Ha màr olyan üres ez a topik, talàn megengeded, hogy beirjak egy kis részletet
Szilvay Gyula: A magyar és testvérnépek ôstörténete c. mûvébôl.
«<< SZÈKELYEK vagy fehér-Avarok
...A Nagy Magyàk Kr.e. 11000 körül ketté vàltak. Egyik részük a turàni Alföldön keresztül a Kàrpàt medencébe került és « Székelyek » néven alkottak àllamot...Ök voltak a székelyeknek elsô idetelepült raja, akiket Aba Sàmuel fehér avaroknak nevez.
A màsik részük a turàni Alföldrôl, Kis Azsiàn keresztül a Tigris és Euphrat közé került és ott élt együtt és ott fejlôdött tovàbb az ott kialakult és vàros-àllamokat alkotò « Madàkkal » (akiket késôbben Ma'garok, vagy Mada-suméreknek is neveznek) egészen addig, amig a Mada Sumérek az erôs semita nyomàs következtében ottani hazàjukat feladni voltak kénytelenek és Èszak felé vàndoroltak.
Ekkor a fehér Avarok külön vàltak az ôket befogado Madàktòl és a mai Erdélyben telepedtek le, Kr.e. 2100 körül, ahol is egyesültek a màr Kr.e. 11ezer körül ott lakò Székelyekkel.
Ettôl kezdve nevezik magukat ezek az ùjonnan érkezett és az Erdélybe települt fehér Avarok « Székelyeknek »....
A « Vàgvölgyi Székelyek »
….A Tudun néppel megerôsödött székelyek elsô ismert vezére Szoboszlo fia « BOGOMÈR » volt. Ök alapitottàk a Vàg-völgyi « nemes községeket »....I. Istvàn, hogy az àltala behozott és erôszakkal fejlesztett keresztény vallàst védje, német lovagokat hozott be az orszàgba, akiknek jutalmul a székelyektôl elvett birtokokat adomànyozta. A làzongò székelyeket pedig letelepitette Erdélybe és Biharba, az ottlakò székelyekhez. Tulnyomò részük azonban a Kàrpàtok bércei közé menekült és ott alapitott ùjabb községeket. BOGOMÈR vezér orszàgàt « SZIKLAMEZÖT » az ùjonnan behozott keresztény vallàs urai szerették volna véglegesen birtokba venni...ami ellen a birtokaikbòl kiûzött székelyek felkeltek.
Ezeket a Felvidéki fehér Avarokat IV.Béla emliti kiàltvànyàban elôször székelyeknek. Aba Sàmuel törzsfô és késôbbeni kiràly még « fehér avaroknak » nevezi ôket....
CHLOPOFF Rora, Kiev volt càri katonai komànyzôja megemliti, hogy ezek a felvidéki székelyek egészen Kievig mentek a hon-visszafoglalò ALMUS seregei elé és segitették ôket a Kàrpàtok szorosain àtkelni. Ezek a fehér Avarok küzdöttek Aba Sàmul seregeinek a kötelékében a felkelô PÈTER szolgàlatàban àllott szàszok ellen. De Aba Sàmuel mellett küzdöttek Péter szàsz szeregei ellen a besenyôk is, THÙZ vezérük alatt....
A székelyek kényszerû àttelepitése II.Endre (1205-1235) alatt vett hatalmaz méreteket. II.Endre a zòlyomi uradalmàba a székelyek helyébe « kun » majd « besenyô » vadàszokat és halàszokat telepitett és gazdasàgànak vezetésével DETRE gazdasàgvezetôt bizta meg....
Hogy Detre uralmàt biztositsa, Tùròc, Liptò, Àrva és Szepes vàrmegyék még meglevô székelyeit is kitelepitette, mely területek ekkor még a DIVÈK nemzetség Visegràdi Vàràhoz tartoztak, amit kézôbben az 1265-ben kiadott szabadsàg-levél is megemlit.
Különösen a Tùròc megyében honos székelyek alkottak népes községeket, mint pl. Gyulafalva, Draskòcz, Csepcsény, Divék, Ruttka, Kàrolyfalva, Bàlintfalva, stb.amelyeket a lakossàg ma is « nemes községeknek » nevez. Az erre vonatkozèo bôvebb adatok apai nagyanyàm fivérének, Draskòczy Istvàn gyöngyösi jàràsbirò irattàràban voltak megôrizve. Ezek az adatok egyébként Màlyusz Elemér « THUROCZ » -kialakulàsàròl ìrott könyvében is olvashatòk.
II.Endre 1222-ben az egész Felvidéket « TURCH » néven nevezi, amelybôl késôbben TUROCZ »név lett és magàban foglalta Tùròc, Trencsén, Liptò, Àrva és Szepes vàrmegyéket....csupàn Tùròcot és Àrvàt vette ki késôbben és « Visegràd vàr tartozéka » cimen különböztette meg.
Ezen a helyen kell különösen a « DIVÈK-GYUREK » nemzetség kiirtàsàròl és helyükbe a cseh kalandor « RECHK » betelepitsérôl megemlékeznem, akivel a szlàvsàg betelepitése a Felvidékre egy erôteljesebb lendületet kapott.
A Sziklamezei Székely orszàg még megmaradt részének vezetésével a késôbbeni kiràlyok un. « procurator »-okat, fôleg cseheket, biztak meg, akikbôl késôbben a megyei 'Comes'-ek jöttek létre, amivel a Sziklàsmezô véglegesen elviszitette fügetlenségét és be lett olvasztva a «'magyar-nemzet-testbe'....A DIVÈK-GYUREK föld 1332-ben elôbb a nyitrvidéki plébània, majd az esztergomi érsek, mig végül a nyitrai püspök hatàskörébe került. Ezekrôl az eseményekrôl különösen ERNYEI Jòzsef közöl hiteles adatokat....
...1945-ben GÀL professzor, a kolozsvàri Egyetem v.tanàra hivta föl a figyelmemet arra, hogy a Vàgvölgyi és az Erdélyi székelyek... rovàsiràsa, illetve annak betûi teljesen azonosak...
….A székely hitrege szerint Nimròd apja « TANA » vagy « THANUS » volt, akit Justinianus is megemlit a Skyha kiràlyok között...
Prof. Ludwig KEIMER, a pràgai Egyetem egyiptologusa 1930-35 között nekem a következôket mondta el a mezopotamiai 'avarok' történetérôl (Ö a székelyeket 'fehér avaroknak' mondja):
« Thanaus « fia « Nimròd » vezette ki Mezopotàmiàbòl a fehér avarokat, elôbb Egyiptomba, ahol sokàig maradtak és nagyobb településeket alkottak. Igy példàul « PELE » községet mely az én egyiptomi tartozkodàsom alatt (1935) màr komoly nagyközség volt, - most màr tiszta arab lakossàggal.
Szerinte ebbôl a « Pele » eredetileg fehér avar községbôl szàrmaznak a magyarorszàgi Pele, Pelles csalàdok és Peles község nevei. Kutatàsai szerint az egyiptomi Pele községbôl szàrmazò Pele, Peles és Pelles nemzetség vonult a többi fehér avarokkal tovàbb, miglen Erdélybe érkeztek és ott a késôbbeni « SINAJA » vidékén kaptak szàllàsbirtokot. Bizonyitékul megemliti Keimer, hogy a sinajai Kastélynak a neve a mai napig is Peles kastély, (1935) késôbben pedig (1940) Peles Mùzeum a neve.
1935-ben egyiptomi szolgàlatom utàn Magyaorszàgra visszatérve, nagy meglepetéssel ...vettem tudomàsul, hogy a Borsod megyei Pelles csalàdok, igy id. Pelles Ferenc (Diòsgyôr) és ifj. Pelles Ferenc (Budapest) is büszkén emlegetik, hogy csalàdjuk ôseinek a kastélya Sinajàban van...
Prof. Kreimer és a magyar Pelles csalàd adatai tehàt egyeznek.
A fehér avarok elvàndorlàsa Mezopotàmiàbol Kr.e. 4000 körül kezdôdött, amikor is a hatalmas àrviz (özönviz) következtében kitört éhinség és a semita nyomàs miatt ezek a törzsek is (Prof. Keimer szerint) elôbb Egyiptomba, majd hosszabb ottartozkodàs utàn Kisàzsiàn és Görögorszàgon keresztül végül is a Ojtozi szoroson keresztül Erdélybe érkeztek....
…..Màr Hòman Bàlint is elimeri, hogy a székelyek Erdély legôsibb népe, akik « székekre » tagolva védték hatàraikat.
Ibn Rosteh arab történész szerint a magyarok szomszédai egyik oldalon a bolgàrok, a màsikon pedig a « SZKL », tehàt székelyek voltak.
Ebbôl az idôbôl nagyobb székely (fehér Avar) településeket talàlunk a Pozsony megyei Diosdon, a Baranya megyei Vàgyon, a Bihar megyei Székelyszàzad nevû 'centurionatus' faluban.
TUDUN uralkodàsa alatt a Sziklamezôn àllami életet élt fehér Avarok késôbben a « Tizlàndzsàs székelyek » név alatt kerültek be a történelembe.
Màr az ôskorban is kifejlett településeket talàlunk a Bàrcasàgon, a Sepsi és a Kézdi szék területén , a mai Hàromszék erdeiben, Biharban, Udvarhely vidékén, Szebenben Sebôs, Orbò vidékén. ...>>
(tovàbb is van, mondjam még?)
