Próbáltam, de az 1999/XVI/a/zséta számú kormányrendelet nem vitte le a szomszéd kutyak farkát, most fogom beszereni az újabb upgradelt verziót 2001/CL/3.b, hátha az jobban szel.
Az ötlet nem rossz, sőt majdnem tökéletesen működik, csak sajnos azóta nem lehet vinni a kutyát se vendégségbe se az utcára, mert minden tükröt/kirakatot összetör, hogy ne lássa magát benne, mert azok hazudnak, hisz neki hosszú farka van, hisz a képen is látszik.
Barátom eddig 203561 Ft-nyi kárt fizetet ki, amit kérnék, hogy juttas el hozzám, mert a Te ötleted miatt következtek be.
A kutyát le kell fotózni, és digitálisan retusálni neki nagyobat. A virtuális növesztés visszaadhatja az önbizalmát és mikor már elszakad a valóságtól, nem is érdekli, mekkora az igazi.
Az is segíthet, (fotó nélkül), ha megtanítjátok meditálni a kutyát. Mantrának javaslom a 'kígyó'-t.
Az első közismert faroklevágási procedúra tudtommal az ókori Athénben lett följegyezve. Alkibiadésznek egy gyönyörű kutyája volt, hát még a farka. Mindenki csodálta. Ezért, bosszantásképpen Alkibiadész levágta az eb farkát. (Később minden érdek nélkül, kiváncsiságból ellátogatott az ellenséges perzsákhoz egy turistaútra, nem törődve a közzel. Vissza természetesen nem mehetett.)
Ebben az az érdekes, hogy az etikában Alkibiadésztől számítják az individum kialakulását, vagyis a közösség értékrendjétől magát függetleníteni tudó személyiség kialakulását.
Ha az állatokat ki lehet tömni vagy tömetni, akkor könnyűszerrel hozzá lehet jutni a kutyamenhelyről egy azonos bőrszínű, tetszőleges farokhosszúságú kutyához. Ezt el kell altattatni, majd baltával levágni a farkát. Utána már csak a farkat kell preparáltatni elég olcsón. Ezt a preparátumot egy kezdő állatorvos is esztétikailag tetszetősen hozzá tudja illeszteni az eredeti, hús-vér farokhoz. Lehet, hogy nem fogja tudni annyira csóválni a biófarokprotézisét, ámbár ki tudja.
Ebben igazság lehet, asszem lopok magamnak egy Famij (ez lehet, hogy ly???) Frostos kocsit.
Így remekül tudom jegelni a szerzett farkincát, és nem kell szegény kutyusnak attól tarrtania, hogy újra elveszti az új szép hosszú farkát.
Csak most akadtam rá erre a topicra, ezért lemaradtam a méreti boncolgatás előzményeiről.
De amíg rákapcsolódom a témára, addig is azt üzenem, a hosszas kérdésben bizonytalankodóknak, hogy sokkal fontosabb a gerinc problematikája, mint a faroké. Ha ugyanis az puha, akkor szinte teljesen érdektelen, hogy mekkora a varázsceruza.:)
Szerintem semmi akadálya, feltéve hogy meg tudod oldani a farok jegelését. Ugyanis ha nem hutik kelloképpen, elhalnak a sejtek és akkor már nem lehet visszavarrni semmilyen kutyára. Illetve oda lehet varrni, de vérmérgezést kap a kutyus, úgyhogy megint amputálni kell. :-(
Ezzel csak az a baja, hogy a boxer nem igazán munkakutya, és nem bírja a hajtást és hamar kifárad.
A másik, hogy ha elfelejted leszüretelni a kutyát (márez is milyen morbid, hogy milyen emberek vannak), akkor tavasszal mindenki csak mazsolának hívná, amitől a depi csak fokozódna.
Sokávadász: azt javaslom a barátodnak, hogy 20-as dörzspapírral érdesítse fel a kutyája exfarkának helyét, majd szigetelőszalaggal applikáljon rá egy Szőlőskertek királynője hajtást.
Így:
1, a kutyának lesz vesszője, főleg ha hím,
2, ősszel kutyasétáltatáskor vígan csemegézhet a gazdi,
3, tűző napon sem fenyeget a napszúrás veszélye.
