Innen meg lefelejtettem, h. egy megállás simán belefér még az 50-esen, Ud-ra történő későbbi érkezéssel, illetve Ud-ról korábbi indulással. Ennyit (pl.Cikót) "el kell, h. bírjon a pók".

 

Itt a fő porbléma azzal van, hogy Cikónak nem a Dombóvári érkezéshez-induláshoz, hanem a Máza-Szászvár-Baja szakaszhoz van köze. Ha a Dombóvár-Máza szakaszhoz lenne, ott bőven befeleférne :)

 

Ugyanis az ütemes menetrend miatt, a keresztezési helyeknek alsó hangon egy órányira kell lenniük egymástól (a kétórás ütem miatt). Cikó pedig Baja és Máza-Szászvár közt található, tehát ezt a szakaszt kell vizsgálni. Az a szakasz pedig eléggé feszített menetrendű, nem biztos, hogy plusz egy megállást elbírna a rendszer a zavarérzékenység jelentős növekedése nélkül ebbez az állomásközben.

 

Tehát Máza-Baja közt a megállások maximális száma fix. Itt inkább abban kéne gondolkodni, hogy a megállásokat hogyan lehetne a lehető legjobban elosztani. Ha megnézzük, Baja és Máza közt a vonat megáll Baja-Dunafürdőn, Pörbölyön, Alsónyéken, Bátaszéken, Cikón, Bonyhádon, Nagymányokon és Várallján. Kétóránként.

 

Namost, a megállók utasforgalmi volumene közt van némi különbség. Fontosnak talán Alsónyék, Bátaszék és Bonyhád nevezhető. A többi megálló utasforgalma igen gyenge, ugyanúgy ahogy a megszűntetésük előtt az volt Mórágy-Alsónánának, Mórágynak és Cikónak is.

 

Valamint nézzük meg továbbá azt is, hogy a Baja-Bátaszék szakaszon mindenhol megáll, de ezen megállók közül Pörbölyön és Alsónyéken is megáll az összes Baja-Sárbogárd vonat is, tehát lényegileg óránként el vannak látva, holott utasforgalmuk nemigazán indokolná. Itt éreznék egy felszabadítható tartalékot.

 

Például Baja-Dunafürdőn (ahol utasforgalom szintén alig...) nem feltétlenül kéne minden Dombóvári személynek megállnia, elég lenne mondjuk minden másodiknak. Így felszabadulna négyóránként 2 perc irányonként, amiből pl egy Cikói megállás fedezhető lenne. Így Cikó kapna napi 4-5 vonatpárt, ami szerintem utasforgalmához képest elegendő lenne. De ugyanígy el lehetne játszani Mőcsénnyel is, hogy egyik vonat Mőcsényben, az azt követő pedig helyette Cikón állna meg, vagy Mórágyon. Igaz, hogy így az érintett települések csak 4 óránként kapnának vonatot mindkét irányba, de legalább lenne valami. És valljuk be olyan nagy tragédia az sem lenne, ha Mőcsényben is csak minden második vonat állna meg, mert nagyon kevés az utas, és igazából időpontspecifikus, kimondottan hivatásforgalmi igények sincsenek, amik predesztinálnák, hogy melyik vonatnak kéne pont ott megállnia. Lényeg, hogy naponta, reggel-délben-este legyen néhány.

 

Kárász-Köblény is érdekes helyzetű. Én jártam arra jópárszor az elmúlt évben, mikor még megálltak a vonatok, hát komolynak nem volt nevezthető a forgalma, enyhén szólva. A falu vagy 2 kilométerre délre van, az állomás közvetlen környezetében mindösszesen néhány ház van. Ha jól láttam innen járt be munkába egy darab vasutas arcképessel, és talán a fia is utazott néhányszor szintén arcképessel. Őket leszámítva igencsak esetleges volt a forgalom, említésre méltó utasszám (egy-két fő) csak Pénteken és Vasárnap volt tapasztalható. De utóbbi utasok egy jó részét is kocsival hozták ki ide, nekik pedig 2 kilométerre ott van a szalatnaki megálló is. Ha olyan egetverő szükségét éreznénk annak, hogy megálljon ott a vonat, akkor megoldható lenne az, hogy napi 2-4 alkalommal megálljon ott az Interrégió, de enél nagyobb számú megállásra aligha lenne szükség. A dombóvári pók pedig bővel elbírná :)

 

Az ütemes menetrenddel kapcsolatban elhangzottak olyan érvelések, melyek szerint nem jó. Hát, összességében valóban vannak árnyoldalai (pl, hogy helyenként megállókat kell megszüntetni), de igen nagy előnyei is vannak, melyek leginkább a kínálatiság növekedésében és a csatlakozások számának és minőségének javulásában találhatók. Namost az 50-es vonal forgalmának egy jó részét olyan utasok adják, akik valamelyik végponton tovább utaznak Baja-Kecskemét irányába, vagy Dombóváron átszállnak valamerre. Ezért az 50-es is rá van kényszerítve arra, hogy a végpontokon kapcsolódó ütemes rendszerhez megpróbáljon alaklamzkodni (kénytelen-kelletlen egy ütemes jellegű struktúrával), ugyanis, ha a jelenlegi utasok egy része elveszne, őket aligha lehetne pótolni néhány kismegálló napi mindösszesen néhány fős forgalmából. Persze azért szerintem kismértékű mozgástér mégis van az ütemes menetrenden belül is, mint ahogy az a cikói, vagy kárász-köblényi megállások megvalósíthatóságából is látszik.