Ne aggódj, ismerem a térképet, csak nem értem a metódusodat.

Egy korábbi hozzászólásodban, (bevallom, nem emlékszem hol), említetted, hogy a honfoglaló korpusznak a Dunántól déli, délkeleti részére vonatkozó darabjaiban leírják a szerző régészek, hogy a honfoglalók minden bizonnyal nem szállták meg ezt a területet. Ugyanakkor, a Kniezsa-féle térkép szerint ezen a területen vannak szép számmal magyar helynevek, tehát, teszed fel a kérdést, honnan eredhetnek a magyar helynevek a XI. században, ha azt a honfoglalás korában nem szállták meg? További érved még, hogy honfoglaló leletből nagyon kevés van, (te 4-5 ezret mondasz), és ez különösen az avar kor hatvanezres sírszámához képest tűnik nagyon kevésnek.


Ugyanakkor, amennyiben neked igazad van, a beköltöző honfoglaló, és az itt lévő magyar lakosságnak különböző régészeti anyagot kellene produkálnia, méghozzá a társadalom teljes spektrumában. Ilyen párhuzamosan egymás mellett élő leletcsoport, nincs. A köznépet rejtő Bjelo Brdo-i kultúrában is megfigyelhetőek a honfoglalással bejött új régészeti elemek. Hogy egy példával éljek: nem tudom ismered-e Uwe Fiedler munkásságát a bolgárokkal kapcsolatban. Nos, ő foglalkozott a bolgárokkal, és a kérdésfeltevésének a középpontjában az állt, hogy miképpen mutatható ki régészetileg egy nép beolvadása, és nyomon követte a csontvázas, bolgár-török betelepülők, és a hamvasztásos szláv alaplakosság együttélését, majd összeolvadását, és mint kiderült, régészetileg elég szépen lehet keltezni, különböző periódusokat megállapítani. Ilyenek miért nincsenek a Kárpát-medence területén? (Azaz, miért nem látunk egy csekély, hódítókra jellemző leletanyag, és egy itt lévő alaplakosság összeolvadását?) A bolgárok kutatásában szintén jeleskedő Fehér Géza próbált meg hasonló történeti folyamatokat kimutatni régészetileg, de neki az alapkoncepciója még az volt, hogy Bulgáriához hasonlóan itt is szláv alaplakosság volt, ami értelemszerűen lehetetlen.

Továbbá, ahogy a kettős honfoglalás elméletének kritikájaként is felmerült, miért nincs meg a Kárpát-medencében a két nép nyelvi hagyatéka? A kis létszámú szláv lakosság nyelvi hagyatéka megmaradt, még Erdélyben is, ahonnan a későbbiekben a szlávok egyszerűen kihaltak, miért nem maradt meg akkor a honfoglalók, vélhetően törökös, helynévanyaga? Vagy ha megmaradt, akkor hol lehet ezeket kimutatni?

Duplagondol térképe azért is lehetne elgondolkoztató számodra, mert nyilván nem véletlenül gyűjtötték össze a X-XI. századi magyar leleteket, hogyan lehetnének sokkal korábbiak? Mely régészeti tárgyak azok, amelyeknek a kronológiáját a kutatás helytelenül állapította meg?


Őszintén szólva én hajlamos vagyok azt hinni, hogy az eredeti kérdésfelvetésednél a honfoglaló korpuszt félreértetted, hiszen a kutatók nem állították soha azt, hogy az adott területet a honfoglalók nem lakták be soha. (Tudtommal a kérdéssel a somogyvári ásatás kapcsán foglalkozó Bakay Kornél sem állított mást, de ha tévednék, akkor elnézést). Vagyis a honfoglaló lakosság tényleg nem lakta be a kilencedik század végén a Dunántúlt, de a X. század közepén éppenséggel már belakhatta.