Viszont ez nem területszervezési kérdés, hanem az EU forráshoz jutás, amiből a főváros ma már kimarad.
A belső városnak megmaradnak a bevételei,de a külső városrészek üzemei gyakorlatilag nem léteznek mára.
A területszervezés itt épp ellenkezőleg halad, nem csökken a foglakoztatott közszolga szám, sőt a pályázatokkal a megye nem fog a települések helyett konfrontálódni.
Viszont HÉV, villamos fejlesztésekre az agglomeráció van ma jobb helyzetben, míg a főváros és agglomerációja azonos gazdasági tér marad, azonos lakossággal.
"Én Adyligeten lakom. Én itt már pont úgy érzem magam, mint egy nagy régió peremén. Ha lemegyünk Hidegkútra, azt mondjuk: "bemegyek a faluba". Távolság van, kocsink nincs, a BKV nem kedveli a helyet..."
pályázó: Adyligeten laksz? Nem ismersz egy bizonyos Pollyt és Kamillát?
egyszerübben meg lehet oldani. maradjon ekkora budapest, mivel az elmúlt majd 60 évben kialakult egy egységes arculat (természetesen a meglévő különbségek ellenére). van egy városkép, a sokféleségével együtt. de hülyeség 23 egyenrangú kerület, 23 képviselőtestülettel, plussz egy vízfej városháza. mindenki vétóz keresztbe. egy közös város kell, egy irányítás, egy választott testület. a 23 kerület választ 2-2 képviselőt, akik beülnek a városházára, plusz 20 fő listás hely. igy kész a 66 fős testület, plussz főpolgármester a szavazategyenlőség esetére. a volt kerületekben csak az okmányiroda, az anyakönyvek, ügyintézés maradna. nem polgármesteri hivatal, hanem kerületi iroda vagy valami hasonló néven, és a városháza delegálja az irodavezetőt. de minden döntés és hatósági jogkör az egységes városházánál lenne. olcsobb, irányithatóbb város, és 23xkb. 15 fő testületi létszámmal kevesebb.
Nagy-Budapest nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket ezért kellene egy (Kis-)Budapest kb. az 1873-1949-es határokon belül. Ennek lenne: 14 kerülete, a kerületek élén elöljárókkal, és annyi önállósággal amennyire egy kerület esetében indokolt. Fővárosi funkciók megjelenítéséhez indokolt az egységes fellépés. A Király utca két oldala ugyanaz a város, de Rákoskeresztúr már nem esik Zuglóval egy kategóriába.
Belső városrész: Belváros, Lipótváros, Újlipótváros, Terézváros, Erzsébetváros, Józsefváros, Belső-Ferencváros, Lágymányos, Vár, Víziváros, Újlak (lehet, hogy kifelejtettem valamit, de kb. ezen a körön belül)
Külső gyűrű: Angyalföld, Zugló, Kőbánya, Külső-Ferencváros, Kelenföld, Óbuda (kb. ezen a körön belül)
És kellene egy Mégnagyobb-Budapest vagy Bp. Megye vagy Közép-magyarországi Régió vagy Nagy-Budapest Régió, tök mindegy, hogy minek nevezzük, itt lenne: Újpest, Dunakeszi, Rákoscsaba, Pécel, Albertfalva, Érd, Csepel, Szigethalom, Pesthidegkút, Nagykovácsi, Budakeszi stb. - a dolognak ez a része nem érdekel annyira, szívem az 1950 előtti Bp-ért dobog : ) Ezek a települések NAGYFOKÚ önállósággal rendelkeznének, élükön polgármester állna.
Természetesen mindezt demokratikusan… stb. a „1999. évi XLI. törvény a területszervezési eljárásról” alapján. (ami 2/3-os)
Írjátok meg legyetek szívesek a véleményeteket, és lehetőleg ne napi politikai szempontok alapján! Magam részéről el tudnám képzelni Demszkyvel és nélküle is ezt a konstrukciót.
Gáborunk lehetne Bp. (fő)polgármestere az 1873-1949-es határokon belül. Ez a mostaninál nagyobb hatalmat és presztízst jelentene szerintem – lehet, hogy képes lenne felnőni a feladathoz : ) ? Nem kéne a csepeli víztisztítóval meg a kommunális vállalatokkal vesződnie ez a Mégnagyobb-Budapest vagy Bp. Megye vagy Közép-magyarországi Régió elnökének feladata lenne. Amit egy „nyugisabb” állásnak gondolok, egy tisztes hivatalnok aki működteti a régiót (közlekedés, kommunális üzemek stb.), és nem lenne reflektor fénybe annyira, mint a (fő)polgármester
A polgármester feladata (1873-1949-es határokon belül) a turizmus, a PR, kulturális események, a fővárosi, "világvárosi" : ) funkciók működtetése lenne.
Szerintem mindenki jól járna: az országnak lenne a jelenlegi vízfej helyett egy kedves barátságos, profin működtetett fővárosa, a mostani peremkerületek járhatnák a saját útjukat anyagi hátrányok nélkül, Budapest meg megint Budapest lehetne.
A már elkészült, de egyelőre titkos fővárosi közigazgatási reform tervezete tartalmaz egy olyan lehetséges verziót, amely felére csökkentené a főváros területét. A formálódó közigazgatási reformmal a mai külső kerületeket esetleg leválasztják, és elővárosokká alakítják át. A végleges előterjesztést egyelőre titkosan kezelik. A MeH politikai államtitkára azonban a főváros határainak megváltoztatására nem lát esélyt – írja a Hirtévé internetes honlapja.
A belügyminiszter a fővárosi közigazgatási hivatalt kérte fel, hogy dolgozza ki Budapest és agglomerációja regionális-önkormányzati reformját, hivatkozik a Népszabadságra a Hírtelevízió. Az egyik javaslat a főváros és a kerületek jövőbeni viszonyát, feladatait veszi számba, alapjaiban tehát a főváros, illetve Demszky Gábor főpolgármester évek óta hangoztatott javaslatát. A városvezető ugyanis egyetlen budapesti önkormányzatot szeretne, és a kerületeknek mindössze elöljárósági szerepkört szánna.
Ezzel szemben fogalmazódott meg a másik javaslat is, amely az elővárosi rendszert tekintené meghatározónak. A Népszabadság úgy tudja, ezt a variációt Derce Tamás újpesti polgármester jegyzi, aki a munkacsoport tagjaként a fővárosi közigazgatási hivatal felkérésére vázlatos, de a fő irányelveket megfogalmazó javaslatot dolgozott ki. Derce rendre a kerületek önállóságának elsorvasztásával vádolja a fővárosi vezetőket.
E változat szerint a jelenlegi belső városrészek egybeolvadnának, lényegében így alkotva önálló, azaz egyetlen önkormányzati irányítású Budapestet. A külső kerületek viszont megyei jogú városokká alakulnának, és Nagy-Budapesti Fejlesztési Tanács megalakításával - elővárosokként - bizonyos tekintetben szervesen kapcsolódnának a fővároshoz.
A települések is megosztottak a kérdésben, de bármilyen elképzelés is válik hivatalossá, csakis parlamenti konszenzussal valósítható meg, hiszen kétharmados törvényről van szó. Sokan kételkednek a valódi reform végigvitelében, elsődlegesen mert számos helyi, politikai funkcionárius válhatna egy csapásra munkanélkülivé. Ezért a hamarosan a kormány elé kerülő végleges változat vélhetően a fentieknél kevésbé radikális változtatásokat hordoz majd.
A budapesti külső kerületek leválasztására, a főváros határainak megváltoztatására nem lát esélyt, ám a Központi Régió további megyékkel (Komárom, Nógrád és Fejér) történő bővítését szükségesnek tartja a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára. Baráth Etele az Inforádiónak azt nyilatkozta, hogy az EU gyakorlatilag nem fogadta el a jelenlegi magyarországi területi egységeket, így azokon még idén ősszel változtatni kell.
Ez azért is fontos, jelezte Baráth, mert uniós pénzeket csak akkor nyerhetünk el, ha 2004. január elsejéig a területi reformok rendben lezajlanak. A reformelképzeléseket egyelőre nem hozzák nyilvánosságra, de a napilap szerint a tervezet társadalmi vitájának részleteit a BM a jövő héten szeretné megismertetni a sajtóval.
ez van ezt dobta a gep,itt elunk..
szerintem maradjon csak igy ahogy van sot vonjunk be sok kis telepulest meg..nem mindegy?en pl
a levalasztando Rakoskereszturon lakom..nekem ugyis mindegy,amugyis szar a kozlekedes,de hala az egnek godollon dolgozom...ha neha meg oylanom van 2napi jarofoldre van a belvaros,idonkent beslattyogok,innen tirpakiabol behajtom az allatokat a piacra
sugd meg,miertis kene visszallitani?kinekis lenne jo?
az emberek meg mar megszoktak...es vegulis ok elnek itt,es nem a vezetok...
Jó lenne ha ebbe a Topicba nem hoznál fel olyan dolgokat, amik nem idevalók: "Ez a prolik módszere, egy emberre kenni mindent" . Ezt szivesen megvitatom veled, de csak emailen keresztül.
A többivel (a Demszkys résszel) egyetértek.
Budafoknak szerintem igenis jó, hogy Budapesthez tartozik. Azt nem lehet vitatni, hogy a közlekedés más lenne akkor, ugyanis nem lenne más.
De hidd el, az önálló város költségvetése teljesen másmilyen lenne, kisebb lehetőségek lennének. Stb, stb.
Mennjél már...! Noha D. valóban önhatalmú, mint a demokráciában NEM EGY EMBERfelelős mindenért. nem csak ő tehet arról, ha rosszul megy valami a városban. Ez a prolik módszere, egy emberre kenni mindent. A fasizmusban sem csak Hitler volt a gonosz, hanem azok is akik részt vettek benne önkéntesen. Na.
Éppen hogy szar budafokra nézve nagy bp.
Te nagyon hülye, miért kell minden városnak élénknek lenni? Érd nem alvó város, hanem egy gigantikus telep, ahol ráadásul az a cigány Csilla néni is lakik (volt tanár).
Az a baj, hogy egy kommunista hülyeség. Mesterséges alközponzok teremtek, elvesztette az addigi bp, a központját, hiába van belváros.Normális az, ahogy ma Rákosok, Pesterzsébet, lörinc a városon belül, miközben a közigazgatási határtól eltekinve abszolúte nem kötödnek a városhoz.
Az ortofotó-atlasz képei 1999. augusztus 14-én délelőtt készültek. Tényleg zseniális ötlet. Egyébként nem csak légifotó, de semmilyen atlasz nem volt eddig, ami egész Budapestet bemutatta volna 1:10.000 méretarányban.
A városhatár nem jelentette a lakótelepek végét: Dunakeszi, Szigetszentmiklós, és néhány másik városi funkciójúnak szánt agglomerációs település kapott bőven. Szerintem a tömeges lakásépítést a 70-es és 80-as években a közigazgatási határoktól függetlenül megvalósították volna.
Egyetértek azzal, hogy a határoktól függetlenül meg lehet szervezni egy nagyvárosi térség közlekedését jól és rosszul is, ahogy lakótelepeket is lehet építeni. A területbeosztásnál fontosabb a gazdasági és a politikai környezet.
Már a könyvfesztiválon lehetett kapni tavaly áprilisban. Én is ott vettem meg. A könyv kötése egyébként lehet hogy bírná a scannelést, de én biztos nem áldoznám fel. Egy link a kiadóhoz A felvételek valamikor '99 augusztusában készültek. valószínüleg a forma1 alatt, elég nagy forgalom van ugyanis a Hungaroring környékén.
A nagy Budapestről a véleményem: Igazat adok az egyik előttem szólónak, hogy ezek a területek is alvóvárosok lennének , mint Érd. Valószínűleg álmos kisvárosok lennének., egyedi funkció híján.
A beépítés is más lenne, valszeg nem lene annyi lakótelep a láthatáron.
Elég elmenni Érdre, és megnézni
A közlekedés: A többi szocialista országban is jelentős területeket csatoltak a fejlődő városokhoz, de itt mégis jobban él együtt a nem hozzácsatoltal. Legalábbis tömegközlekedésileg. Meg lehet nézni akármelyik lengyel vagy cseh város közlekedési hálózatát.
Egyébként az meg igen rossz szöveg, hogy ha valamelyik kerület leválna, nem lenne tömegközlekedés oda. Elbontanák a csepeli hévet? Vagy metró újpesti szakaszát? Ide már akkor is voltak BKV(helyesebben a jogelődje) járatok, mikormég nem volt nagy Budapest. Mára pedig már egyszerűen lehetetlen lenne szétválasztani a hálózatot. Az érdeklődőknek ajánlom e téren Katowicet (maradva az ex szocialista példánál), ahol több város van, mégis közös kezelésű a közlekedési hálózat.
Szóval csk nem volt olyan hülyeség ez a nagy Budapest, mégha drasztikus eszközökkel is hozták létre.
Azt még hozzátenném, hogy nem mindegyik magyarországi példa lett ennyire jó.
Szvsz. Nagy-Budapest nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket ezért kellene egy (Kis-)Budapest az 1873-1949-es határokon belül. Ennek lenne: 14 kerülete, a kerületek élén elöljárókkal, és annyi önállósággal amennyire egy kerület esetében indokolt. Fővárosi funkciók megjelenítéséhez indokolt az egységes fellépés. A Király utca két oldala ugyanaz a város, de Rákoskeresztúr már nem esik Zuglóval egy kategóriába.
Belső városrész: Belváros, Lipótváros, Újlipótváros, Terézváros, Erzsébetváros, Józsefváros, Belső-Ferencváros, Lágymányos, Vár, Víziváros, Újlak (lehet, hogy kifelejtettem valamit, de kb. ezen a körön belül)
Külső gyűrű: Angyalföld, Zugló, Kőbánya, Külső-Ferencváros, Kelenföld, Óbuda (kb. ezen a körön belül)
És kellene egy Mégnagyobb-Budapest vagy Bp. Megye vagy Közép-magyarországi Régió vagy tök mindegy, hogy minek nevezzük, itt lenne: Újpest, Dunakeszi, Rákoscsaba, Pécel, Albertfalva, Érd, Csepel, Szigethalom, Pesthidegkút, Nagykovácsi, Budakeszi stb. - a dolognak ez a része nem érdekel annyira, szívem az 1950 előtti Bp-ért dobog : ) Ezek a települések NAGYFOKÚ önállósággal rendelkeznének, élükön polgármester állna.
Természetesen mindezt demokratikusan… stb. a „1999. évi XLI. törvény
a területszervezési eljárásról” alapján.
Írjátok meg legyetek szívesek a véleményeteket, és lehetőleg ne napi politikai szempontok alapján! Magam részéről el tudnám képzelni Demszkyvel és nélküle is ezt a konstrukciót.
Gáborunk lehetne Bp. (fő)polgármestere az 1873-1949-es határokon belül. Ez a mostaninál nagyobb hatalmat és presztízst jelentene szerintem – lehet, hogy képes lenne felnőni a feladathoz : ) ? Nem kéne a csepeli víztisztítóval meg a kommunális vállalatokkal vesződnie ez a Mégnagyobb-Budapest vagy Bp. Megye vagy Közép-magyarországi Régió elnökének feladata lenne. Amit egy „nyugisabb” állásnak gondolok, egy tisztes hivatalnok aki működteti a régiót (közlekedés, kommunális üzemek stb.), és nem lenne reflektor fénybe annyira, mint a (fő)polgármester – Demszky erre alkalmatlan szerintem : )
A polgármester feladata (1873-1949-es határokon belül) a turizmus, a PR, kulturális események, a fővárosi, "világvárosi" : ) funkciók működtetése lenne.
Szerintem mindenki jól járna: az országnak lenne a jelenlegi vízfej helyett egy kedves barátságos, profin működtetett fővárosa, a mostani peremkerületek járhatnák a saját útjukat anyagi hátrányok nélkül, Budapest meg megint Budapest lehetne.
A leglényegesebb kérdésre, amit már többen feltettek, nem kaptunk választ. Mitől lenne kedvesebb és kevésbé vízfej ugyanaz az 1+1+1 milló lakosú terület attól, hogy a közigazgatási rendszert megváltoztatjuk. Egyáltalán: mi az hogy Budapest vízfej?!?
A Nagy-Budapest létrehozásával kapcsolatos szakmai és politikai viták irodalma nagyon régi és kiterjedt. Az első felvetések már a XIX. század végén megjelentek (!), az 1950-ben megvalósult egyesítés pedig kb. 10 évvel azelőtt részletesen ki volt dolgozva. A kommunisták két lényeges dologban tértek el a készen kapott előkészítő javaslatoktól. Kisebb területet egyesítettek, és kétszintű tanácsrendszert vezettek be. Az már más lapra tartozik, hogy az általuk bevezetett politikai rendszerben egyik szint sem működött demokratikusan, se a város, se a kerületek.
Megjelent tavaly karácsonyra egy nagyon ügyes kis könyv, Budapest ortofotó-atlasza, amely 1:10000 méretarányban, kb. méteres pontossággal ábrázolja a várost. Még minden könyvesboltban kapható. (Székely és Társa kiadó, Pécs, 2001)
Dr. Stig!
A IV. kerület polgármestere pár éve szorgalmazta a kerület leválását Budapestről. (IV. ker: Újpest, Megyer, Káposztásmegyer, Istvántelek.)
A népszavazáson a nép leszavazta a kezdeményezést.
Légifotó, szgépes térkép:
elvileg van az Állami Erdészeti Szolgálat (ÁESZ) Budapesti Igazgatóságánál.
Hogy kiadják-e, az más kérdés. (Pénz mindenképp.) Próbáld meg! (Én is kb. ott vagyok, csaképpen az egri környéken.)
