"minimalber (73.500) utan havonta megy allambacsinak 36.816 ft, atlagber (200.000) utan meg megy 119.080 ft." - írod. Ez a tb-járulék ÉS az adó együttesen, vagy csak a tb? (És ez a kérdés a levezetésed további részére is vonatkozik.)

 

Nem mindegy ui., hogy az általad kalibrált, összességében 1500-2000 milliárd forintos - ahogy írod - "adó- és járulékkiesésnek" mekkora része a járulékhiány. Az Egészségbiztosítási Alap - és azon belül - az egészségügy (mert ne felejtsük ki a pénzbeli ellátásokat: táppénz stb.) csak ezekre számíthatna, ha vmi csoda folytán beszedődnének.

 

Azt azért talán nem fölösleges (ezredszer) hangsúlyozni, hogy a minimálbéres nem mindig maga választja ezt a minőségét. De nem is mindig látja be, hogy hosszú távon (lásd: nyugdíj) ő jön ki rosszabbul a zsebbe kapott - minimálbéren felüli - fizetéssel.

 

De még ez se biztos. Ha így folytatódik, az öregkori állami/tébé juttatások nivellálódnak, és miként a párhuzamosok, eccercsak összeérnek: állam nem hagyhatja éhenhalni a az utóbbi húsz év minimálbéreseit, ezért fog nekik adni éhenhalás elleni szoc. ellátást, amit változatlan gazdasági helyzetben csakis a tényleges jövedelmük után járulékoltak nyugdíjának csökkentésével tud kivitelezni.

 

Miért ne ismételhetné a történelem (ebben is) önmagát? Ha ma egy megfelelően idős háztartásbeli, aki a "nyugdíjévek" megszerzése miatt ment csak el dolgozni 10 évet, ugyanannyi nyugdíjat kap, mint az a megfelelően idős volt kórházi főrvos, aki 40 évet húzott le az egészségügyben, miért volna valóságtól elrugaszkodott elképzelés, hogy tökmindegy, mennyit fizetünk ma járulék címén, ha ugyanannyi jut öregkorunkra nyugdíj gyanánt, mint annak, aki talán soha, egy kumma fillért nem járulékolt. (Ráadásul, ha az utóbbinak megvan a magához való esze, a zsebbe kapott pénzekből képezhet magának privát "nyugdíjalapot" egy okos befektetés révén.)

 

Bocccs, hogy ez a fixa ideám, de az ún. egészségügyi reformot nem tudom elválasztani az őt körüllengő finanszírozási vonatkozásoktól... ;o)