Kedves Mr Spock és más lelkes szellemirtók :)

Akárhogy is vesszük, itt hitről van szó. Egyesek - mint magam is - hisznek az emberi szellem mérhetetlen gazdagságában és termékenységében, és csodálattal adóznak alkotásai iránt, bármilyen emberfelettinek tűnnek is azok. Mások valamilyen oknál fogva egy korlátolt(abb) lénynek látják az embert, és amint egy, az átlagos emberi teljesítőképességet jóval meghaladó jelenséggel találkoznak, rögtön földönkívüliek mesterkedéseire gyanakszanak. Félreértés ne essék, nem zárom ki annak lehetőségét, hogy vannak földönkívüli létformák és civilizációk, csak azt tartom bántónak az emberi szellemre nézve, hogy kimagasló alkotásait sokan gyanakvással, kételkedve fogadják, és könnyűszerrel az "idegeneknek" tulajdonítják. Ez egy kicsit olyan, mintha hazajönne a gyerekünk az iskolából, egy gyönyörű rajzot mutatva, mi pedig azzal fogadnánk, hogy ezt biztos kapta valakitől, csak mert nem foglalkoztunk vele eleget és ezért nem feltételezzük, hogy ő is képes ilyesmire.

Ami Dänikent illeti, ő csak meglovagolja a kollektív szellemi önbizalomhiányt, és cirkuszi mutatványokkal kápráztatja el a tudomány száraz tényei iránt kevéssé fogékony közönségét. Nevezzük őt elgondolkoztató dolgokat felvető írónak, a múltban turkáló, ötletgazdag showman-nek, bárminek, csak tudósnak ne: gondoljunk bele, ha az ő "tudományos" módszereit alkalmazta volna az orvostudomány vagy a gyógyszeripar, akkor az utóbbi száz évben a kockázatok és mellékhatások tekintetében, illetve következtében alighanem kipusztult volna az emberiség fele.