Katonai értelemben véve igazad van, de egy háború a legritkábban dől el a csatatereken. Ajánlom figyelmedbe az 1856-os párizsi béke pontjait. Elméletileg ugye egy patthelyzet esetén lennének felmutatható eredmények az orosz oldalon. Lássuk csak mik ezek:

- A Fekete-tenger demilitarizálása (óriási orosz eredmény elvégre csak beltengerré akarták tenni)

- Moldávia és Havasalföld fölötti befolyás elvesztése (látszólagos Oszmán fennhatóság visszaállítása, de lényegileg a román királyság megalakulásának első lépcsőfoka)

- Besszarábia déli része Moldáviához kerül(minden patthelyzeten alapuló békeszerződés arról szól, hogy csak az egyik féltől csatolnak el területeket)

- A finn nagyhercegség területén lévő Aland szigetcsoport demilitarizálása(gyakorlatilag a baltikumi orosz haditengerészet kiherélése)

- Oroszország elveszti az Oszmán Birodalom területén élő keresztények fölött addig gyakorolt védnöki jogát(ez a jog Franciaországhoz kerül)

Kérdésem az volna, hogy egy patthelyzeten alapuló kompromisszumos megegyezés esetén ilyen nagylelkű felajánlásokért cserébe mit kapott Oroszország? Ja, megvan. Vége lett a háborúnak és nem zabálta föl az országot az államcsőd és az is csak azért nem mert el tudták barterelni Alszkát az USA-val. A nép nekiállt mozgolódni, előkerünek a nép közé járók más néven narodnyikok - ez még nem a terrorista narodnaja volja - az új cár II. Sándor engedményekre kényszerül.

Akárhogy is nézem ez tökéletesen beleiillik egy vesztett háború utáni folyamatnak. Érdekes sehol nincs közben konfettizápor, meg tűzijáték, viszont cserébe egy jó idejig kihullik Oroszország a nagyhatalmak sorából...

Ezt nevezem patthelyzetnek...