•  ott akkoriban mind a biológiában, mind a hozzá kapcsolódó tudományágakban (pszihológia, etológia, szociológia, pedagógia, stb) a neolamarchizmus uralkodott és tagadta a veleszületett /örökletes tulajdonságok jelentőségét az emberi gondlkodás/tevékenyésg terén is. Szinte kizárólag a külső környezet hatását fogadták el (ld. micsurinizmust is).
• 3. ennek eredménye  a pszihológiában, hogy kialakult a szemlélet" bárkiből bármilyen téren kiválóság lehet, munkával, szorgalommal", tagadva a hajlamokat, veleszületett tehetségeket, az ösztönök jelentőségét.

Hát nem egészen. A behaviorizmus, már sokkal korábban megjelent az ameriaki pszichológiában John Watson (mint alapító atya) mondta a következőket:

• Adjatok nekem egy tucat egészséges, ép gyermeket és az általam megjelölt környezetet felnevelésükre, s garantálom, hogy bármelyiket véletlenszerûen kiválasztva olyan szakembert nevelek belõle, amilyent csak akarok - orvost, ügyvédet, mûvészt, kereskedõt, fõnököt, s akár koldust vagy tolvajt is, függetlenül elõdei tehetségétõl, halmaitól, képességeitõl, foglalkozásától, fajától."
• Behaviorizmus (1924)

Popper mint analitikus, nem tagadta(hatta) az ösztönök létezését.