Én fejben dolgozok sokat, s akkor ugrok neki, mikor már megvan a "megoldás". De persze nem úgy szokott sikerülni. Menet közben is alakul. De ezeknél a babáknál valahogy úgy voltam, hogy ránéztem, s bamm. Ha nem egyből csináltam volna kedv elszáll, s csak ráülök, no meg rágörcsölök. Így meg egész elégedett vagyok. :) Bár akkor lesz teljes az öröm, ha a gazdik is örülnek. :) Amúgy még rontani, s javítgatni is volt időm. :) Csak a szokásos. Nem vagyok én se profi, s még tanulok... Nem tökéletes, de remélem jó. Amúgy meg máris túl sokat szóltam. :) De nem az én hibám! :P