"A telet jelképező szalmabábút, amit női ruhába öltöztetnek, végigviszik a falun, majd a határban elégetik, esetleg a folyóba dobják. Ezután feldíszített zöld ágakat szednek, leginkább fenyőt, s azzal mennek haza. Ez köszönti a tavasz, a nyár érkezését. Egyes területeken a karácsonyi fenyő ágát tették el a lányok, s azzal vonultak."

 

"A mai ember nem is gondolja, hogy ez a kapus játék a felnőttek téltemető, tavaszköszöntő szokásából került a gyermekjátékok közé. ... Nem véletlenül kapcsolódott ez a népszokás a Virágvasárnaphoz, Jézus jeruzsálemi bevonulásának emlékünnepéhez. Hiszen a hozsannázó sokaság virágokat, zöldellő pálmaágakat hintett a Megváltó útjára."

 

 

Vannak olyan területek, ahol a szertartás első fele hiányzik, csak a zöldágjárás maradt meg. Általában csak lányok vesznek részt benne. A falu határában a lányok fehér ruhában kettesével kézen fogva felsorakoznak. A sor mindkét végén a zöld ágból kaput tartanak.

Gyűjj átul, gyűjj átul te szép aranybúza!
Átulmennék, átulmennék hogyha nyitva volna.
Nyitva vagyon, nyitva vagyon, csak bujj átul rajta!

Bújj, bújj bokrostul, bokrod itt maradjon.
Vagyunk bátor jó vitéz, megyünk hídon által.
Új hold, fényes nap, bocsáss kapun által.

 

/Sulinet/