Idáig jutottunk. Akárhogyis nézem szégyen, hogy egy Rúzsa Magdinak kell bizonyítania hogy magyar. És nyílván nem arról beszélek, hogy Rúzsa Magdi magyarabb, mint más. Hanem arról, hogy ő is magyar mint mi mindannyian.
És aki ezt nem érti nem látja az nemcsak hogy ostoba és korlátolt, valami megfoghatatlan, előnyök nélküli, önző egyéni ambicíók mentén, hanem saját maga ellensége is.
Mert ha határontúli honfitársaink elhiszik a szarrágók érveit, és belátják hogy nem magyarok, akkor leszünk igazán nagy bajban mi magyarok. Identitásunk 50%-át kidobtuk az ablakon.
Nevezhetném kicsinyességnek és hogy nem adunk állampolgárságot nekik, ha járna evvel bármiféle előny. De nem jár. Aki mást mond hazudik. Ma már Szatmárből járnak Romániába dolgozni az emberek, és az a céljuk, hogy ott kapjanak nyugdíjat alanyi jogon.
Emléxem még 2004. december elsejére, délután kb. 18:00 körül:
Az m2-n (Parlament) éppen beszéltek a határon túli magyarság képviselői. Burgerland, Erdély, Vajdaság, Felvidék, Szlovén, Ukrán Horvát határontúliak. Kasza, Markó, stb. Na akkor a TV-ben szépen meg lehetett nézni a képviselőket hányan voltak kiváncsiak rájuk. Kivétel nélkül az összes párt tagjai közül néhány (!) ember lézengett (szokás szerint) a padokban. Na az volt az igazi szégyen, pedig akkor még azt sem tudta senki mi lesz majd a szavazáson pár nap múlva! Ebből látszik, hogy a politikusaink mekkora köpenyegforgató szar(!!!) alakok kivétel nélkül. Akkor sehol sem voltak, pedig legalább minimális tisztelet szintjén ott lehetett volna ülni, ha már az összes határontúli magyar képviselője szólt 10-10 percet!
Nem kellett volna (úgy mint ma) felállítani azt a 20 embert, de ott lehetett volna ülni és meghallgatni azt, amikor 1989 óta először szólalnak fel a parlamentben a vajdasági, erdélyi, felvidéki, stb. magyarság képviselői olyan dologban ami őket ténylegesen, igazán érinti(!). Ott akkor egy történelmi pillanat szemtanui lehettünk (már aki nézte éppen az m2-őt). Erre voltak vagy 20-an. Mondom mégegyszer az volt a szégyen. Főleg a magát "nemzeti oldalnak" tituláló pártok szempontjából volt az.
Szerintem sem lesz jelentős javulás.
Ugyanazok számolnak, közös érdek, hogy a korábbi eredmény jőjjön ki...
'Szurkolók vagyunk, állampolgárok nem'
.....
Fütty helyett hátraarc
Az igen sportszerű Cornel Oteleának valószínűleg nem fordították le a meccs közbeni bekiabálásokat, mert ebben az esetben nem így nyilatkozott volna. Pedig a mérkőzés valóban korrekt hangulatban kezdődött: a hazai B-közép nem fütyült a román himnusz alatt, hanem inkább hátat fordított erre a néhány percre a pályának.
Háttérbe szorult a 'hajrá, magyarok'
A folytatásban határozottabb hangot ütött meg a debreceni közönség "kemény magja": a 'hajrá, magyarok'-nál is többször hangzott el a "lesz még Erdély Magyarországé" dal. A buzdítás csúcspontját azonban egy Ferling Bernadett elleni durva szabálytalanság hozta el. Ekkor betöltötte a csarnokot az egyértelmű "szar Románia, utálunk, szar Románia" nóta.
Szurkolók Székelyudvarhelyről
Az ilyen alkalmakkor valóban megszokott üzenetek mellett volt egy aktuális transzparens is. A Székelyudvarhely feliratot viselő magyar zászló mellett virított a "Szurkolók vagyunk, állampolgárok nem" hangzású drapéria. (Mint ismert, a december 5-i két kérdéses népszavazás nem volt eredményes. Az egyik kérdés arra vonatkozott, hogy a Parlament alkosson törvényt a határon túli magyarok kedvezményes állampolgársághoz való jutásáról. A Legfelsőbb Bíróság kedden megsemmisítette a referendum végeredményét.)
Elkeseredettség a lelátón
"El vagyunk keseredve, hogy nemmel szavaztak a kettős állampolgárságra itt" - mondta az Indexnek Lukács Zsolt, a felirat kicsit sem boldog tulajdonosa. A székelyudvarhelyi fiatal vállalkozó azt mondta, tőle például biztosan nem kellett volna félni, hogy bárki munkáját elveszi, esze ágában sem lett volna áttelepülni.
"Aki akart, az már úgyis átjött, nekünk azért lett volna fontos a kettős állampolgárság, hogy kötődjünk Magyarországhoz. Vissza akartuk kapni azt, amit elvettek tőlünk" - mondta higgadtan, de a környezetében volt olyan, aki indulatosan csak annyit jegyzett meg: "szégyen, hogy nem szavaztak kétmillióan igennel, ezt írd meg".
A felmutatott román útlevél
"Egy magyar-román meccs leírhatatlan élmény a számunkra. Az elégtétel nem jó szó erre" - osztotta meg érzéseit Lukács, aki, mint mondja, bárhova elmegy a magyar csapattal. A legmaradandóbb élmény mégis egy bukaresti meccs, a négy évvel ezelőtti romániai Eb elődöntője, amikor ugyancsak ez a két csapat játszott. "Egyetlen busz erdélyi szurkoló érkezett, csak mi voltunk magyarok. Amikor a románok azt kiabálták, menjetek haza, mi mindannyian felmutattuk az útlevelünket. Az román" - idézte fel.
"a matematika szerint nagyjából fele/fele kell legyen a tévedések mindkét irányba"
nem, ez akkor lenne igy, ha veletlenszeruen valasztanak ki az ujraszamolando korzeteket. de itt most csak olyan eseteket vizsgalnak, amik az egyik oldal szempontjabol gyanusak.
A Legfelsõbb Bíróság ma megsemmisítette az OVB-nek a népszavazás végeredményére vonatkozó határozatát, és új eljárás lefolytatására kötelezte a testületet!
"Másfél évtizeddel a rendszerváltozás után a népszavazás legégetõbb sorskérdésünket a közfigyelem középpontjába helyezte."
Történészek állásfoglalása a határon túli magyarság mellett.
Hol lenne ma Magyarország, ha a török hódoltság 150 éve alatt a felvidéki és az erdélyi politikai elit csupán alamizsnát küldözgetett volna az akkori "határon túli magyaroknak", például Buda, Pest és az Alföld magyar lakosságának? Az akkori anyaországok, a Királyság és Erdély magyarjai azonban - politikai és gazdasági ellentéteik dacára is - generációkon át megõrizték az összetartozás gondolatát ("három ország, egy haza"), és végül hatalmas áldozatok árán megmentették a magyarságot a jövõ számára.
December 5-én az aktív választók olyan arányban mondtak IGEN-t a magyar nemzet egységére, mint amekkora parlamenti többséggel (3%) a mai kormányzat a közhatalmat gyakorolja. Másfél évtizeddel a rendszerváltozás után a népszavazás legégetõbb sorskérdésünket a közfigyelem középpontjába helyezte. Arra kérjük tehát a magyar kormányt és a nemzetért felelõsséget érzõ egész politikai elitet, hogy rövid távú szempontjain felülemelkedve haladéktalanul kezdje meg azon törvény elõkészítését, amely a magyar nemzet összes tagjának - kérelemre - megadja a magyar állam útlevelét.
Szégyenletesnek tartjuk ugyanis, hogy a magyar kormány legfõbb személyiségei (a határon túli szervezetek együttes kérése ellenére) nyíltan állást foglaltak a nemzet legalább szimbolikus egyesítésével szemben. Történeti kutatásaink alapján kijelenthetjük, hogy ilyen határainktól sem Nyugatra, sem Keletre nem fordult még elõ Európa történetében. Közmegegyezéssel most még van esély arra, hogy a mai politikai elit minden tagja elõdeihez hasonlóan méltó helyet foglalhasson el a történeti emlékezetben, és Magyarország végre a sok országban élõ magyarság közös hazájává válhasson.
Budapest, 2004. december 8.
Ablonczy Balázs, Aradi Gábor, Ábrahám Barna, Ágoston Gábor, Bagi Bániel, Balogh Piroska, Barbarics Zsuzsa, Bán Péter, Benda Borbála, Bene Sándor, Bertényi Iván, ifj. Bertényi Iván, Bitskey István, Bódy Zsombor, Borhi László, Botos Máté, Buza János, Czoch Gábor, Dávid Géza, Dienes Dénes, Erdélyi Gabriella, Farbaky Péter, Fata Márta, Fekete Csaba, Feld István, Fodor Pál, Font Márta, Friedery Lívia Enikõ, Gáborjáni Szabó Botond, Granasztói György, Grynaeus András, Halmos Károly, Hausner Gábor, Hegedûs András, Heltai János, Hermann Róbert, Horvát Cecília, Horváth Gergely Krisztián, K. Lengyel Zsolt, Kis Domokos Dániel, Kiss Gergely, Kiss Károly, Kocsis András, Koltai András, Korpás Zoltán, Kordé Zoltán, Kósa László, Kóta Péter, Kóthay Katalin, Kovács I. Gábor, Kruppa Tamás, Lengvári István, Mészáros Kálmán, Molnár Antal, Monok István, Monostori Martina, Moskovszky Éva, Oborni Teréz, Ö. Kovács József, Paál Vince, Papp Sándor, Pálffy Géza, Petrovics István, Petrõczi Éva, Pócza Kálmán, Radó Bálint, Rácz György, Sashalmi Endre, Sághy Marianne, Sárkány Mihály, Solymosi László, Sudár Balázs, Szabó András, Szende László, Szíjártó István, Szilágyi Márton, Szovák Kornél, Szögi László, Szulovszky János, Takács Miklós, Toma Katalin, Tóth Árpád, Tóth Ferenc, Tóth Zoltán, Tusor Péter, Urbán Aladár, Ujváry Gábor, Varga J. János, Varga Szabolcs, Vári András, Várkonyi Gábor, Vásáry István, Veszprémy László, Vida Tivadar, Völgyesi Orsolya, Zakar Péter, Zágorhidi Czigány Balázs, Zsidi Vilmos
A Gyurcsány–Hiller-féle „felelős hazafiságot” óriásplakátokon megtestesítő család kabai illetőségű. Bangóné Ildikó háromgyermekes családanya, óvodai dolgozó, lelkesedésből agitált gyermekeivel és férjével együtt a két nem mellett.
Azt nyilatkozta: büszkén vállalja tettét. Ennek ellenére nem élt a lapunk felkínálta lehetőséggel, hogy olvasóinknak is kifejthesse meggyőződése lényegét. A hírek szerint legkisebb gyermekét éppen a népszavazás napján kereszteltette meg. Szerettük volna, ha elmondja, keresztényként mi a véleménye Böjte atya nyílt leveléről, amelyben a kormánypártok győzelmét – amiért Bangóné is megdolgozott – „örök szégyennek” értékeli. Kaba utcáit járva azért kiderült: nem csak a „büszke vállalással” van gond Bangóék háza táján.
A határon túliaktól a betevő falatját féltő „szegénységpárti” család igen tehetős a tsz romjain megtollasodott – egyes körökben meglehetősen népszerűtlen – anyós révén.
A kabaiak nem dúskálnak a jólétben, ez meglátszik a sok szegényes portán. E Hajdú-Bihar megyei, egykor virágzó, határ közeli település lakója a Bangó család, amely arcát adta az MSZP kampányához a határon túliak magyar állampolgársága ellen és a kórház-privatizáció folytatása mellett.
Az óriásplakátokon való szereplésért – az Index riportja szerint – nem kértek pénzt, csak azt, hogy valamelyik MSZP-prominens jöjjön már el hozzájuk disznótorra. A legutolsó híradások arról szólnak: a párt hezitál, egyelőre még nem dőlt el, ki lesz a magas rangú „fizetség”, bár az bizonyos, az alelnök nem ér rá.
Szerettük volna megtudni, vajon a család, amely Bangóné nyilatkozatai alapján baloldali, keresztény és hazafias szellemű, készül-e még a torra, vagy a népszavazás eredménye miatt feltörő, határon inneni és túli fájdalom hangjai esetleg „elvették az étvágyát”.
„Én nagyon szégyellném, ha az engem megölelni akaró gyermekeimet egymás torkának ugrasztanám, majd diadalmasan legyőzném őket. Nagyon szégyelleném magamat, ha a gyerekeknek azt mondanám, hogy nézzétek, ti nagyobbak, a kicsik meg akarják enni a kenyereteket, verjetek szét közöttük” – írja Böjte Csaba, a dévai gyermekmentő ferences szerzetes nyílt levelében a kormány „győzelmét”, a határon túliak kettős állampolgárságáról szóló népszavazást és az uszító kormánypropagandát értékelve – amiből Bangóék is derekasan kivették a részüket.
Mostanra nyugodtam le annyira, hogy írni tudjak az egészről.
Sajnos Kádár népe a mai napig köztünk él. Azok akiknek semmi sem szent a világon csak az, hogy a saját kis nyomorult igényeiket kielégítse valaki és különben is a másik meg kit érdekel. Egész lényük a kapni szóra épül. Akiknek 19 ezer forint megér annyit (újabban leesett a tarifa 500-ra), hogy az ország jövőjét olyanok kezébe adják akikről már ezerszer kiderült, hogy semmit sem érnek. Akik a GMK, Trabi, Hajdúszoboszlói szotüdülés bűvöletében élnek és akiknek még mindig egy hokedlin ülő Jani bácsi kell aki intézik az ország ügyeit... Adjon lóvét (mind1 milyen áron) mi meg "elfelejtünk" gondolkodni. Nemzet, Haza, Felelősség? Ilyen ódivatú marhaságokkal nem kell őket zavarni, mert csak az időt fecsérli az ember....
Eddig büszke voltam, hogy magyar vagyok de most szégyellem!
A Gondolán Glens elemezte: Magyar városok a rovatcím.
Rengeteg adat található és a 77. hozzászólásban a honlapjára felrekott eredményekhez való eljutáshoz, tájékoztató.
glens Válasz | 2004. december 07. 23:33 | Sorszám: 80
Tömörítettem, így már lejön (kb, 90 kb).
Rá kell menni a honlapomra (glens.freeweb.hu), és az "Eredmény"-re rá kell klikkelni.
Ha letöltődött, akkor ki kell tömöríteni (zip formátumú), és akkor lesz belőle Eredmeny.txt
Innen már a többi utasítás a leírtaknak megfelelően működik.
mivel a többségük NEM akarta, hogy a pár km-rel távolabb levő MAGYAR emberek ismét közénk tartozzanak, akkor nekem miért kötelező a sok borsodi és szabolcsi munkanélkülit támogatni? TISZTELET A KIVÉTELNEK, AKIK OLYAN KELLEMETLEN HELYZEBEN VANNAK, HOGY ILYEN KÖRNYEZETBEN KELL ÉLNIÜK.
Ebben az esetben kiürülne a fél ország, és mint a törökdúlás után, ismét be kellene telepíteni rácokat, románokat... lehet, hogy ez mégsem jó üzlet...? :-)
Viszont a viccet félretéve - bár én Budakalászon lakom, és itt győzött az IGEN -, lakhatnék olyan helyen, ahol a NEM volt többségben. És akkor sem hiszem, hogy nekem kellene szégyenkeznem a többség faszsága miatt, szóval ez a kollektív megbélyegzés elég visszatetsző, hogy a "Komárom-Esztergom megyeiek csatlakozzanak a szlovákokhoz, a Borsodiak Ukrajnához, a Békésiek meg a románokhoz"... Mert a becsületes emberek ne a másik fél alapján ítéltessenek meg, ha lehet.
Ezt kb. annyira rühellem, mint a "bűnös nép", és a "bűnös Budapest" kifejezéseket.
Engem azok nem érdekelnek. De Te csinálhatsz ilyet magadnak, ha akarsz. www.valasztas.hu, elemzések, a legalsó linken megtalálod megyénként az összes település szavazati arányait. Én is onnan néztem ki Csongrád megyét (mellesleg Ópusztaszeren is fölényesen a nem győzött...), Bp és Pest megye adatait pedig egy erdélyi fórumon találtam.
Valszeg azt hitte, hogy ezek a szavazáson részt vetteken belüli arányok, holott a települések összes választásra jogosultak százalékában kell tekinteni őket. Vagyis (egy kicsit érthetőbben) ezeken a településeken érvényesen győzött volna az IGEN.
Petőfi Sándor u., Szabadság tér, Városháza tér, Gábor Áron u... 48% mondott erre nemet, 62% meg le se szarta!
Aki Nem-et mondott, vagy nem ment el, december 5.-től adja vissza a magyar útlevelét és húzzon a fenébe Magyarországról. Ez a mi országunk, nem az övüké.
A Komárom-Esztergom megyeiek csatlakozzanak a szlovákokhoz, a Borsodiak Ukrajnához, a Békésiek meg a románokhoz. Nem fognak hiányozni, az én pénzemből ne tartsa el őket az állam!!!
Ezen levél végén öt székelyföldi és egy vajdasági polgármesteri hivatal levelezési címe található. Aki úgy gondolja, hogy tenni szeretne valamit a magyar-magyar kapcsolatok helyreállításban, küldjön karácsonyi képeslapot az egyik (vagy mindegyik) címre.
Nem magyarázkodást, nem bocsánatkérést, mert a bizonyítvány utólagos magyarázata visszatetszést kelt. Ezt egyébként sem várja el senki tőlünk. Egyszerűen a szeretet kifejezését, egy sima képeslapot, amiben boldog karácsonyt kíván a feladó. Ha ez marad az üzenet, a címzettek meg fogják érteni.
És még egy fontos dolog: kérjük, hogy semmilyen párt, szövetség, vagy más politikai szervezet ne támogassa hivatalosan ezt a kezdeményezést, mert azzal azonnal több millió magyarnak venné el a kedvét ettől az egésztől. Próbáljuk meg mi, hétköznapi emberek rendbetenni azt, amit a politikusok elrontottak.
Miért pont székelyföldi címek? Egyszerű: a levél írói azt a környéket ismerik legjobban… De amennyiben Ön ismer más címeket is, továbbítás előtt bővítse a listát azokkal.
Kérjük, ezt a levelet küldje tovább magyarországi ismerőseinek minél hamarabb, hogy – amennyiben így döntenek – még az ünnepek előtt elküldhessék a lapokat. De ha később érkezik, az sem baj, még mindig lehet újévi üdvözletet küldeni.J
Aki teheti, nyomtassa ki és tegye ki utcai hirdetésként, hogy azok is láthassák, akiknek nincs internet kapcsolatuk.
Búcsúzásként egy idézet arról, hogyan fogadták a szavazás eredményét Gyergyószentmiklóson:
„Volt, aki semmit nem akart mondani, valószínűleg azért, hogy engem nehogy megbántson vele, csak patakzott a könny a szeméből. Volt, aki a mise alatt ráborult a padra, úgy zokogott. A nemzeti színű zászlóra az emberek fekete szalagot kötöttek, és az ünnepség után nem énekelték el a Himnuszt. Azt mondták, nincs erejük hozzá. Próbáltuk értelmezni, hogy mi történhetett odahaza, de nem találtunk elfogadható választ. A határon túliaknak mindig is az anyaországhoz való tartozás tudata segített megőrizni magyarságukat. Most úgy érzik, az anyaország arcul csapta, elárulta őket.” Forrás: NOL
[Előzményként annyit: Szabolcsban a NEM győzött...]
"Akarja-e ön, hogy Szabolcs-Szatmár megye Magyarországhoz tartozzon?"
Az ország csak ráfizet a szabolcsiakra. Hatalmas összegeket emészt fel a szociális és egészségügyi ellátásuk, míg a befizetéseik csekélyek. A sikeres népszavazás után Szabolcs-Szatmár megye Ukrajnához vagy Romániához tartozhatna. A jobb megoldás talán Ukrajna lenne, mivel így Románia esetleges EU csatlakozása után sem tudná elözönleni Magyarországot a sok szabolcsi, akik csak a segélyekért és a támogatásokért jönnének.
