Köszönjük a hozzászólásokat, bár most nem nagyon tologtatok, úgy látszik víkendezik a Háló is... legközelebb online csütörtökön (városi biciklizés) és pénteken (közszolgálatok kommandói). sziasztok, jó éjt!
szabó Attila Henrik
Sajnálatos, hogy a média szenzációhajhász, és a társadalmat sem érdekli a személyiségi jog, vagy a sértett, csak a jó sztori és a vér. Ahogy korábban írtam, a társadalom szemléletén is változtatni kell. Szolidaritás kell az áldozatokkal és az elkövetőkkel szemben is.
Milyen megoldások lehetne tenni annak érdekében, hogy az emberek szemlélete változzon?
Természetesen nem, de arra igen, hogy a jog valóban védje a társ. törvénytisztelő tagjait. Utalnék a munkaszolgálatos elítéltre ( D.), vagy arra amikor valamely szervezet jogásza a televízió műsorában megkérdőjelezi, hogy jogában áll-e egy szolgálatban lévő rendőrnek fellépnie a szeme előtt végrehajtott bűncselekmény megakadályozásáért.
Bár paradox, de mindkét esetben a rosszfiúk is áldozattá váltak.
Ha nem a csirkeperek társadalmi fogadtatásáról beszélünk, és valamilyen szerződésre hivatkozva elvetjük a halálbüntetést, akkor a jogalkotás , ha valóban a társadalom képviseletében működik, oldja meg azt, hogy izolálja el tőlünk az arra érdemeseket.
De ezt hagyjuk mert offtopicra megy.
Sziasztok! Várjuk a véleményeteket! A téma az áldozatok, a sértettek védelme, segítése. Nézzétek a műsort, ha tudjátok, innentől online vagyunk. (Próbáljatok a témánál maradni, mert csak így tudjuk kiadni a vélemlnyeteket a képernyőre!)
SZAH
Félreértettél.
Én elsősorban a kisebb súlyú bűncselekményt elkövetőkre gondoltam (a mediációs eljárásnak is csak velük van értelme). A társadalom azonban hajlamos minden elkovetőt egyformán gonosznak tartani. Pedig mindenkinek meg kellene adni a lehetőséget arra, hogy megváltozzon. Szerinted talán minden elkövetőt likvidálni kellene?
Miként mondá az Úr, akkor ' Tartsd oda a másik orcádat is ! '. Igenis a társadalom szerveződése többek között arra is irányul, hogy megvédje azon tagjait akik hajlandóak a társadalom szabályai szerint élni azokkal szemben, akik a fennt említett szabályokat önmagukra nézve semmilyen mértékben nem érzik kötelezőnek.
Az átlagember úgy gondolja, hogy igenis élnek közöttünk olyanok akiktől meg kell védeni a társadalmunkat a jog, illetve az erőszak szervezeteink segítségével.
Az áldozat kárát, fájdalmát vagy haláltusájának kínjait ki kérje számon ???
Az egyik legnagyobb probléma a témával kapcsolatban a társadalom szemlélete - most, hogy lesz talán megfelelő szabályozás. Az átlagember úgy gondolja (és a filmekben is ezt látja), hogy az elkövető elvetemült gonosztevő, akit keményen meg kell büntetni, vagy halálra kell ítélni. Pedig a dolog nem ilyen egyszerű.
Ha valaki kiszabadul a börtönből, a társadalom megbélyegzi, és szinte kizárt, hogy visszatalál a normális életbe, mert falakba fog ütközni. Miután pedig az elkövető érzi a társadalom rosszindulatát, ő is ellenségesen fog viselkedni, és nem fogja elfogadni az "ellenség" normáit, ezért újabb bűncselekményt fog elkövetni. A társadalom pedig még súlyosabb megtorlást fog követelni. Ezzel a társadalom elvesztett egy embert, aki ráadasul rengeteg pénzbe került, és sok gondot okozott.
Erőszakot erőszakkal nem lehet orvosolni!
Mindez elkerülhető lenne, ha az elkövetővel szemben szolidáris lenne a közösség, nem kirekesztené a tettest (ez a megállapítás általában is igaz: senkit nem helyes kirekeszteni,mert bosszút fog állni így vagy úgy, akarva vagy akaratlanul.), hanem segítene neki (persze nem úgy, hogy a házába fogadja a gyilkost), vagy legalábbis nem kellene lépten-nyomon börtöntölteléknek nevezni őket. De ez a magatartás is érthető, mert ha ezt mondja valaki, és elhatárolja magát tőlük, azzal kifejezésre juttatja, hogy ő jó és becsületes állampolgár. Azonban a következmények negatívak, és ezzel a viselkedésével a "jó ember" éppen rosszat tesz. Pedig az adóból befolyó összeget annyi hasznos dologra lehetne fordítani újabb börtönök építése stb. helyett, mint azt Amerikában is teszik - és ha a szemlélet nem változik, itt is pontosan ezt fogják csinálni.
Az embereket fel kellene világosítani erről, és több információt kellene nyújtani azért, hogy ne hóhér után kiáltozzanak vagy a Btk. szigorítását követeljék (mert ennek nem lesznek jó következményei), hanem legyenek toleránsak, mert egyedül ez a helyes megoldás.
Kérdésem:
Áldozatvédelmi törvények mellett a büntetőeljárás fórumainak kibővítésére is szükség lenne. Ha mást nem, legalább a mediációs eljárást be kellene vezetni, éppen azért, hogy az áldozat és a tettes szembesüljenek egymással, próbáljanak megegyezni (nem megbarátkozni), hogy lehetőség szerint mindenki jól járjon.
Bevezetésre kerül-e (és ha igen, mikor) a mediációs eljárás?
A világ fejlett országaiban már több évtizede felismerték, hogy a büntető igazságszolgáltatásban ugyanolyan figyelmet kell fordítani az áldozatokra, mint az elkövetőkre. Az áldozatvédelem apostolai abból indulnak ki, hogy mivel az állam (a társadalom) nem képes polgárait teljes biztonsággal megvédeni a bűncselekményektől, gyámolítania, segítenie kell az áldozatokat. A kezdeményezés Európa szerte a civil szférából indult ki. Előbb jöttek létre azok a segítő szervezetek, amelyek gondjaikba vették a sértetteket, majd kikényszerítették az áldozatvédelemmel kapcsolatos jogszabályokat és ezzel az állami szerepvállalást. Magyarországon most van napirenden egy átfogó áldozatvédelmi törvény megalkotása. Néhány hete hozták nyilvánosságra azt a koncepciót, amely hamarosan a kormány elé kerül.
A tervezet súlypontjai:
- a szándékos, erőszakos bűncselekmények áldozataival való bánásmód (a rendőrségen és az erre szakosodó tanácsadó szervezeteknél)
- a sértettek „ügyféli” jogainak szélesítése (tájékoztatás a vizsgálat menetéről, iratokba való betekintés joga, stb.)
- állami szerepvállalás kártérítés, kárenyhítés céljából (függetlenül attól, hogy a tettes helyt tud-e állni)
- az áldozat személyiségi jogainak védelme a nyilvánosságban (sokkoló sajtóközlemények, tolakodó, kegyeletsértő bűnügyi tudósítások megelőzése, szankciója)
- a társadalom hiteles tájékoztatása a szolidaritás és a bűnmegelőzés érdekében.
Mit remélnek a szakemberek az előkészületben lévő törvénytől? Hogyan lehetne elejét venni a visszaéléseknek addig is, amíg megszületik a jogszabály? Mire képesek a már működő civil szervezetek (Fehér Gyűrű Egyesület, Eszter Ambulancia)?
A vita résztvevői: Borai Ákos (BM), Havasi Zoltán (Nográd megyei Rendőrkapitányság), Béres László (VI.-VII. k. Rendőrkapitányság), Csaba József (BRFK), Kis Géza kriminálpszichológus, Siklósi Erzsébet (Fehér Gyűrű), Virág György (Eszter Ambulancia), Soós László (IM), Majtényi László adatvédelmi biztos, Kovács Zoltán Tamás újságíró, Márki György gépjármű technikus.
A kérdéseket, hozzászólásokat, véleményeket az adás előtt és alatt is nagyon várjuk!
