Köszönöm, hogy ennyi hozzászólással tiszteltétek meg a topicomat. Elfogyott az erre fordítható időm, nem tudom tovább követni, ezért búcsúzóul összefoglalom a saját véleményemet, javaslataimat. Örülnék, ha nem csak ellenzőkre, hanem reális támogatókra is lelne.

ooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooo

Budapest ma egy mocskos, barátságtalan város. Rossz az utcáin tartózkodni gyalog, kerékpárral és gépjárművel egyaránt. Levegője rossz, utcái elhanyagoltak. A motor nélkül kerekeken gördülők: görkorisok, babakocsik, kerekesszékek, rollerek, kerékpárok rázós, veszélyes, akadályokkal teli útvonalakkal szembesülnek. Tömegközlekedése bár kiterjedt a történelmi hagyaték miatt, színvonala és vonzereje dugóhúzóban zuhan: nincsenek horrekt jegyárusító helyek, tisztességes jegyellenőrzés és értelmes tarifarendszer, a járművek és a megállók mocskosak, lepusztultak.

Budapest terjeszkedik, és szorítja ki az egykori iparágakat, a külső kerületek is lakó- és irodanegyedekké alakulnak, ugyanakkor a hagyományos Budapest-központú úthálózat még nem változott meg lényegesen. A háborús diktátumok miatt megcsonkított vasútrendszert tovább pusztítottuk, Budapest alatt már nem is lehet vasúton keresztezni a Dunát egészen a déli részekig, a kelet-nyugati forgalmat Budapesten kívül csak két, gyakorlatilag használhatatlan híddal bővítették, hiszen azok csatlakozó úthálózata egyelőre nem vezet sehonnan sehova.

Ebben a helyzetben Budapest fuldoklik, egészségtelen a levegője, és nagyon rossz érzés az utcákon tartózkodni. Mint a beszorított egerek, egymásnak esnek a lakók különböző csoportjai, a város vezetői pedig a nyomás fokozásában látják a megoldást.

Az ipar kiszorításával legnagyobb szennyezővé a motorizált közlekedés lépett elő (bár a humán és állati eredetű hulladék szerepe sem elhanyagolható).

Kevesen vitatják, hogy a közlekedés környezetszennyező hatását csökkenteni kell, de ennek módjában nincs egyetértés. A jelenleg vezető tanácsadói pozícióban lévő tudományos és civil szervezetek az alternatíva nélküli korlátozás, forgalomnehezítés hívei. Abból indulnak ki, hogy az emberek szórakozásból ülnek gépjárműbe, és ha kellően elviselhetetlenné teszik számukra az utazást, egyszercsak leszoknak róla. Ezzel szemben én azt állítom, hogy a közlekedés minden módjának megvan az indokoltsága, és az akadályozás helyett az orientált segítésre kell törekedni. Legfontosabb állításom az, hogy a szándékos forgalomnehezítés gyilkos mérgekkel telíti meg a várost, rossz mindenkinek.

Az a javaslatom, hogy a város forgalmát áramlástani megfontolások alapján szervezzék át. Az átmenő forgalom semmi esetre se toluljon be a mellékutcákba, hanem akadálymentesített utakon mielőbb, felesleges lassítások és gyorsítások nélkül hagyja el azt a területet, amin csak áthalad. A parkolóhelyek koncentrálásával (utcai parkolás megszüntetésével úgy, hogy helyette tömbönként parkolóházakat, földalatti parkolókat létesítünk normatívák alapján) szebadítsuk fel az utcahálózat jelentős részét a robbanómotoroktól mentes közlekedésnek.

Az utcák bizonyos, évről évre növekvő hányadát alakítsuk gépkocsimentes, a várost átszövő, összefüggő övezetekké, lehetővé téve, hogy a város pontjai között autómentes útvonalakon is el lehessen jutni. Ugyanakkor a tömbökbe bevezető zsákutcákkal biztosítsuk a lakosság és a cégek ellátását, a tűzoltást, áruszállítást, betegszállítást és a parkolóházakban parkolást.

Teremtsünk olyan biztonságos kerékpáros infrastruktúrát a motormentes övezetekben, ahol nem szükséges külön védőfelszerelés viselése a biztonságos kerékpározáshoz.