,,aligha lehetett egyértelmű, hogy a koalíció nem akarja/tudja/képes azokat a pontokat betartatni."

De. Erre utal a francia és török kivonulás (a francia vezérkari főnök önhatalmú parancsa, illetve a törökök beletörődése Karsz elvesztésébe).

,,A háború utáni népi mozgolódást az iparosodással indokolni azért nem tartom helyes dolognak mivel az iparosodás, illetve annak hiánya az 1870-es, 80-as évek programja lesz Oroszországban."

Az iparosodás Oroszországban az 1850-es évekkel kezdődött. Ehhez kellettek II. Sanyi földreformjai (jobbágyság eltörlése), illetve ez még 1803-ba tekint vissza, I.Sanyi idejébe (,,Törvény a szabad földművesekről"), és 1837-ig már két revíziót (felszabadítást) hajtottak végre. Íyg 1861-ben a parasztok 45% volt még jobbágy. Amúgy Nazimov (a vilnói helytartó) dolgozta ki a programot, még a Krími háborút megelőzően, majd Unkovszkij írta meg részletesen a pellációt.

,,görög dandár, na ne má..."

Görög Légió. Nem hallottál róla?:) Pedig volt! Méghozzá ők hiusították meg az angol-francia partraszállást Odesszánál.

,,Az oroszok 1861-es keménykedése pedig említésre sem méltó, mivel nem volt igazán tétje."

1863-as keménykedése. És igen is volt tétje! Azzal, hogy kirendeltek két cirkáló flottát az USA partjaihoz, méghozzá totálisan észrevétlenül, igen nehéz helyzetbe állították:
a. Az angolokat;
b). Az angolok szövetségesét - a Konfederát Államokat.
...Azért az ,,Alabamára" még nagyon-nagyon emlékeztek a ,,Ködös Albionon".
Be is fogták a szájukat ,,lengyel kérdésben"
(Ajánlom: nézz utána a két flottakötelék történetének).

,,BTW ebben a háborúban is hemzsegni fognak majd az exhonvédtisztek."

Bizony-bizony! Méghozzá mindkét oldalon! De nem csak ott, hanem a Mexikói-kaland alatt is akadt bőven ex-honvéd tiszt (szintén mindkét oldalon).

És itt visszatérünk 1848-49-hez...