1. Az auxinok

Definíció:
Olyan növényi hormonok, amelyek a szár megnyúlását fokozzák levágott állapotban is.

Magyarázat:
Az auxin elnevezés nem egyetlen anyagot jelöl, ezért pontosabb, ha többes számban (auxinok) használjuk. A tankönyvben is említett indol-ecetsavon kívül léteznek egyéb auxinok is, pl. az indol-propionsav és a fenil-ecetsav.

Az auxinok közös jellemzője, hogy izolált szárdarabokban is fokozzák a sejtek megnyúlását. (Ez azért lényeges, mert a gibberellinek nevű hormoncsoport is stimulálja a hajtások megnyúlását, de csak érintetlen növények esetén.)

Az auxinok hatása valószínűleg azon alapszik, hogy beindítanak (illetve gyorsítanak) egy ún. K+- H+ pumpát, amely megnöveli a sejtek káliumion-koncentrációját, a sejtfal közegét pedig savassá teszi. A savas közeg a cellulózrostok közötti hidrogénkötések megbontása révén fellazítja a sejtfalakat. A megnövekedett ionkoncentáció ugyanakkor vízbeáramlást idéz elő a sejtbe, s az emiatt bekövetkező sejttérfogat- növekedés végül a sejt megnyúlásához vezet.

Az auxinok fő termelődési helyei a fiatal, fejlődésben lévő levelek, a fiatal, fejlődő magvak és termések. (A tankönyvben szereplő "növekvő hajtáscsúcs" kifejezés alatt tehát ezek összességét kell érteni, nem pedig a csúcsi osztódószövetet.) A hajtáscsúcs osztódószövetének közelében inkább csak a levelekből odatranszportálódott auxin mutatható ki, ezen régió saját hormontermelése kevésbé jelentős.