Azt hiszem nem àrt ide is beirnom ezt a cikket, lehet rajta elmélkedni.

"Mit bizonyítottak a finnugor nyelvészek? Volt finnugor ősnyelv? Tényleg szigetnyelv a sumer?
Az interneten olvasható a MTA Nyelvtudományi Intézete finnugor nyelvészének írása, „Hogyan állapítható meg két vagy több nyelv rokonsága?” címmel. A felhozott példa ház szavunk volt, mely nagyon hasonló a német Haus és az angol house szavakhoz, de a nyelvész szerint azokhoz semmi köze, csupán véletlen a hasonlóság, a magyar ház szó a finn kota 'sátor, kunyhó' szóval azonos eredetű, bár nem hasonlít hozzá. A bizonyítás pedig az, hogy a magyar szó eleji 'h' a finnben gyakran 'k' (lásd hal = kala), és egy szóközi „törvény” szerint a finn 't' a magyarban 'z' lesz, esetleg 's' vagy 'sz' megfelelő magánhangzók előtt. Elméletileg lehetett volna így is, de ez a megoldás erőltetett, több sebből is vérzik! A finneknél a ház szó: 'talo' és nem 'kota'. A' kota' szó kunyhót, viskót jelent, ahogy a többi kis finnugor népnél is: kat, ku, ker-ku, kud, kota, koda, kor-ka, goatte formában. Vajon a többi finnugor nyelvnél miért nem változott a 'kota' házzá, miért csak a magyarban? Kérdés, hogy a finn 'katu'=utca, 'kuta'= mennél, minél, 'kita'=garat, száj, torok, 'kutu'= ívás, ikra, 'kato'=pusztulás szavak miért nem „magyarosodtak, miért nem találhatók meg a magyar nyelvben 'h_z' formában? És miért a „hosszabb” 'kota' szóból lett a rövidebb 'ház' szó egy ragozós nyelvnél? A 'kota' szó variációi megtalálhatók a német és az angol nyelvben is, általában kunyhó jelentéssel! A német das Kot = kunyhó, viskó, a 'Kate' régies német nyelven szintén kunyhó, ahogy az óangol nyelvben is kunyhó jelentésű a 'cot' szó, de a szótár szerint mai jelentése 'akol, kiságy' ( vagyis fekvőhely jelentésű). Még megemlítendő, mert ide tartozik, a német die Hütte (kunyhó, kalyiba!), 'hüten'(megóvni), der Hut (kalap), die Hut (oltalom). Látszik, a 'k' itt is 'h'-ra változott a szó elején. Ezek a szavak bizonyítják, hogy a 'kota' szó nem (csak) finnugor, megtalálható az indogermánoknál is, eredetét jobban meg kell vizsgálni, mert ez így elhamarkodott! Az írás kimondatlanul is feltételez egy finnugor ősnyelvet, melynek egyetlen írásos emléke sincsen! Kérdés, miért indogermán nyelvészek döntötték el, milyen nyelvcsaládba tartoznak a ragozós nyelvek és a szigetnyelvek? Ennyi bevezetés után nézzük meg, honnan eredhet a 'kota' szó. Abból indultam ki, hogy csak egy ősnyelv volt, amiről a Biblia is ír: „Az egész földnek ugyanaz volt a nyelve és ugyanazok voltak a szavai” (Teremtés könyve. 11.1.) Ha egy ősnyelv volt, akkor nézzük meg, hogy miből lett a 'kota' szó. Tudjuk, nyelvészeink mondják, hogy a 'k'-ból 'h', a 't'-ből 'z' lehet, (vagy s, ill. sz). De mi volt előtte? Ezt is tudjuk, a 'k' gyakran a 'g'-ből lesz, a 't' pedig a 'd'-ből. (Számtalan példa van ezekre!) Vagyis olyan „ősnyelvi” szót keresünk, amelyik a 'kota' elődje, és valószínűleg 'G_D' betűkből állt eredetileg. Mivel a legrégebbi írott ismert nyelv a sumer, itt kerestem az „ismeretlen” szót, a ház szó ősét. Az ősembert legtöbbször egy barlang mellett ábrázolták, a valóságban azonban kevés helyen volt barlang, ezért az őskori ember a madaraktól, egyéb állatoktól ellesve, eltanulva készített magának „fészket” gallyakból, esetleg nádból. A Pennsylvania Egyetem sumer-angol szótárából kikeresve a 'fészek' (nest) szót, az sumerul: GUD, gud3! Vagyis pontosan a feltételezett G_D betűs szót kaptam, amit kerestem! Igen, az ember először kezdetleges „fészket” rakott, a sátor és a ház csak később jött! Ebből a 'gud' ősszóból lett a 'kota' is, és más „rokon” szavak is, például a sumer kadu, ka-du 3 " (a 'd'-ből ''t' lett), melynek jelentése: beborítani, befedni, betakarni (cover angolul). Nézzük meg a 'kadu' szó ékírásos jelét, ha 90 fokkal elforgatjuk, láthatunk alul egy fészket, amire „emeletet” építettek, majd csúcsos tető került rá. Ez az ékírásos jel még magán viseli a képírás jeleit, vagyis a korai ékírásos jelek még hasonlítottak jelentésükre, később ez leegyszerűsödöt
ka-du A fészekhez madár is tartozik, ez valószínűleg a 'gud' szó fordítottja lesz! A Pennsylvania szótár szerint madár (bird) sumerul: 'dug', a 'gud' forditottja! Vagyis a fészek: gud, a madár: dug. Nézzük tovább, ha az ősmadár 'dug', a 'd'- ből 't', (vagy ty), a 'g'-ből 'k' lesz, vagyis 'tuk, azaz 'tyúk'! Megvan a tyúk, és előbb, mint a tojás! Hogy a 'kota' se maradjon ki, a fészkén ülő tyúk a 'kot-lós (a fészkelő!), vagyis mi magyarok is ott voltunk az ősnyelv „környékén”, nem kellett érte felvándorolni a tundrákig!
Mivel a sumer nyelvből levezethető a 'kota' is, a 'kotlós' is, a 'tyúk' is, a finnugoristáknak két választásuk van: vagy elfogadják, hogy csak egy ősnyelv volt, vagy elfogadják, hogy a sumer is tagja a „finnugor” nyelvcsaládnak. De szétnézve az ősibb keleti nyelvek között, a dravida nyelvben 'kuti' = ház, 'gudu' = fészek. Az indonéz 'kota' szó várost (települést, lakóhelyet) jelent. A mongol 'xot' (hat) jelentése szintén 'város', 'hatin' pedig 'városközpont'. A török 'kale' szó jelentése: erődítmény. Látható, különböző ragozós nyelvek mind ismerik a 'kota, koti, kat, kot, kut szavakat, mind hasonló értelmű jelentéssel. Ez nem véletlen! Végül itt van ismét a Pennsylvania egyetem szótárából a sumer „haz” szó: haz [ COVER] (1x: Old Babylonian) wr. ha-az "cover", vagyis: 'beborítani, befedni, betakarni'. (Ha erről valaki nem ismer rá a „ház” elődjére, azt nagyon sajnálom)! A „haz” szónak a szótárban van egy másik jelentése is: haz [~EYES] (1x: Old Babylonian) wr. ha-az "a designation of eyes", magyarul 'szemek' a jelentése, de itt nyílván nem szemekről, hanem egy épített magaslati leshelyről van szó! A 'haz' mezopotámiai szó, és azt bizonyítja, hogy a ház szó már Mezopotámiában kialakult, és semmi nem bizonyítja, hogy a finnektől vettük át. Nézzük meg a 'haz' szó ékírásos jelét. A 'ka-du'(befed, betakar) szó és a 'kota' szó rokon szavak, a 'd'-ből 't' lett, a 'k' maradt. Látható, a fészek jelentésű 'gud' szóból hogyan lett 'kadu'>'kota'>ház. Vagyis egy fészek, ami be lett fedve, borítva. A „melléktermék” a 'sumer 'madár' (dug) és a magyar kotlós és a tyúk. De van itt még egy érdekesség, a sumer: „ tug 2 "textile, garment" Akk. Şubātu. A tug' szóban ráismerhetünk a latin 'tóga' szó eredetijére, az akkád subā tu pedig a magyar suba szóhoz hasonló jelentésben is! A sumer 'tug' „tóga” szó is „rokon”, a textil, a szövet is az ember betakarását, védelmét szolgálja. Ennyi véletlen nincsen! Az ismertetett összes szó a g-k-h és/vagy a d-t-z variációkra épül. Nézzük meg egy másik sumer példát a sumer szavak megváltozására, mi szintén a hangok változásán alapszik, a 'gid' szót: a 'gid2'jelentése hosszú (long angolul). Végezzük el itt is a hangok váltását, ahogy a 'gud' szónál tettük, 'g>k>h' lett, és 'd>t>sz lett, így a szó legalább 6000 év alatt 'gid'-ből H_SZ, vagyis 'hosz', 'hossz', hosszú lett!De hozhatok nem magyar példát is, mely a nyelvek, szavak keveredését, az „ősszavak” megjelenését példázza a különböző nyelvekben, mivel sumer szavak nagy számban fordulnak elő más európai nyelvekben is. A sumer: ĝeš gag; gag; urud gag "arrowhead; peg, nail" szó jelentése magyarul: nyílhegy (fej), szeg, szegezni. A gag és kak írás azonos jelentésű, a kak másik jelentése az angol fordítás szerint fegyver, igazából nyílhegy. Az angol 'nail' szó és a magyar 'nyíl' szó közös eredetű, a gag szó talán a 'hegy', 'hegyes'szavunk őse! Nézzük meg a 'kak' fegyver sumer szó ékírásjelét, egy nyílhegyet ábrázol!

Kak Deimel ma már elavult szótárában a 'ha-za' jelentése: 'hely', ill. Haza = D.Sum. lex 589,133. Heimat, azaz Haza! A 'haza' szavunk mezopotámiai eredetű! A magyar nyelv nagyon sok mezopotámiai (sumer vagy akkád) szót őrzött meg, ezért van okom feltételezni, hogy őseinknek nem kellett északra menni a 'ház' szóért. A „kota, koti, kat, kut” nemcsak finnugor szó, megtalálható az ősi ragozós nyelvekben mindenhol! Vagyis jó helyen keresgélt Dr. Bobula Ida!

Természetesen írásom nem tagadja a magyar és a finnugor népek nyelvi rokonságát, hanem elismeri. Viszont nem ismeri el a mesterségesen létrehozott, de nem bizonyított nyelvcsaládok besorolását, valódiságát. Csak egy ősnyelv volt, minden abból lett, csak a ragozós nyelvű népek többet őriztek meg belőle, a hajlítós nyelvek később alakultak ki! A ragozós ősnyelvből fejlődtek ki a hajlítós nyelvek is, a sémi nyelvek leválasztása róluk erőltetett, összetartoznak. Nem kívánom bizonyítani a magyar és a sumer nyelv azonosságát, vagy közeli rokonságát ebben az írásban, de valamikor valami „közük” volt egymáshoz, és azonos nyelvcsaládba tartoznak, ha nyelvcsaládokról beszélünk. Az, hogy a sumer nyelv ergativ, ez nem kizáró tényező, jó néhány urál-altáji nyelv szintén az. Véleményem szerint a „megfejtett” sumer nyelven a sumerok sohasem beszéltek, a nyelvtana nem a beszédet adja vissza, a kötött szabályok az írás és annak olvasásának megkönnyítését szolgálták. A sumer nyelv nem szigetnyelv!
A sumer szavakat és ékírásos jeleket a Pennsylvania Egyetem sumer-angol szótárából vettem. "

Sajnos az ékiràsos részek kimaradtak, ugyhogy a teljes link:
http://tudos.virtus.hu/?id=detailed_article&aid=88919