hát igen régen másként értékelték a pofont, mint ma... bár ettől függetlenül én azt mondom, hogy lehet másképp is el lehetett volna érni azt, hogy hibátlanul sikerüljön a gyakorlat. Nem azt mondom, hogy nincsenek helyzetek amikor igen kell egy jól irányzott pofon, de ez a szimpla gyereknevelésben is így van..
Mindenesetre akkor szép, hogy sokkal inkább kitartottak és küzdöttek a versenyzők, mint most. Valahol egy-két versenyt élőben végignézve úgy éreztem, hogy mire odajutnak a gyerekek, hogy igazán gyümölcsözzön az addig elvégzett munka már elmegy a kedve az egésztől, nem élvezi a dolgot... amiben nyilván nagy szerepe van annak, hogy milyen körülmények között edzenek manapság, és mennyire nem ismerik el a sportágat sem szakmailag sem általánosan közösségileg.