"Ezért ha bármit igaz-hamisnak tekintünk, tartunk, azt a maga teljességében kell annak tudnunk."

 

Várjunk csak. Lehet, hogy te arról beszélsz, hogy egy igaz-hamis kérdésről sose gondolhatjuk azt, hogy az csak 61%-ban igaz? Hogy ami már több mint 50%-ban igaz, akkor az egyből 100%-ban az? Vagyis hogy pl. istent nem tarthatom csak 57%-osan létezőnek, mert ha ez teszem, akkor az már 100%-ot jelent? Vagy igen, vagy nem, de semmiképpen sem 57-%-ban igen?

 

Mert ha erről beszélsz, akkor rettenetesen benézted a témát. Sőt, inkább mindenestől elkerülted. Mert itt valójában van egy vizsgált helyzet, vagy ha úgy tetszik, egy állítás, ami akkor legyen most az, hogy 'isten létezik'. Erről keressük, hogy ez igaz-e (létezik), vagy nem az (nem létezik). De ezt egyelőre még nem tudjuk. És ekkor elkezdünk bizonyítékokat keresni a kérdés eldöntéséhez.

 

Az esetleges bizonyítékok annak a valószínűséget fogják csak növelni, hogy isten valóban létezik-e. Ezt fogjuk százalékban kifejezni, de ez a százalék nem azt fogja jelenteni, hogy "szerintem jelenleg isten létezése 57%-ban igaz" (mert olyan nincs, és annak tényleg vagy tisztán igaznak, vagy tisztán hamisnak tartottnak (vagy eldöntetlennek) kéne lennie), hanem azt, hogy "szerintem 14%-kal több az esélye annak, hogy isten tényleg létezik, mint annak, hogy nem". Tehát ez nem az igazság százaléka, hanem a valószínűségé.

 

Ha indulok az 50-50-ből, az azt jelenti, hogy még nem foglalkoztam a kérdéssel, gőzöm sincs róla. De aztán hallok a Bibliáról, és hogy az emberek szerint ez isten szava, aztán a Pistike elmeséli, hogy ő látta is az istent, meg én is látok egyszer egy égő csipkebokrot, nem is beszélve arról, hogy a szomszéd néni beteg volt, de imádkozott, és meggyógyult. Mindezek már rögtön valószínűbbé teszik a szememben, hogy isten tényleg létezik. Fölfelé emelkedik a százalék az 50-ről.

 

Csakhogy ezek közül egyik se abszolút bizonyító erejű. A Bibliát írhatták emberek is, Pistike talán csak a Télapót látta, és összekeverte istennel, az égő csipkebokrot emberek gyújtották fel, és egyáltalán nem is beszélt, a szomszéd pedig a gyógyszerektől is meggyógyulhatott. Tehát egyik se teszi biztossá, hogy isten létezik, egyik sem a perdöntő kulcsbizonyíték. Ezért is nem döntik el a kérdést, ezért nem alapozzák meg a bizonyosságot, ezért maradunk továbbra is a valószínűsítések területén. Csak éppen már nem 50%-ra veszük a dolgot.

 

De mondom, a százalékolás a gyakorlati "bizonyítékok" súlyára, jelentőségére és meggyőző erejére vonatkozik, nem pedig isten létének az igaz voltára. Nem isten léte lett 57%-nyira igaz, hanem isten létének a valószínűsége, a bizonyítékok értéke alapján.