Ahogy írtam, nem érződött fajtajelleg, csak fura illat. A bodza (erjedt, állott virág) talán illik is rá, nem töprengtem sokat. Én nehezen tudom elképzelni, hogy ilyen illat a természetes folyamatok során megjelenjen egy borban...
Szeretem a gyümölcsös vörösöket, de a koncentráltabb darabokat is, ha nem az alkohol vagy a tannin dúl bennük. Az Optimust egyik lényem se tudta megkedvelni, az áráról nem is beszélve. Talán a legdrágább és mindenképp az egyik leggyengébb vörösbor volt azok közül, amiket a tavalyi fesztiválon kóstoltam a Millenáris Parkban. Azért egy rémes villányi pinó (Maul) simán alulmúlta...