy kapufával végződött szólót követően Tóth Z. kapu mögül visszadott pontos passzából fonákkal talált be ismét (7-4). Megint rosszkor jött a szünet, mert a gólok mellett rengeteg helyzetet elpuskázó hazaiak éppen elemükben voltak, a vendégek pedig már kezdtek végleg megrogyni.
Az utolsó harmadra ismét összeszedte magát a vendég csapat, és kezdetben még néhány percig elég masszívan védekeztek, sőt mi több a negyedik percben a vendégek fiatal gólzsákja, Geri, egy szokásos előrevágott labdát némi küzdelem után sikeresen megszelidített, majd 2 védővel a nyakán befordult és 7-8 méterről nagyon nagy kapufás gólt lőtt (7-5). Azonban mint később kiderült, ez volt az Ares utolsó tölténye, mert ezután már csak egy csapat volt a pályán. 12 másodperccel a szépítő gól utáni középkezdést követően Török passzából Tóth Z. köszönt be az erejükkel elkészült vendégeknek, és már újra 3 volt a különbség (8-5). A középkezdéstől a következő Tóth Z. gólig mindössze 14 újabb másodpercet kellett "végigunatkozni"(9-5). Az öt vendég játékos még mindig becsülettel küzdött, és mindegyik megtett mindent ami erejéből tellett, de itt már egyértelmű volt, hogy nem lehet más a vége, csak veszprémi gólfesztivál. Kiss Z. percei következtek, aki nem túl erős, de rendkívül kellemetlen félmagas távoli lövéseivel demoralizálta a vendég kapusokat. Kolossváry lőtt gólt, majd Török flikkflakkozott a kapu mögül, aztán megint Kolossváry és a vége előtt Holéczy is feliratkozott a gólszerzők listájára, miközben számtalan helyzet ki is maradt. A harmad végén a jegyzőkönyvvezetőkön kívül már nem sokan tudták megmondani, hogy mennyi az állás (15-5).
A gyíkok ezzel a kiütéses győzelemmel alaposan visszavágtak az őszi 7-2-es vereségért, történelmük eddigi legnagyobb arányú OBII-es bajnoki győzelmét aratva, ami akár jóval nagyobb arányú is lehetett volna, ha figyelembe vesszük a kimaradt lehetőségeket. (Ha viszont azt vesszük figyelembe, hogy az Ares tehetséges fiatal játékosai megfelelő számú cserével mire lehettek volna képesek, talán sokkal szorosabb is lehettet volna az eredmény.) A hazaiak ezzel a győzelemmel biztosították jövő évi ob2-es tagságukat (a versenykiírás szerint az Ob3 rájátszás ötödik helyezettje az ob2 nyolcadikkal osztályozót játszik, így az Ares B még kieshet, ha lesz elég jelentkező a jövő évi ob2-re).
Veszprém: Tóth Zoltán(5+3), Török András(4+3), Kolossváry Dávid(3+1), Kiss Zoltán(2+0), Holéczy Gergely(1+1), Kuti Balázs(0+1), Tóth Péter (0+1), Knór Gábor, Jánosa Márton(0+1), Rabb Gergely (G)
ARES HC "B": Geri Flórián (3+0), Pavelka Zoltán (1+1), Hazay Márton (1+0), Tóth Péter, Székely Gergely, Izsák Tibor (G), Bálint Viktor (G)
