Keresés

Részletes keresés

Topikcím:Odafigyelés az utastársakra! Emberség?
Topikleírás:Én egy 49 éves 5 gyerekes édesapa vagyok és kb. 25 éve vidéken élek, de a néhai szüleim valamint több más rokonom még jelenleg is a fővérosban él, emiatt elég gyakran járok ill. járunk a fővárosba Az elmúlt hetet ügyintézés miatt kellett itt töltenem. A minap reggel a néhai szüleim házától indulván felszálltam a három arra közlekedeő busz egyikére. Nekem még mázlim is volt, mert még olyan megállóban szálltam fel, ahol még volt ülőhely, így helyet tudtam foglalni a menetirány szerinti baloldalon a második üléspáros belső, ablak melletti ülésen. Mellettem egy idős, nagyjából 70 év körüli bácsi ült, aki egyébként bottal járt. Néhány megállóval később felszállt egy édesanya a két fiával. A kisebbik mindössze 6-8 év körüli, míg a nagyobbik 11-12 év körüli volt. A nagyobbik alig bírt az egyik lábára raállni. Én nagyon szívesen átadtam volna a helyemet, de akkora tömeg volt, hogy attól tartottam, hogy hiába mutatok magamra mutatóan emberséget, de mire eljutnák odáig, hogy szólni tudjak a fiúnak, hogy üljön le, addigra már más elfoglalná azt az ülőhelyet, ahonnan én felálltam. A két előttem ülő 16-20 év közötti srácnak viszont eszük ágában sem volt emberséget mutatni, pedig hát ők még könnyedébben előre juthattak volna a a "helycsere" megvalósításához, mint én. 1. Miért nincs az emberekben és főleg a fiatalokban annyi, hogyha ilyet látnak, akkor átadják a helyüket, még akkor is, ha az, akinek a helyet átadják esetleg náluk is fiatalabb? 2. Miért gondolják azt, hogy ez rájuk nézve szégyen lenne és nem az a szégyen, hogyha ilyen esetben önzően csak magukra és a saját kényelmükre gondolnak?
Kulcsszavak:
Megjegyezhető URL:
Kép: [nincs]
Létrehozó:BelMihalo69
Létrehozás dátuma:2016.10.14 12:56
Státusz:aktív
Index Fórumok

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!