Egyébként, hogy jót is mondjak, a fiam ha lassan is, de túl van a betegségen.
Még kicsit krákog, de már nincs gyulladás, szerdán már megy dolgozni.
Köszönet a drukkért, biztosan segített az is! :-)

Pajti is sokkal jobban van, nem fáj semmije, de nagyon éhes, mert a párizsi és a virsli nem igazán kalóriadús, nem ehhez volt szokva.
De holnaptól talán már ehet rendesen.
Csak a szövettanon legyünk már túl.

Picur meg nem érti, miért nem bohóckodhat/birkózhat most Pajtival, kissé meg van sértve. Az ő lelkivilágát is pátyolgatni kell, a külön sétáknál igyekszünk több kutyapajtással összehozni.