http://www.tur.freeservers.com/rich_text_1.html

...libsi bolsik....kutyafejű-KUTYA FEJŐK

Mirfatih Zakiev
Kazan, 1995 Pp 68-81

1.

1. §. Az arab és perzsa források közel-kor találunk gazdag információ sok nép Kelet-Európa: kb Burtases, kazárok, bolgárok, Sakaliba, Badjanaks, Madjars, Russes, Visus, Yuras és mások. Az arabok és perzsák fogadta el ethnonyms, kivéve Sakaliba, a kelet-európai népek, csak a ethnonym Sakaliba van ebben a tekintetben nem ilyen egyértelmű. VV Bartold javasolták, hogy a ethnonym Sakaliba (az egyes szám Saklab) a kölcsönzött az arabok, talán, görög Sklaboi vagy Sklabenoi, ami azt jelenti, a szlávok [Bartold VV, 1963, 870], ő is nyújt egy másik etimológia valószínűségét: a perzsa sek "sacae '+ leb' ajak ', ez etimológia is alapul, hogy a Yaphet fia Saklab nevelt volt, a kutya tej [Ibis, 871].

....sakaliba galiba

Elmondottam, hogy a magyarok gömbölyű tetejű fövegeket viseltek. Viszont legalább néprajztudósaink előtt eléggé ismeretes, hogy a "kúnsüveg” régen hegyes tetejű volt, és hogy ez a "Bécsi Képes Krónika” képein is látható, valamint középkori templomi falfestményeken is. De látható ugyanilyen magas és hegyes kúnsüveg a nevezetes behisztuni (Ázsia) szikla fölirat domborművén egy fogoly fején is. A fölirat szövege szerint az alak a szkíták Munka nevű királya, akit hadifogolyként, megkötözve vezetnek. A név (m-nk) tisztán kún hangzású. Tény, hogy az oláhok magas, hegyes báránybőr süvegeiket ma is még cuman-nak (kumán) nevezik, azt pedig tudjuk, hogy a kunok kumán és komán néven is általánosan neveztettek, bár előfordult e név kamán, kammán alakban is. Az oláhok által viselt ilyen süveg többnyire fekete, de viselnek fehéret is, a régi fehér kunoké azonban bizonyára mind fehér volt, és nem is bárány, hanem fehér kutya bőréből, azaz szőrméjéből készült. Az általam látott és ismert adatok révén tehát a fehér kunok fövegeit e rajz szerint rekonstruálhatjuk. Készülhetett az ilyen süveg egészen posztóból, de készülhetett belsejében szőrmésen hagyott kutyabőrből is, csakhogy a hegyes, ék alakú részén (azaz a bőr belső felületén) mindig pirosra festett volt, esetleg ezüstösen díszített, kihímezett varratokkal, elöl a hasíték, azaz a varrat azért volt nyitva hagyva (de esetleg begombolhatóan), hogy a karima könnyen lehajtható legyen. E karima mindig fehér volt, esetleg szintén ezüstös díszekkel. E karima vagy elöl volt magasabb, vagy köröskörül egyenlő magas, vagy pedig hátul magasabb, azért, hogy lehajtva, esőben a nyakat jobban védje. A karima, különösen ha szőrmés volt hidegben a fület is igen jól védte. A süveg magas, ék alakú része volt a kunok viseletében az egyetlen piros valami, míg minden más csak fehér, világos- és sötétkék volt, kevés feketével, de sok ezüsttel. A süveg piros része egyúttal a kutya hímtagját is jelképezte, mivel ősidőkben ez volt a kunok egyetlen háziállata, s ezenkívül kultuszbeli állata is, de eredetileg csakis, amint alább látni fogjuk, csakis egy igen nagytermetű, fehérszőrű fajta, és a hideg északi tájak hegyeiben ma is élő fehér színű farkas (lássad: Brehm: "Tierleben”. 1925. évi kiadása, 12. kötet 211. oldalon írja, hogy északi tájakon fehér farkas is van)http://jenekbaranta.gportal.hu/gindex.php?pg=31957609&nid=5387657