Jut eszembe, a nyomásfokozós RO szűrőket át lehet alakítani úgy, hogy ne kelljen rákötni a vezetékes vízhálózatra... le is írom hogyan...
A nyomásfokozó szivattyú egy dugattyús szivattyú.. kefés DC motor hajt egy bolygókerekes hajtóművet, ami egy félrebillentett tárcsát forgat, ez a tárcsa bökdösi a felette lévő körkörösen elrendezett 3 esetleg 6 dugattyút. A több dugattyú ellenére a kimenő víz nyomása ingadozik. A nyomásingadozás kiegyenlítésére kell egy kis légpárnával rendelkező hidrofor tartály, én erre a célra fejjel lefelé fordított szűrőházakat használtam anno...
A szivattyút 2 nyomáskapcsolóval szerelik. Az egyik nyomáskapcsoló arra szolgál, hogy csak akkor engedje bekapcsolni a szivattyú motorját, ha megvan a bejövő ágban a vezetékes víz nyomása. Kb. 1,5 bár felett ad kontaktust ez a kapcsoló. Erre ebben az alkalmazásban nincs szükség, ki kell iktatni.
A bekötés:
Most az előszűrőket nem írom, azt mindenki oda teszi, ahova akarja...
A bejövő víz megy a szivattyú szívóoldalához, a nyomó oldal megy a hidrofor tartályhoz, innen tovább megy a víz a nyomáskapcsolóhoz, amit az RO membránház bemenetéhez, annak közvetlen közelébe (rövid csővel) kell bekötni, akinek szükséges, maradhat a nyomásszelep, ami elzárja az elfolyó koszos vizet, ha kimenő oldalon megnő a nyomás pl. elzárják a csapot. Ilyen esetben a szivattyú feltölti a hidrofor tartályt, amint a nyomás eléri a beállított értéket a tartályban, a szivattyú kikapcsol, a kifolyó tiszta vizet csap zárja el, az elfolyó koszos vizet pedig a nyomásszelep zárja el. A membránház elé érdemes beapplikálni egy nyomásmérőt. A nyomáskapcsolót 6 bárra be lehet állítani egy kis csavarral, a szivattyú is kb. annyit tud erőlködés nélkül.
A nyomáskapcsoló élettartamát úgy növelhetjük meg, ha csak túlnyomás-kapcsolónak használjuk, az üzemi nyomást pedig az elfolyó víz mennyiségével tudjuk beállítani, egy csapot kell oda tenni a nyomáshatároló helyett. A csappal beállítható a nyomás. Ilyenkor a motor állandóan dolgozik a nyomás állandó, szerintem 1 ilyen kis szivattyú el tud látni 2 membránt is, meg kell nézni mekkora az elfolyó és tisztavíz aránya. Ha egy tartályban lévő vizet szűrünk, akkor nem érdekes a pontos arány, hisz a koszos víz megy vissza a hordóba és a szűrési procedúrát addig folytathatjuk, amíg el nem érjük a membránra megengedett maximális só koncentrációt a tartályban, ennél a megoldásnál nem érdekes, ha valamivel több az elfolyó koszos víz mennyisége, mint az optimális (4-szeres koszos víz arány).
Ha megvan a szükséges mennyiségű tiszta vizünk, utána a membránt is érdemes átmosni tiszta vízzel.
Kútvizes téma:
Nem érdemes ezzel vergődni szerintem, ha szakemberre bízzuk, akkor valószínűleg kapunk egy olyan árajánlatot, amitől azonnal vakarászni kezdi az ember a buksiját, kinek mi éri meg jó kérdés.
Kútvíz előkezelésére, oxigéndúsítás előszűrés + (vas-mangánra) BIRM töltet jó, utána mehet egy kis UV fertőtlenítés + egy nanoszűrés vagy RO szűrés utána egy töltet kell az arzén kiszedésére (Naox írt egy tippet erről egy korábbi hozzászólásában) utána a második RO szűrés mehet, így talán tiszta lesz a víz, de a membránok miatt rendszeres vízminőség ellenőrzés nem árt, szerintem.... kínlódás az egész. Marad az ásványvízfogyasztás, vagy lehet próbálkozni még desztillálással.
