Az aloés termékekről csak annyit, hogy van köztük valamilyen kalciumos akármi, erről az egyről biztosan tudom, hogy egyszer egy barátnőm kisfiának segített. Eltörte a lábát (a csont nem keresztbe, hanem valahogy hosszában tört - ez a bonyolultabb) és valami miatt elég nehezen forrt össze, ekkor szedte, neki segített. Később még gyógytornász járt ki hozzájuk, s végül teljesen rendbe jött a gyerkőc lába. Bár lehet, hogy valami sima kalcium+D vitaminnal - jóval kevesebb pénzért - ugyanezt a hatást érték volna el, de hát ugye, ha a gyerekről van szó, a szülőnek semmi sem drága !

A fiam is itta évekkel ezelőtt egyszer az aloé gélt (valamelyik gyümölcsöset) az allergiájára.... hát... nem ettől múlt el:-) A hatása az allergiájára nagyjából nulla volt:-)

Akkor már inkább ajánlom mindenkinek Eva Helle: Aloe vera Természetes út a testi-lelki jólléthez c. könyvét (nem tudom mennyibe kerül, ajándékba kaptam).

Ebben az aloe növény - házipatika praktikáit is leírja, vagyis azt, hogy mire és hogyan kell használnia a levélben lévő gélt, ha van valakinek otthon ilyen növénye. Pl. sebek gyógyulásának meggyorsítására, testáplóként, akné, tályog, afta stb.stb.

Felhívja a figyelmet arra is, hogy sok gyártó a pasztörizálás (ez is csak akkor jó, ha kellő hőmérsékleten történik, különben a növény elveszíti az értékes összetevők nagy részét) helyett a permetezéses vagy fagyasztva szárításos módszert használja. E két utóbbi módszerrel tartósított aloét utólag visszahígítják vízzel, na ezek az ivólevek már semmit sem érnek...

Szerintem, ha már valaki aloé-t akar használni, inkább vegyen ilyen növényt ápolgassa, gondozza otthon és saját maga nyerje ki a levélből a gélt - ez a tuti:-)