Viszont Berzsenyirol elmondhatjuk, hogy kirugtak a rola elnevezett gimnaziumbol, vagyis eros hasonlatossagokat mutat Jozsef Attilaval, akit meg a rola elnevezett egyetemrol raktak ki.
Hajjaj, Qszi, sokkal szórakoztatóbb irodalomkönyved lehetett, mint nekem! Hova jártál, az Istar-rendi apácákhoz? :) De akármilyen is volt a könyved, amire gondolsz, az nem a Berzsenyi-fejezet volt, hanem Balassi Bálint!
Berzsenyi Dániel imádta a nőket!
Ha csak tehette, kerülgette őket!
Ilyenkor sutba dobta kardját s a végeket,
S kiengedte a szerelmi fékeket:DDDDDDD
A napot nem látott húst nyalta, falta,
A szerelmet pofával zabálta:DDDD
S amikor a kemény is megadta magát,
S elengedte kedvese nagy valagát,
Ismét felült a lovára,
S elvágtatott az éjszakába:DDDDDDDDDDD
Dragonman: lehet írni olyan dolgozatokat, amik csak rizsából állnak, de azok nem lesznek jók. Persze lehet, hogy igénytelenebb helyeken (te minden bizonnyal ilyen helyen/tanártól tanultál irodalmat) elfogadják, de nem lesz alkotó munka. Márpedig lehet irodalmi esszében alkotni is. Ha te nem tudsz, az a te bajod.
Kedves dragonman!
Nem ugrom be. Latnivalo, hogy csak azert, hogy vitatkozasra ingerelj, durvan provokalsz olyasmivel, ami a muveltseg megtagadasa. Az altalad itt hirdetett (ma oly divatos) tudomanyellenesseg Petofi barguzini csontjainak megtalalasahoz eleg, masra nem jo. Engem a dulifuli kismalacra emlekeztetsz...
kallaci
Üdv
Szabályok nem léteznek, csak korlátok, melyeket szükségszerűen át kell lépni ellentmondva azoknak az embereknek, akik erre nem képesek és "hatalmuk" megőrzése végett mindenkit igyekeznek ezen korlátok között tartani.
Ha valaki nem tud verset írni, de ezt nem fogadja el, akkor inkább megöli a verset azzal, hogy ízekre szedi, elemzi és értékeli ahelyett, hogy élvezné. Olyan gondolatokat társít egy-egy vers kapcsán a költőhöz, melyek talán soha nem voltak(lásd.: Arany János: gondolta a fene) és ezt az egész áltudományt tudományként kezeli és mint ennek a "tudománynak" a mestere okít embereket egy nem létező dologra. Ha több embert tud félrevezetni mint ahányan tisztában vannak ennek hátterével, akkor az áltudomány a többség szemében átminősül tudománnyá és mint ilyent, az "általános műveltség" részeként rákényszerít mindenkire. Ekkor nem lehet mást tenni, mint látszólag elfogadni ezeket a "szabályokat" és röhögni ezeken az embereken, megvetni őket DE! nem nyíltan, mert amit tesznek azt törvényesen teszik(pl. tanárok) és nem haboznak ezzel visszaélni, amint Te ellentmondasz nekik(magyarul bevágják a karót, ezzel is sugallva:-), hogy nem lehet önálló gondolatod, mert azt nem tudják irányítani).
Kedves dragonman!
Mint afféle igen sommás vélemény, szerintem ez sem igaz. Minden a világon, aminek értelme van, alá van rendelve bizonyos szabályoknak, a zsenik azok, akik ezeket áthágják (s új szabályokat alkotnak, amelyeket azután már megint jó tudni).
A szabályokat pedig érdemes ismerni, mert így válik érthetővé a dolog. Ez a műveltség alapja, és nem hiszek abban, hogy bármilyen művészet élvezhető volna enélkül. A verselemzés (ha jó) hozzásegít ehhez, ha nem, az nem az irodalomtudomány baja (v.ö.: Arany János: gondolta a fene). Abban sem értek veled feltétlenül egyet, hogy egy kész dolgozatot nem szabad lemásolni (pártpolitikusok diplomamunkájánál veszélyes ;-)...), memoriternek hasznos. Inkább javasolnám Szerb Antal irodalomtörténetének olvasását, remek ötletadó.
kallaci
Hát nem vagy valami művészlélek. :)) De teljesen igazad van /ha ezt magyartanár olvassa, akkor most sír :'~( /
Egyébként nekem is van olyan tanárom, aki egyest ad, 3oldal folyékony szövegre, ha hiányzik az az 1sor, ami _szerinte_ a lényeg.
Tényleg különleges ember lehet, én ilyennel magyar-matematika kiszerelésben találkoztam. Tisztelem az ilyen embereket, mert megpróbálnak valami értelmet keresni az irodalomban. A gond csak az, hogy verset nem lehet képletekkel elemezni. Sőt a verseket nem is lehet elemezni, csak valami hülye egyszer rég kitalálta(gondolom nem értett semmi normális dologhoz), hogy ez most akkor valami hű de nagy dolog. Aztán hívekre talált a hasonló analfabéták körében és hipsz-hopsz: így lett az irodalom tantárgy.
Szvsz a verselemzéshez nem lehet érteni(mivel nem létezik), csak a hülye emberek kedvéért úgy tenni, mintha lenne.
Na ez az a rizsa amit nem minden tanár fogad azért el....
Az én magyar tanárom....ilyennel még tuti nem találkoztatok...igen különleges ember volt.....ember volt??? Végülis igen. A végére /3 évig tanitott/ egészen megbarátkoztunk vele...és az érettségink is jól sikerült....de ő nála semmi rizsa....ha meglátta hogy akár egyetlen ilyen mondta van a művedben, pl: Berzsenyi legkiemelkedőbb műve.....Máris felkapta a vizet és beirt neked egy szép nagy egyest...viszont mostmár úgy érzem, hogy tényleg konyitok valamennyit az irodalomhoz.... Na persze azért lehetett differenciálni a verseket, de csak úgy, ha rögtön le is irod a véleményedet, hogy mi teccik benne...Na persze most úgysem tudom a tanárom élőben bemutatni, csak figyelmeztetnélek, hogy óvatosan a rizsával, meg a másol tankönyvszövegekkel....irhatsz ilyeneket, csak fogalmazd át.....sose másolj le egy az egybe semmit.
Na szűk 2oldal összejött, beadtam. Nem másoltam le 1az1ben(lehet hogy öregkorára lett a tanár netfüggő:)), de nagyon sokat segített, köszi! majd megírom hányas lett.
Mégegyszer kösz!(tanultam rizsázni és megmentettél egy 1estől.)
Ha végképp nem tudsz semmit írni, akkor jön elő az a trükk, hogy a bevezetőben vmi olyat rizsázol:
B.D. rengeteg irodalmi remekművet írt, költői pályafutásának egyes szakaszait mégis egy-egy kiemelkedő versével jellemezhetjük legjobban, ezek elemzésével adhatjuk vissza talán legteljesebben költői hitvallását, hisz ezek azok az alkotások, melyek mintegy szegélyezik pályáját, egy híd pilléreiként tartják és kapcsolják össze életművét.... stb. stb. amíg nem lesz egy bevezetésre elég.
Aztán választasz 3 verset ezek elemzését kimásolod valahonnan(ajánlom a Magyarokhoz két változatának össztehasonlítását, valamin a Levéltöredék barátnémhoz c. versét, ezek benne lesznek a könyvben). Meg itt van még ez(nem saját forrás, iszonyúan lusta vagyok gépelni:-):
Érték- és idôszembesítés Berzsenyi Dániel A közelítô tél címû versében Berzsenyi elégiáiban olyan összetett, összegzô élmények jutnak kifejezésre, ahol az illúziókból való kiábrándulás a valóság felismeréséig jut. Az ifjúság elmúlásának fájdalmát a költô az elmúlás egyetemes élményévé teszi. Elégikus versei tele vannak olyan hangulati jelzôkkel, amelyek elvezetnek az érzelmesség felszínétôl a vallomások telítettségéig, így a romantikus elvágyódás bánattá és lemondássá érik. A Berzsenyi-féle elégiai táj talán a legszebben az érték- és idôszembesítô, illetve létösszegzô költeményében, A közelítô télben ölt testet.
A verset dús források táplálják: a költô magánya, az élethez fûzôdô drága kapcsolatnak a megszakadása, kiábrándulás, a sorsára való rádöbbenés. A költô életének ôszéhez ért, utolsó szerelmi vágyakkal a szívében. Maga a cím is hordozza ezt a lopva közeledô elmúlás riadalmát, és ez predesztinálja az egész vers hangvételét. Mégis elsôsorban nem a halálfélelem rettegése szólal meg költeményében, sokkal inkább a lélek kiégettsége, elsivárosodása, az ifjúság elmúltával az öröm és a szépség nélküli élet kifosztottsága, egyhangú monotóniája és az egyre elviselhetetlenebbé váló elmagányosodás. Életébôl lassan eltûnnek a magasra röpítô szenvedélyek, érzelmek, köztük a szerelem is. A vers témájából fakadóan Berzsenyi a múlt és jelen értékeit vizsgálja, így a nosztalgikus életérzések feltárása, illetve a költô által vágyott eszmények és a tapasztalati valóság feloldhatatlan ellentéte adja a mélyen elégikus hangnemet.
A mû felépítése könnyen követhetô, a költô gondolatmenete logikus: az elsô szerkezeti egységben az ôszi természetet festi le, majd egy általánosító rész következik, zárásként pedig saját életére alkalmazza a tanulságot. (Érdemes megfigyelni, hogy Babits Mihály az ôsz és tavasz közöttben a közelítô tél több motívumát is átvette, így a szerkezeti felépítést is.) Az elsô három strófában a költô nemcsak az ôszt festi le, hanem a nyár és a tavasz hiányát is. Így átminôsül a cím ígérte leírás, s ez kettôs hatást vált ki: nemcsak a jelen sivárságára döbbent rá, hanem a múlt értékeinek visszahozhatatlan elvesztésére is. Annál is inkább, mert a múltat idillé próbálja varázsolni a visszafelé nézô emlékezet, a megszépítô idôbeli távolság. Ezt nyomatékosítják a múlthoz kötôdô pozitív értékû, antik hangulatú szavak, utalások: a kertet "ligetté", "rózsás labirinth"-tá eszményíti Berzsenyi, melyben "Zephyr" lengedezett és "symphonia szólt". Az elsô három versszakban összesen hét tagadószó fordul elô, és ezt fokozzák a negatív tartalmú szavak: "hervad", "hullnak", "homály", "borong", "szomorú", "kiholt", melyek egy ellenidillt vázolnak fel. A pompa tagadása teszi még élesebbé, fájdalmasabbá a verszene sugallta melankóliát. A képi ellentétek konkrétságukon túl az öröm és a gyász, az élet és a halál komor szembenállását képviselik. Fontos megjegyezni, hogy a természet - mint a Levéltöredékben - lelki tájat is jelent, s e kettô harmóniája jelenti a költô számára az idilli nyugalmat. Ezért érdekes, hogy az elmúlás egységes drámája játszódik le elôttünk a természetben, az egyetemes létben és az egyén életében egyszerre. A tartalom és a forma ilyen mûvészi egysége a világ-irodalomban is ritka, talán csak Goethe tudta megvalósítani: "Immár minden bércet / Csend ül, / Halk lomb, alig érzed, / Lendül: / Sóhajt az éj. / Már búvik a berki madárka, / Te is nemsokára / Nyugszol, ne félj..." (Vándor éji dala).
Berzsenyi az elsô három szakaszban a természet lefestésével érzékelteti az idô kérlelhetetlen múlását, majd a táj korlátait romantikus merészséggel töri át, és a "szárnyas" idôvel a végtelenségbe ér, ahonnan nézve minden csak átmeneti jelenség: "Oh, a szárnyas idô hirtelen elrepül, / S minden míve tünô szárnya körül lebeg! / Minden csak jelenés; minden az ég alatt, / Mint a kis nefelejcs, enyész." Míg Kemény Zsigmond mindent úgy élt át, hogy észrevette a bennük rejlô tragikumot, Berzsenyi minden dolognak - így a törékeny kis nefelejcsnek is - a mulandóságát érezte rögtön: "Még eddig a mulandóságnak magvát sem éreztem ereimben; de most érzem egész semmiségemet és csüggedek" - írja a harminchárom éves, fiatal költô. Az erô mint formateremtô energia jelenik meg, s nála alakult át a statikus világkép dinamikussá (minden erô egyfelé rohan, az elmúlás felé).
A vers zárlatában szomorú lemondással veszi tudomásul, hogy észrevétlenül, kihasználatlanul örökre elmúlt fiatalsága. Most már a költô egész eddigi fiatalsága szétfoszlottságában leplezôdik le, egyszerre sugalmazva önnön teltségét, s e teltség mögött tûnékeny pillanatnyiságát: "Még alig ízleli nektárját ajakam, még alig illetem egy-két zsenge virágait." A közeledô téllel megszakad a természet és az emberi lét párhuzama, harmóniája: a lírai én számára nincs több kikelet, ugyanakkor lelkében egyaránt igenli magát az élet és a halál. Ezt az érzést erôsíti valamelyest az "Itt hágy" kétszeri ismétlése, mondatpárhuzama. (A már említett Babits-mûben mindez így hangzik: "Csak az én telem nem ily mulandó. / Csak az én halálom nem halandó. /... Lombom, ami lehullt, sohse hajt ki... / Óh jaj, meg kell halni, meg kell halni!")
Berzsenyi számára az élet immár a vágyat fájdalommá, a gyönyört bánattá érleli. A halálsejtelem a pillanatot az érzelem és értelem teljességével tölti meg, s egyszerre kell átélnie az elmúlást mint természeti jelenséget, egyéni élményt és egyetemes törvényszerûséget: "Itt hágy s vissza se tér majd gyönyörû korom. / Nem hozhatja fel azt több kikelet soha!" Az illatok, színek, fények és kedves hangok az idô egyetlen szárnycsapására elhalványulnak, s a "mégeket" és a "majdot" véglegesen érvényteleníti a "soha" szigorúsága. Ez az ôsz: az élet és a halál, a születés és az elmúlás, a gyönyör és a fájdalom egysége. A költô nem a kezdetet és a véget, hanem a lét teljességét ismeri fel a lírai hôs életelemeként.
A vers talán legmeghatóbb része, mikor a fájdalom és szerelem, a gyönyör és halál még egyszer egyesülnek a mulandóság hangulatában, s ezt a költô érett bölcsességgel, rezignációval éli át: "Sem béhúnyt szememet fel nem igézheti / Lollim barna szemöldöke!" - "A szerelmes szembenézésébe húzza össze az élet szemhatárát, e legmélyebb, legvalóbb pillanat mögé állítva a halál bizonyosságát" (Barta János).
Valóban egyszerre éli, szemléli, szenvedi meg és megméri sorsát, s Berzsenyi e nosztalgikus fájdalmát talán a legszebben Alphonse de Lamartine A tó címû mûve fejezi ki: "Állj meg, szárnyas idô! órák, gyönyörû percek, / ne óh ne fussatok!", "Öröklét, pusztulás, múlt, sötét szakadékok, / mi lesz a lét, amit elnyel örvényetek?"
dragonman
Ps.: Az a lényeg, hogy ha visszaolvasod a szöveget amit írtál és szemantikailag jó, valamint minden mondat legalább 4 soros és nincs semmi értelme, akkor az tuti ötös, mert a tanár sem érti és nem mer rá rosszabbat adni, mert akkor azt ugye meg is kéne indokolni.
Kedves dragonman!
hogy én mennyire örülök neked! :)
Már elkezdtem írni!! 12és fél sornál tartok!!Nagyon úgy hangzik, mintha az anyám lennél, mivel ő a tv-t nézi ez kizárva :) . rizsázásra nem kell tanítani, az megy magától is, de szeretnék egy olyan dolgozatot beadni, amibe nem tud belekötni a tanár, ezt el is várják tőlem, mert a többiek ezt órán írták meg 45perc alatt, de én nem voltam ott és a tanár aztmondta, hogy csináljam meg otthon, van rá egy délutánom(nyalni tudni kell :)) Erre mindenki röhögött, hogy majd 6ost írok vagy vmi., de délután Red Alert2ztem, meg mindent csináltam, csak nem irodalmat. Szóval valószínű, hogy meg tudom írni, azaz össze tudom rizsázni, de mivan, ha elolvassa a tanár? Nem szokta, pofára osztályoz(én szimpatikus vagyok neki (aszthiszem)).
szumma: elkezdem írni, de segítséget kérek!
Üdv
Hidd el, sokkal jobban jársz, ha magad írod meg(na ha nekem gimiben ilyet mondtak volna két perccel a németházi beadása előtt:-)) Nem azért, mert e nélkül egyszerűen nem lehet élni, még csak azért sem, mert így meg fogod tanulni a költészetét. Egy valamit fogsz megtanulni: rizsázni. Így este/éjszaka a semmiből egy 2/3 oldalas dolgozatot írni jó gyakorlás(azért nem kell túlzásba vinni, nehogy minden estéd ezzel töltsd :-). Persze amit most itt irogatok nem fogod még megérteni, sőtt még utálni(szerintem ez enyhe kifejezés:-) is fogsz, ha elárulom, hogy megvan a kidolgozott éretségi tételem, csak lusta vagyok megkeresni és begépelni. De majd érettségin megértesz mindent, ott nagyon nagy hasznát fogod venni ennek a gyakorlásnak. Aztán majd hozzám hasonlóan te is cukkolod az indexes srácokat a kitünő éretségiddel:-)))
dragonman
Ps.: Most meg lépj le a netről és kezdj hozzá.
Ps2.: A 2/3 oldal az olyan szűk 2 oldalt jelent, a nagy margóknak örül a tanár, mert feldobják a külalakot. A fő bekezdések közötti üres sor is jól néz ki(egy oldalon max 2x). Így kb. 70 sort kell írnod, ha két órát szánsz rá, egy sorra több mint 1,7 perced van, ez egy nagy betümérettel kombinálva nevetségesen sok(majd ezt is megérted egy ZH alkalmával:-)
Üdv!
Holnapra kéne Berzsenyi költészetéből 2-3oldalas dolgozatot beadni. Szivesen vennék 1-2linket, vagy kidolgozott dolgozatot. Ez középiskola, és nem igazán házi dolgozat, csak 2-3 oldalas kell.
Könyörgöm segítsetek, mert magamtól nem tudok túl sokat írni.
Linket, E-mailt, Faxot, SMS-t :) bármit!!
kössz.
