van egy 14-24/2.8-om az is elég penge, nem is ez a probléma. ki akartam próbálni, érdekel a technika. időközben járt nálam egy és igazolta minden szkepticizmusom. még a D3-as keresője is kicsit, egyszerüen sötét és kicsi ahhoz, hogy pontosan meghatározzuk az élesség siíkját, helyét a képen. a perspektívikus rész érdekes, viszont ez az obi SLR rendszeren nem tud annyit amennyibe kerül. én ezt szűrtem le. ide digi hátfal kell, azt hiszem.
24-es Nikkor PC vásárlásán töröm a fejem, szeretném megkérdezni, hogy van e valamelyik topictársnak ilyen obija és kölcsönalapot képezhet e egy Nikkor 14-24 pár nap erejéig, hogy kipróbálhassam a PC-t. ha kölcsön nem adná senki, de volna pár szabad órája egy kávézás/beszélgetés/fotózás kombóra, annak is örülnék. tapasztalatcsere mindenek előtt! :)
Nem sajnos nem tudok adni, mert a művelődésiház (azt hiszem vidéken is így hívják) hirdetőtáblájra volt kirakva, és most rákerestem a neten, de nem találtam semmit, szóval szerintem csak egy sima nyomtatvány :)
Érdekes dolog tulajdonképpen ez a létrára mászkálás.
A képről sokszor nem is annyira jön vissza a magasabb nézőpont, sőt gyakran kifejezetten jót tesz. Valahogy kiegyensúlyozottabbá válik az összhatás a magasabb nézőpont, de (közel) vízszintes optikai tengely mellett.
Azzal tudnám ezt párhuzamba állítani, mint amikor személyfényképezésnél derékmagasságból készítünk képet. Egy épület "derékmagasságához" persze kellhet létra...
Aztán az is egy előny, hogy a kerítés kevébé zavaró, a kert és az épülethez esetleg szervesen kapcsolódó egyéb részek is láthatóvá válnak.
Lehet persze a félképezéssel is kombinálni, létra helyett sámli is alkalmazható, stb.... :-)
Akkor összegezve: 20-30mm között fotózzak h kiküszöböljem a torzításokat. Mondtátok h magasról meg ne magasról fotózzam, hát készítek fotót innen is onnan is. Viszont láttam egy nagyon jó irodaházat amit szintén lefotóznék, ott szem előtt kell valamit tartani? (3 képpel lehet pályázni)
Ja, és a 20,000 rászánást a felszerelés fejlesztésre értettem :)
jössz ezzel az avult félképpel, meg vízszintes/merőleges ottikai tengellyel ... még megsajnálnak, hogy olyan maradi vagy ... még egy tilt/shiftet is a hagyományos -unalmas- módon használnál ... ejnye
De nyilván nem úgy gondoltam, hogy a gyutáv tartson a végtelenhez, hanem a lehetőségeken belül legyen a legnagyobb, ami egy falusi háznál elég limitált a környezet miatt. Tehát ne a 16-os végével kezdjük a próbákat...
Kb. addig érdemes a gyútávot növelni és nézőpontot módosítani, amig az emberi szem természetes látószögének és perspektíva érzetünknek megfelelőt képet nem kapunk.
Szerintem ezt a nagylátószög és a létrára mászkálás elronthatja (magas nézeti pont), én inkább maradnék a "félképes" módszernél.
De mégegyszer: csak akkor, ha valóban ezek a követelmények azon a pályázaton, egyébként felesleges "műszaki jellegű" képet készíteni.
Ha van PS, akkor kis túlzással fotózd ahogy a legjobbnak tartod, hagyj elég helyet a az épület körül, és PS-ben ki tudsz mindent "egyenesíteni" (perspektívát, hordótorzítást).
Ha nincs PS, akkor létra, hogy lehetőleg ne, vagy csak kevéssé kelljen felfelé nézni (kb. vízszintesen nézzen az obi), ezzel a perspektíva rendben lesz. A 16-85-öst ajánlanám, keresd meg azt a fókuszt, ahol a torzítása a legkisebb (gyanítom 20-30mm között lesz, ahol már nem hordózik, de még nem is tűpárnázik), ezzel a fókusszal nyomd (20-30 körül perspektíva is lesz, ami ad némi dinamikát).
a gyútávot miért akarod neki a lehető leghosszabra?
(Ahogy leírod, hogy férjen bele 2-2,5x a keresőbe, függőleges hátfallal, kép felét használva - ez valójában egy gyútávfüggetlen megoldás.)
Hosszú gyútáv esetén pedig laposodik a perspektíva, telés hatása lesz, ami épületnél nem feltétlenül szerencsés. Valósághűbb az ábrázolás normál vagy nagylátó gyútávval...
Templomba higgy! Te aztán már tudod, hogy én tájképezésre használom vagy épületfotóra, nem? De jó, hogy megcsillogtattad a tudásodat. Örülök neki, hogy az egod megint a helyére került.
Ha a pályázat kiírása nem követeli meg a dokumentatív műszaki fótót jelleget és inkább művészi kvalitások alapján itélik majd a képeket, akkor nem feltétlenül kell "torzításmentesen" leképezni a kiválasztott témát.
Ha mégis ez lenne a kitűzött célod, akkor talán az a legegyszerűbb megoldás - a felsorolt felszerelésed használatával - ha a helyszíntől fűggően a lehető legnagyobb gyútávot választod és olyan messzire mész a témától, hogy az függőleges irányban 2-2.5x beleférjen a keresőbe (állókép használata). A agépet ne döntsed, az optikai tengely vizszintes legyem (ez a filmsik párhuzamos a "fallal" állapot).
A keresőben úgy komponálj, hogy az elkészült kép fele elvész. Alul sok és kicsit felül is.
A utólagos vágást és a fennmaradó geometriai torzítások korrekcióját egy képszerkesztő programban kell elvégezni.
Ezzel a módszerrel valószinűleg egy steril, de a valóságot jól leképező felvételt kapsz.
Szerintem a fotót inkább a fény és/vagy a hiteles fotóalany teheti érdekessé, vagy akár értékessé.
A lényeg, hogy a nagyanyád házának a fala és a fgéped érzékelője párhuzamos legyen. Gondolom a ház fala függőleges, ezért a vakupapucsodba helyezett libállának vízszintesnek kéne lenni. Ha ez meg van, akkor párhuzamosak lesznek a falak. De ha ebben az állásban a ház teteje nem lesz benne, az előtérből meg sok, akkor felmész egy magasabb létrára és onnét fotózol. Az objektív gyújtótávolságát meg úgy választod meg, hogy beleférjen a ház, ha nem fér bele, akkor hátrébb mész.
Természetesen magas nézőponttal... :-)
