Síugrás története az Olimpián 1.
Bár a műkorcsolya és a jégkorong a londoni és antwerpeni nyári olimpiai játékokon egyaránt szerepelt versenyszámként, a téli sportok űzését azok szezonja szabályozta. 1921-ben a NOB lausanne-i gyűlésén a téli sportok egységesítésére érkezett javaslat, ezért egy megállapodás értelmében 1924 jan. 25.-én a festői Mont Blanc lábánál, a francia Chamonix-ban rendezték meg a "Téli Sportok Hetét". Chamonix olimpiáját a Francia Olimpiai Bizottság rendezte meg, a várost a NOB jelölte ki, mint az első Téli Olimpiai Játékok házigazdáját!
1925-ben a NOB döntést hozott, miszerint minden 4 évben megrendezik a téli olimpiai játékokat függetlenül a nyári társától és a "Téli Sportok Hetét" a továbbiakban az I. Téli Olimpiai Játékok-ként említik!
A síugróversenyen 10 ezer néző előtt a norvég Jacob Tullin Thams (1. kép) diadalmaskodott, aki 2-szer is 49 m.-es távolságot elérve lett az első olimpiai bajnok! A dobogón honfitársa, Narve Bonna és a norvég származású amerikai ugró, Anders Haugen végeztek! Érdekes, hogy Haugent csak 1974-től tekinthetjük a verseny bronzérmesének, hiszen addig az olimpiai játékok történelme 4.-ként jegyezte a síugró versenyszámokban, ugyanis 50 évvel később (!) hibát találtak Thorleif Haug, a bronzérem nyertesének ugrásában, így helyet cseréltek az éremtáblázaton! Haugen 50 év (!) múltán, 83 évesen kaphatta kézhez bronzérmét! Az olimpia legnagyobb sztárja éppen a norvég Thorleif Haug északi összetettes versenyző volt, aki 3 aranyat is szerzett sífutásban! Thams egyike volt azon kevés sportolóknak, aki téli-nyári olimpiai játékokon egyaránt érmet tudott szerezni, 1936-ban ezüstérmes lett vitorlázásban a norvég hajó tagjaként!
1928-ban St. Moritz volt a házigazdája a II. Téli Olimpiai Játékoknak!
Az első olimpia hatalmas siker volt, így a st. moritzi játékokon már 84%-kal növekedett a résztvevők száma, 25 nemzetből 464 sportoló indult! A síugrószám hőse az a norvég Alf Andersen (2. kép) volt, aki 60 és 64 m.-es ugrásaival nyerte a második ízben kiírt olimpiát, mögötte 2. helyen a híres Ruud-testvérek (Birger, Sigmund, Asbjörn) legidősebbike, Sigmund végzett, míg a bronzot az első nem norvég ugró, a csehszlovák Rudolf Purkert szerezte meg! A Ruud-testvérek egyébként a "kongsbergi fiúk"-ként váltak híressé akkoriban, ugrásaik stílusával, versenyeken elért nagy távolságaikkal hívták fel magukra a figyelmet!
Sigmund Ruud 1930-ban fejezte be aktív pályafutását, majd sok éven át dolgozott a FIS-ben a Síugró Bizottság tagjaként, nyugdíjazása után egy múzeumot alapított szülővárosában, Kongsbergben, mely a Ruud-testvérek síeléssel kapcsolatos érmeit, díjait mutatja be.
1932-től kezdődött el öccse, Birger (3. kép) korszaka!
Abban az időben 10 éven át ő volt a legjobb síugró a világon, a "hegyek királyá"-nak is nevezté, mindig egy "K"-betűvel (K, mint Kongsberg, ahol született) belevarrt sapkában versenyzett szép stílusban és nagyon meszire ugrott.
De nem csak ő, hanem bátyja, Sigmund is, aki 1929-ben Zakopanéban világbajnoki címet szerzett! A 30-as, 40-es években Birger volt szinte minden síugró példaképe a világ minden tájáról! Ő volt az első síugró, aki karkörzéseket végzett a levegőben, 2 vagy 3 természetes mozgást végzett a kezével és miután elérte a repülés felső határát előre mozgatta őket. Ezzel a stílussal - melyet később "fecske"-stílusnak neveztek - nyert Birger a '32-es lake placid-i olimpián 66,5 és 69 m.-es ugrásokkal nehéz körülmények között, ugyanis megolvadt havon, latyakon landoltak az ugrók! Ezen az olimpián debütált a lengyel síugrósport egyik legnagyobb alakja, Stanislaw Marusarz is, aki akkor 19 évesen a 17. helyen végzett!
Miután a Világszövetség békét kötött Németországgal, az I. Világháború agresszorával, a NOB megbízta a 4. Téli Olimpiai Játékok megrendezésével, melyre 1936-ban Garmisch-Partenkirchenben került sor (ugyanebben az évben Németország rendezhette a nyári olimpiai játékokat is Berlinben)! Ezen az olimpián égett először az olimpiai láng hasonlóan a nyári játékokhoz! Az olimpiát személyesen Adolf Hitler nyitotta meg, melyet a nácik egyfajta propagandaként használtak föl. Ennek is köszönhető, hogy az eseményeket mintegy félmillióan tekintették meg! A síugróversenyen Birger Ruud megvédte címét 75 és 74,5 m.-es ugrásaival nem kevesebb, mint 106 ezer fizető néző előtt, ami rekord volt abban az időben! A legnagyobb szenzációt viszont az jelentette, hogy Birger lesíklásban is aranyat nyert! A svéd Erikssont és honfitársát, Andersent előzte meg a versenyen, Marusarz pedig az 5. lett, a második legjobb lengyel teljesítményt nyújtva ezzel Wojciech Fortuna mögött, aki később olimpiai bajnok lett!
