"induktív következtetés azért nem csak valószínűségi"

 

De, 7fő, az induktív következtetés csak valószínűségi, sőt, ez maga a valószínűsítés. És ez nem a szubjektív véleményem, hanem az általános értelmezés, vagy konkrétabban: az olyan következtetéseket nevezték el induktív következtetéseknek, amik természetüknél fogva csak valószínűséget fejeznek ki.

 

Vajon nem olvastál ennek utána? Vagy amit találtál, azt nem tudtad értelmezni? Vagy egész egyszerűen nem vagy tisztában a 'valószínűség' és a 'bizonyosság' szavak igazi jelentésével? Nem tudom, de valami itt nagyon nem stimmel.

 

"Következtetéseket alapvetően két módon, deduktív és induktív módszerrel lehet elérni. Az induktív következtetés valószínűségekkel dolgozik, és így megállapításai deduktív alapon nem feltétlenül igazolhatóak." - http://www.mindentudas.hu/jaksity/20030929jaksity20.html?pIdx=11

 

"Biztos következtetésről csak akkor beszélhetünk, ha azt a logikai törvények garantálják. Ilyen az indukcióval ellentétben a dedukció. Az indukciós következtetés mindig csak valószínűsíthető eredményekhez vezet, mivel csak korlátozott számú (akkor is, ha ez a szám nagyon nagy) premissza alapján történik." - http://www.c3.hu/~nyelvor/period/1251/125101.htm

 

"Részigazságnak ismert állításból a teljes igazságra történő induktív következtetés azért nem csak valószínűségi, (illetve, ha akarom, akkor 100%-osan valószínű) mert egymást kizáró vagy-vagy lehetőségekre következtetek."

 

Ha csak részigazságnak vagy a birtokában, akkor nem vagy birtokában a teljes igazságnak. Eddig evidens, nem? Akkor ezen a ponton, bármiféle további ismeret/bizonyíték beszerzése nélkül ugyan mitől mondhatnád hirtelen megalapozottan, hogy a teljes igazság birtokában vagy? Mert elvileg ez lenne a következtetésed, ha jól látom. Van itt némi ellentmondás, mivel ha nincs teljes bizonyosság, akkor indokolatlan a meglétét állítani, ha viszont van, akkor miért abból indulunk ki, hogy csak részigazságnak vagyunk a birtokában?

 

De tudod mit? Mondj egy gyakorlati, konkrét példát erre a helyzetre. Nevezz meg egy dolgot, ami épp valószínűnek látszik (bizonyos részigazságok megléte miatt), majd írd le utána, hogy ekkor ez a dolog megalapozottan biztosnak is tekinthető, csak hogy teljes legyen a kép.

 

"Az objektív oldalon tehát megmarad a bizonyíthatósággal együtt az a hipotézis, hogy amibe szubjektíve bizonyos lettem az objektíve is fennáll."

 

Kutya legyek, ha értem. Most akkor valaminek a létében én magam biztos vagyok, de eközben tudom, hogy ennek a tényleges, külvilágbéli fennállása azért csak feltételezett?! Akkor miben vagyok biztos?! Mi ez a hülyeség? Megint kérdezem: biztos, hogy érted a bizonyos és a valószínű szavak jelentését? (Hülye helyzet, mert biztossal kezdődik a kérdésem is, amit ha nem értesz rendesen...)

 

Régebben is volt már, most megint jön: mit jelent egész pontosan nálad a szubjektív bizonyosság, és mit jelent az objektív bizonyosság? Egy-egy gyakorlati példát szeretnék kérni ezekre. Tehát nem körülírást, nem elméleti magyarázatot, nem új irányból indulást, nem negatív megfogalmazást, hogy mi nem az, hanem pontos kimondást.