Nem, bár a nem létező törölközőt majdnem bedobtam, szóval ráéreztél.

Pénteki gyomorrontásra, hihetetlenül nagyot vánszorogtam a verőfényes napsütésben 30kilin. Nagy Mánán eldőltem, mint egy zsák, NHH-n lerogytam az első padra és csak néztem ki a fejemből. Kedves túratársak, akik folyamatosan utol-utol értek, látva szenvedésemet már magnéziumtablettával kínáltak... Nem is írtam semmit a terepfutó topikba :-) Egyelőre nem tudom, hogyan lesz ebből Mátrabérc, de a szenvedést is néha tesztelni kell.

Cserébe viszont volt időm fényképezni...  de nem értelek utol, ez biztos!