Erdeilány,
köszi a tippeket, a nyugtatgatás valóban szokott segíteni.
A hosszú pórázos módszert pedig ma készülünk bevetni, beszerzünk egy ruhaszárító kötelet, aztán hajrá!
Csak az a szomorú, hogy nem magától, szeretetbôl fogad szót nekünk... :(
(Bezzeg szegény kis Blixa... :( :( :( most megint szomorú vagyok)
Persze tudom, ne várjunk csodát 3 hét után egy 9 hónapos kutyától....
De azért sok mindent már tud: pl. elég szépen jön lábnál ahhoz képest, hogy akkor látott elôször pórázt és nyakörvet, amikor hozzánk került... És már azt is megtanulta, hogy nagyon utáljuk, ha hajnalban elkezdi ugatni az utcán/lépcsôházban járkáló kutyákat. Most már csak egy-egy hangosabbat ugat, aztán ha rászólunk, abbahagyja, esetleg egy kicsit még morgolódik magában....
Egyébként ezt úgy értük el, hogy minden vakkantáskor rászóltunk jó mérgesen, és ha folytatta, akkor felkeltünk odamentünk és befogtuk a száját, esetleg egy kicsit megráztuk... Persze nekünk könnyű, mert a Dexter velünk alszik a szobában, de kertbe kirohangálni...... úgyhogy azt hiszem, nektek ez nem segít (hacsak nem vagytok nagyon energikusak és kitartóak).