Juj, tényleg!
Én is imádom. Nagyon kedves madár.
erdei pacsirta (Lullula arborea - Heidelerche - Wood Lark): március végén érkezik hazánkba ez a verébalakúak rendjébe, a pacsirtafélék családjába sorolt, 13,8-15,4 cm nagyságú madárka. Fotó: Daniel Bastaja http://www.birdingfaqs.com/
Erdőszéleken, karszt-bokorerdőkben, de az Alföld cserjés buckái közt is otthon érzi magát.
Egész Európában otthonos, kivéve az északi részeket, ezzel szemben előfordul az Atlasz-hegység országaiban és Kis-Ázsiában is.
Sokan szeretik, mert éneke a hazai fajok közül az egyik legszebb, bár annyira nem változatos, mint a mezei pacsirtáé. Rövid strófái között lágy, visszatérő motívumként ismétlődik a dallamos
lu-lu-lu trilla. Lágy, rövid, ereszkedő kettős hangokat hallat.
Hangja talán akkor a legszebb, amikor széles csavarvonalban emelkedik a magasba. Ha abbahagyja, számíthatunk rá, hogy zuhanásba kezd. Ezen túl nagyon hangulatos az éjszakai dala is. Sőt, szokott énekelni földön v. fenyő csúcsán is.
Farka a többi pacsirtáénál rövidebb (50-55 mm), a teste zömökebb.
A feketés csőre karcsúbb, a hossza 11-13 mm.
A szárny (88-101 mm-es) alsó élén, a szárnyhajlás közelében jellegzetes kis sötét foltot fedezhetünk fel.
A szaruszínű láb csüdi része 21-22 mm-es.
A világos szemöldöksávja hosszan hátranyúlik, felette a fejtetőn a barnássárga tollazat izgalmi állapotban csinos bóbitát képez.
A tollazat összességében barnásszürke.
Van egy alfaja, melyet a mi
Chernel Istvánunkról neveztek el:
L. a. cherneli, vagyis Chernel erdei pacsirtája.
Gyakran pihen meg fák csúcsán.
Évenként kétszer költ, először áprilisban, aztán júniusban. Fészekaljanként 3-5 sárgás, fehéres tojást tojik. A 12-13. napon lehet számítani a kelésre.
Elsősorban rovarokkal táplálkozik, de fogyaszt magvakat is.
Védett madarunk, az eszmei értéke: 50 000 Ft.
http://www.fotodigiscoping.info/galeria/details.php?image_id=7508&sessionid=1904a104901219e0bfb8abb9df6af326
erdei pinty (Fringilla coelebs - Buchfink v. Edelfink - Chaffinch) v. pintyőke, árvapinty, síró pinty, borpinty stb.: a valódi pintyek három faja közül az egyik.
Március 10-e tájt érkezik hazánkba, s mindenütt fellelhető, ahol legalább néhány fa koronája védelmet nyújthat számára.
Díszes, nagyon szépen éneklő madarunk. Érdekes, hogy jókedvében pink-pink-nek hangzó hangokat hallat. Röptében pjü-pjü kiáltásokat ad. A hím revírt jelző, ún. esőhívó hangja viszont egyénileg nagyon eltérő. Változatos futamokból áll, ám a zenei szakember hamar felismeri, hogy szigorú szabályok érvényesülnek a dallamok felépítésében.
A hím mintha kékesszürke sapkát viselne. A háta sötétbarna, a farcsíkja zöldesszürke.
A test alsó része - a begyet, az arci részt, ill. a fültájékot és a torkot is hozzáértve - borpiros.
A középső szárnyfedőtollak fehérek. A két szélső kormánytoll csaknem fehér, a többi szürke.
15-16 cm nagyságú, 20-26 g súlyú. A farok 63-68 mm. A csüd 17-19 mm hosszú. A csőr 13-14 mm-es. 
Évente 2-3 alkalommal költ. A tojás kékesszürke, de a rajzolata barnásvörös.
A kotlási idő 12-13 nap. A fészkét előszeretettel álcázza zuzmóval v. pókhálóval.
Az első fészekalj áprilisban, az utolsó június végén hagyja el a fészket. Egy-egy költés 4-6 fiókából áll.
Tápláléka: rügyek, magvak, gyümölcsök, rovarok. 
Meg kell említeni, hogy a fiókái számára leginkább a földön gyűjt rovarokat.
Télen ráfanyalodik a magvakra is. 
Viszonylag könnyen tartható. Régen, a múlt század végén és a XX. sz. elején még komoly hagyományai voltak a pinty énekversenyeknek.
A hozzáértő szakemberek osztályozták a madarakat a strófáik, a "verésük" szerint.
Az erdei pinty verése februárban kezdődik, amit januárban a beszéd, a "dichtolás" előz meg.
Az erdei pinty verése júliusig tart.
A jó verésű hímeket felhasználták a fiatalok tanítására, és nagy értékként becsültek meg.
Ennek azért volt nagy jelentősége, mert az erdei pinty öröklött hangutánzó képessége bizonyítottan nagy, viszont tudni kell, hogy csak a sajátos faji énekéhez illeszkedő dallamokat tanulja el.
Az alfajai (zárójelben az elterjedési centrum):
Fringilla
o c. africana: marokkói erdei pinty (Marokkó),
o
c. alexandrovi: iráni erdei pinty (Észak-Irán),
o c. canariensis: Kanári-szigeteki erdei pinty (Kaná
ri-szigetek),
o c. coelebs: magányos erdei pinty (Európától Libanonig),
o c. gengleri: brit erdei pinty (Brit-szigetek),
o c. maderensis: madeirai erdei pinty (Madeira),
o c. moreleti: Morelet erdei pintye (Azovi-szigetek), 
o c. ombriosa: hiero-szigeti erdei pinty (Hiero-sziget),
o c. palmae: palmai erdei pinty (Las Palmas),
o c. sarda: szardíniai erdei pinty (Szardínia),
o c. solomkoi: krími erdei pinty (Krím-félsziget),
o c. spodiogenys: tuniszi erdei pinty (Tunézia),
o c. transcaspica: kaszpi erdei pinty (a Kaszpi-tenger vidéke).
Védett, az eszmei értéke: 20 000 Ft.
Fotó: Koros Edina, Jeff Blincow - http://www.northamptonshirewildlife.co.uk/ngallery.htm és Annette Cutts http://www.psiloswildlifephotography.co.uk/ucczixbk/index.htm
http://www.youtube.com/watch?v=EDjArNLRsYg&feature=related
No, de ami a lexikonban megelőzi, az sem piskóta!
