Ezzel egy picit vitába szállnék.

Talán nem is vitatkoznék, nem ez a jó szó, egy kicsit finomítanék rajta.

abban nem fog semmi olyasmi bekövetkezni, amit ellenezne, ami az akaratával ellentétes irányú

Szerintem ez előre nem megítélhető. A kiszolgáltatottság érzésével szemben a leghatékonyabb fegyver a kompetencia érzése. Ha kompetensnek érzem magam a jövömmel kapcsolatban a nem azt jelenti, hogy meg tudnám jósolni, hogy biztosan nem következik be olyan esemény ami akaratommal ellentétes viszonyulást vár el tőlem, hanem inkább azt, hogy képesnek, kellően ruggalmasnak érzem magam, hogy kézben tarsam, megfelelően kezeljen, ellenőrizzem a cselekedeteimet.

Ekkor mondhatom azt, érezhetem úgy, hogy nem vagyok kiszolgáltatot.

Mikor érezhetem magam kompetensnek?

Akkor ha kellő tapasztalati tudással rendelkezem a múltamból.

Ha megítélésem szerint igen akkor hiszem, hogy kompetens vagyok és bár a jövőt nem tudom pontosan előrejelezni, de ez nem is szükséges mert a kompetenciámba vetett hitem felvértez azzal a pajzsal, ami ahhoz kell, hogy akár az akaratommal ellentétes eseményeket is kielégítően kezelhessem.

A hit tehát nagyon is alakítja a jövöt.