"Ha megmagyarázod nekem azt, hogy valaminek a fennállása objektíve csak X% akkor elfogadom az érveidet. "

 

Nyilván én sem gondolom ezt, de nem is kell ennek így lennie ahhoz, hogy igazam legyen. Mert bár valaminek a fennállása hiába vagy kizárólag igaz, vagy kizárólag hamis, ha egyszer ennek a tényleges állásáról egyelőre nekünk nincs ismeretünk, nincs tudomásunk. Ekkor semmit nem érünk annak a tudásával, hogy úgyis vagy csak ez, vagy csak az. Nincs gyakorlati jelentősége, mivel mint információ, nem létezik számunkra - mármint az, hogy az adott dolog ténylegesen így van-e, vagy úgy.

 

Pont ezt az információt akarjuk megszerezni valamilyen úton-módon, de amíg ehhez nem jutunk el, addig bármi is áll a rendelkezésünkre, az még csak valószínűség, ami X%-ban (1-99-ig) fejezhető ki.

 

"Talán hallottál a teljes indukcióról, a teljes induktív következtetésről."

 

Eddig nem. De most utána néztem, és rögtön kiderült, hogy egyrészt ez csak a matematikában használatos, másrészt pedig hogy valójában dedukció. Tehát semmi keresnivalója nincs itt, és csak egy újabb gyanús kísérlet részedről a behozása.

 

"Objektíve valami vagy fennáll, vagy nem. Amit valószínűségnek neveznek az ennek a fennállásáról bennünk kialakult véleménynek a százalékban kifejezett értéke."

 

Ez például korrekt.

 

"A meggyőződésünk valószínűsége."

 

Ez viszont nem. Tessék tisztázni a fogalmakat, mert az úgy értelmetlen, hogy 'meggyőződésnek a valószínűsége'. Lehetne helyette 'a dolog fennállásának a valószínűsége', ami amennyiben bizonyosságba vált át (és már nem valószínűsítés többé), akkor az lesz majd maga a meggyőződés.

 

"Azt nevezem szubjektív bizonyosságnak, amely a saját ismereteimből következően igaz."

 

Ez is jó így, de az ezzel ellentétes objektív bizonyosság viszont már nem létezik. Olyan nincs. Kinek a bizonyossága lenne az? Talán inkább az 'objektív valóságot' érted alatta, vagy az 'igazságot'. De ezeket nem hívhatjuk objektív bizonyosságnak.