A dolog elsősorban azért is foglalkoztat, mert keresem én is azt a határt. Mint szervező és mint ember.

Azt már nagyjából érzem, hogy mi van messze túl a határon. Nálam pl. az, ha valaki kijelenti, hogy nem feladata, hogy tájékozódjon, jelöljék ki neki tökéletesen a pályát. Mert az nem természetben sportolás, hanem használat.
Lehet még példákat sorolni, és példákba belekötni, de ami a lényeg: szerintem kevésbé fogyasztói szemlélettel kellene élni, és egy alázatosabb szemléletet propagálni.