Próbállak megfejteni, hogy vajon hogy juthattál ehhez a gondolathoz, és a kövekezőt tudom elképzelni:

7fő: ha valami vagy így van, vagy pedig úgy, akkor ha az "úgy verzió" valószínűbbnek tűnik, akkor annak azért kell biztosan úgy is lennie, mert ha ehelyett valójában így lenne, akkor képtelenség, hogy az "úgy verzió" valószínűbbnek tudjon tűnni a gyakorlatban. Hiszen ami egyáltalán nincs úgy, sőt, pont ellenkező módon van, az egyszerűen nem látszódhatna valószínűbbnek. Ha valami pl. nem létezik, akkor az nem tűnhet inkább létezőnek, mint nem-létezőnek.

Vagy valami ilyesmi. De ha ez megállná a helyét, akkor értelmét vesztené a 'valószínű' fogalmunk, mivel az mindenkor a biztossal lenne egyenlő. Nem beszélhetnénk többé valószínűségről, annak a fokáról, stb, mert ami már egy kicsit is az, az már egyből biztos. Márpedig ez nyilván nincs így.

Valószínűséget olyankor állítunk, amikor egyelőre még nem rendelkezünk olyan információval, ami kizárná a másik pólus esélyét. Ha lenne ilyenünk, az véget vetne a valószínűsítésnek, és eldöntené a kérdést. De amikor ezzel a kulcs infóval még nem rendelkezünk, ugyanakkor olyanokkal meg igen, amik valamelyik irányba mutatnak (de nem olyan módon, ami kizárná a másikat), addig valószínűsítés van.

Ahogy bár millió jelből, kifejezetten következetes módon nagyon valószínűnek tűnik, hogy létezik a külvilág, mégsem rendelkezem azzal a kulcs információval, ami egyértelművé tenné, hogy ez tényleg így is van. Vagy azt, hogy semmiképpen nem lehetséges, hogy legyen külvilág. Nem tudok ilyenről, így egyelőre nem tudom kizárni semelyik végpontot. Ezért hiába 98%, hogy létezik, ez mégsem lesz egyenlő a százzal (különösen nem lesz így csak amiatt, mert valamelyik variáció elméletileg mindenképpen igaz).