Ha még érdekel, utánanéztem az arte szónak, röviden összefoglalva a helyzet a következő.

Egyes számban lehet hímnemű és nőnemű is. Nőnemű akkor, ha egy konkrét művészetet definiál, vagyis a jelzővel együtt egy rögzült elnevezésként fogható fel: el arte poética, la bella arte. Hímnemű, ha nem egy konkrét művészet elnevezése, tehát a jelző csak sima melléknévként viselkedik: un arte histórico. Többes számban mindig nőmenű.

Ennek az ingadozásnak morfofonológiai oka van: a főnév eredetileg nőnemű volt, de mivel a hangsúlyos a-val kezdődő nőnemű főnevek névelője is el*, ez befolyásolta a szó nemét (a beszélők tévesen hímneműnek értelmezték egyes számban).

(NGLE 2.8h, 115)

*A hangsúlyos ['a]-val kezdődő nőnemű főnevek (el alma, el águila, el habla stb.) el névelője csak azonos alakú a hímnemű el névelővel, de nyelvtörténetileg eltérő eredetű. A határozott névelő a latin ILLE, ILLA > ósp. ele, ela folytatása: ele ombre > el' hombre > el hombre; ela aréna > l'aréna > la arena; de: ela álma > el' álma > el alma.