BRÉZAI ZOLTÁN : Szerelmi vágyódás

Volt egyszer egy szép leány, reá néztem tündér-talány.
Egyszer csak megismertem őt, a drága és gyönyörű nőt!
Emlékszem este volt már, de rá gondolni nem kár.
De hogyha mégis eszembe jut nem is tudom, hogy mit gondolok.
Csoda ez nem is vitás, mert bíz ez egy csodás látomás!
Tüneményes termete itt csak róla szólhat most a hit!
Folyton csak rá gondolok, de nem lehet velem ő most.
Ám majd eljön az idő, mikor együtt leszünk: ő és a költő!