LeFaGySz 58 Zemplén
Péntek:
Indulás az utlosó IC-vel . 0 perces átszállás az utolsó buszra Újhelyen, de Borsod Volán megvár. Eső, hó, sár, zúgó patak, Pusztafalu. Helykeresés, hőség az emeletes ágy tetején.
Szombat:
Reggel a tornácról majdnem látszik a közeli Bába-hegy, és esik. Olyan sűrűszemű áztatósan. Bálinttal megegyezünk, hogy ez a nap a küzdésről fog szólni, nem az élvezetről, bár kinek hogy :) Eszembe jut egy régi burgenlandi kirándulás, amikor a kocsira várva álltunk az esőben. Jött a sofőr mosolyogva, „Az idő nekünk kedvez!” felkiáltással. Azon hétvégén végig szakadt :) Igen! Ez lesz a mai napi jelmondat!
Reggeli rutin után 7:30-kor táska nélkül két biztonsági csokival a zsebembe indulok a bemelegítő körre. Egészen az aszfalt végéig száraz maradt a zoknim utána jön 57 kilométer hűtőfürdő. A Hupcsér-kút környéki patakátkelésig csak a szántóföld melletti szekérút gázosabb, egyébként lehet haladni.
Tetszenek a szúróbélyegzős-bólyás pontok. Az adatlap egyszerű, pont a kellő mennyiségű információt tartalmazza. Lehetne ezeket alkalmazni más túrákon is, kímélve a pontőröket.
Lipovecen rámosolygok a határkőre, melynek tövében próbáltam összeszedni magam Kazinczyn. Ami emelkedőnek hosszú és kimerítő, az most csak egy ártatlan lejtő. Még csak nem is igazán meredek. Megadom a kellő tiszteletet az árkoknak, és óvatos vagyok, így sikerül elkerülni a cipőöblítést. A határsáv egyik törésében feltűnik a Tolvaj-hegy nyiladékával, rajta apró fekete pontokkal. Még egy kis tekergés, és már én is ott vagyok a lábánál. A széttaposott havas-földes-avaros katyvasz középső rész helyett kihúzódom a nyiladék szélére, de így sem egyszerű.
Jöhet a jutalomereszkedés Pusztafaluba. Kellemesen lejt a piros háromszög, ami jól is járható, mindjárt az Öreg Bencében pecsételek. Jaat szól, hogy nem kell fölmenni a várba, mert lefagytak a lépcsők. Egy órával később zár a cél, és még rövidebb is a táv? Ez kérem így luxustúra:)
Le a polármellényt, föl a hátizsák, indulás. Rushboy épp beér, mikor olajra lépek. A faluban találkozom Fridmannal, nemsokára Bálint-Tinca féle csoportot is utolérem, majd Álmost. Akkor ez már a mezőny eleje lesz. Füzéren kicsit bizonytalankodom a pontot illetően, de hamar megvan. Élvezem a hollóházi aszfaltot, a porcelángyár utáni meredek emelkedőt is megfutom végig.
A Pányoki kútnál találkozom tavalyi LeFaGySz-os túratársaimmal, Végh Attilával, és Molnár Petivel. Váltunk néhány szót, és Peti jön velem tovább. Beszélgetve gyorsan telik a táv, meg jól jönnek az emlékek is.
Szurok-hegyen nem csak a szél kellemetlen, hanem a lejtő is. Megint félek…
Eszkárosi átkelő előtt nem emlékeztem, hogy van patak. De nemcsak hogy telepítésre került, hanem átugorhatatlan méretű is. 20 méterrel feljebb fekszik egy kő a közepén, amin alig bukik át a víz, itt nagy gáz kis szerencse alapon átjutok. Petinek csak a nagy gáz van meg, térd alatt alvázat mos.
Drahosi rét 2 éve Rákóczin nagyon megfogott szépségével. Most inkább a vizes hóval. A végében vár ránk 3 újabb patakugrás a Nemzetközi Zergeképző Intézet ajánlásával. Ahogy haladunk fölfelé, a talaj fokozatosan megfagy, és az eső is átvált hóba. Találkozom a szlovák zölddel, Kazinczys eltévedéseim egyik emlékezetes pontjával. Milicig egyre nehezebb a terep, jobbára csak gyalogolunk a tömör hóban, utána viszont lehet kocogni Füzérig. Jól esik a déli oldal szélárnyéka. Meglep, hogy több túrázóval is találkozunk. Vaskapuig jó tempóban lehet araszolni. Bizonyosan beérünk világosban, de az Északi Zöld nehezebb mint a Milictől nyugatra. Pecsét, jöhet a lejtő tulajdonképp a célig.
A felső meredek részen még nem árt az óvatosság, de 1-2 km után már lehet ereszteni. Peti szeretne 10 órán belüli időt, ehhez a Senyánszki-rétről 10 perc alatt kell lejutnunk a célba. Sikerül. Nekem 9:21 lett a vége.
Kéjes örömmel szedem le magamról a vizes gúnyát, és zuhanyozok takarékosan a meleg vízben, majd legalább ekkora örömmel döntöm magamba a levest pár pohár tea kíséretében.
Kaja után maradtam az ebédlőben, együtt örülni, és beszélgetni a célba érkezőkkel.
Hogy a mátrai vagy a zemléni volt nehezebb? Nem tudom. Javarészt ismertem az útvonalat, és az nagy előny, ha nincsenek illúzióid :) Tavaly jobban elfáradtam, de idén kedvezőtlenebbek voltak a körülmények. Kedvezőtlenebb? Inkább méltóbb, hiszen Szivatás :) Fölösleges is összehasonlítani a kettőt. Minden LeFaGySz más!
Köszönöm a szervezők munkáját, és gratulálok a teljesítőknek!
