neofrix baszmacs Creative Commons License 2010.01.16 0 0 6

Azt hiszem, csak a Kék szigetet olvastam tőle. Azért 1959-ben elég jól megjósolta az internetet, nem?


"Hiszen az élet el sem képzelhető itt a vidifon nagyszerű intézménye nélkül! Ez a kitűnő berendezés a szó szoros értelmében olyan, mintha a szimmareni polgár egy bútordarabba beleszoritaná az egész ismert világot, s odaállítaná a szobája sarkába, hogy mindig közel érhesse.
A vidifon kezeléséről röviden csak annyit, hogy számozott gombokkal "tárcsázunk". Felhívom például a felső gombsoron a könyvtári katalógust, azt a csoportot, amelyikre kíváncsi vagyok. A távlátó ernyőjén megjelenik a kívánt névsor, melyet egy tárcsával szükség szerint előre-hátra pörgethetek. Kiválasztom a könyvet, s a vidifon alsó gombsorán lenyomkodom a katalógusról leolvasott számot, megnyomom a készülék fehér gombját, amely a lakásom számát jelzi. Öt-hat perc múlva berregni kezd a csőposta csengője: egy kis fémdobozban megérkezett a könyv.
Arról még bővebben szólok, milyen szerepe van a vidifonnak és a csőpostának az étkezésben. Itt csupán megemlítem a vidifon néhány olyan alkalmazását, amely talán szokatlan külvilági olvasóimnak.
Például a "távolvasás". A Vidifon-könyvtárból el sem kell hozatnom csőpostán a könyvet, mert az ernyőn megjelenik a filmre vett mű címlapja, s az automata kedvem szerint pörgeti a filmet előre-hátra, mintha csak magam lapoznék.
Vidifonon bonyolódik le jórészt az orvosi tanácsadás is. Ehhez tudni kell, hogy a szimmareniek valamennyien hozzáértő, szakképzett orvosok, ha nem is specialisták. Tisztában vannak az egészséges életmód minden követelményével, pontosan ismerik a különféle betegségek, szervi elváltozások, lappangó szervi bajok tüneteit, ügyelnek rá, hogy megelőzzék a bajt, vagy legalábbis idejekorán elkezdjék a gyógyítást, mielőtt a kór elhatalmasodik. (Ámulva hallgatták Áront, amikor egy ízben az otthoni középiskoláról mesélt. Hogy a diákok nyolc évig heti 4-6 órán tanulnak latinul, ismerik Cicero beszédét a műkincsekről, tudják, mettől meddig uralkodott Barbarossa Frigyes vagy Vastag Károly, fejből elsorolják harminc évre visszamenőleg az MTK centercsatárait, de mondjuk a riboflavinról sohasem hallottak még, s egyetlen érettségizett diák sem tudná meghatározni, mi okozza a tüdőgyulladást, mik a tünetei, és hogyan kell gyógyítani.)
A szimmareni iskolában az egészségtan talán a legfontosabb tantárgy. Itt azt tartják, hogy minden egyébnek – az eredményes, kitartó munkának, a tanulásnak, a művelődésnek, a kellemes és jóleső szórakozásoknak – első és legfontosabb feltétele az egészség. Azt mondják: "Furcsa volna, ha megkövetelnénk, hogy ki-ki ismerje a rábízott gépet, de nem tartanánk fontosnak, hogy ismerje, figyelje és tanulmányozza önmagát." így azután a szigeten ritkább a komoly megbetegedés, mint a külvilágban a baleset. Ha betegség tüneteit észleli magán a szimmareni polgár, valamelyik családtag segítségével azonnal elkészíti a vizsgálati leletet, majd vidifonál az ügyeletes specialistának, aki – ha szükségét látja – a vidifonra kapcsolt jelző műszereken ellenőrző vizsgálatot tart, s tanácsokat ad. Ritka az olyan eset, hogy alaposabb vizsgálat végett vagy súlyosbodás miatt kórházi kezelést kell igénybe venni.
A vidifon kapcsolja az elektronikus számológépet, amely percek alatt a legbonyolultabb fizikai és csillagászati számításokat is elvégzi az érdeklődőknek. Akinek közérdekű javaslata vagy egyéb elintéznivalója van, vidifonon keresi az ügyeletes főtanácstagot. Egyszerű vidifonhívással hallgathatom a Föld bármelyik rádióállomásának a műsorát, sőt – amióta a négyszáz szimmareni műholdat fellőtték – a televíziós adásokat is bekapcsolhatja a szimmareni polgár, akár a földteke túlsó oldaláról is.
A vidifon egyesíti magában a helyi újságot, a rádiót és televíziót is. A rádióújságról – a Napjainkról – lesz még szó a következőkben. Ez híreket, leveleket, vitacikkeket, közleményeket és hirdetéseket közöl, szóban, írásban és képben. A televízió viszont délután háromtól este tizenegyig a kultúrház műsorait közvetíti, és a legújabb – hazai vagy külvilági televíziókból átvett – filmeket mutatja be.
Szó volt már róla, hogy a szimmareni távlátó a műholdak segítségével a Föld bármely pontjáról közvetít madártávlati képeket, így láthatott bennünket Hajna, és így láthatom én is innen Budapestet. Nos, ez a távlátó azonos a szoba sarkában álló vidifonkészülékkel.
Mint említettem, a vidifon közel hozza nemcsak a Föld messzi tájait, hanem az egész ismert világot. Ha kedvem támad, bekapcsolom a Csillagda automata távcsövét, s innen, a szobámból figyelhetem a Hold sötét krátereit, a Mars hómezőit vagy akár a több millió fényévnyi távolságból ködlő galaxisokat.
Ennyiből is gondolhatja az olvasó, mi mindenre használható a vidifon, pedig amit idáig elmondtam, még ízelítőnek is kevés. Száz és száz olyan apróság van az életben, amiben itt már nélkülözhetetlen segítőtársunk a vidifon. Így bonyolódnak le az értekezletek, sőt: akár népgyűlést is tarthatunk a vidifon mellett. Ha a kutatót valamilyen fogas kérdés megakasztja a munkájában, felhívja az illető tudományos szakosztály ügyeletesét, s azzal vitatja meg problémáját. Ha mondjuk munka után, szellemi frissítőül meg akarom nézni Gorkij Éjjeli menedékhelyét a moszkvai Nagy Színház előadásában vagy Chaplin Diktátor című filmjét, vagy meg akarom hallgatni Beethoven VII. szimfóniáját: ott a vidifon. A művészeti és zenei Archívumból pillanatok alatt előkerül a kívánt darab. A külvilági rádiók legjobb műsorszámait és a televíziós adóállomások legjobb közvetítéseit ugyanis azonnal hangszalagra és filmre másolják, s így napról napra gyarapszik az Archívum.
(Idáig jutottam visszaemlékezéseimben legutóbb, s egyelőre nem is akartam többet mondani a vidifonról. Most, amikor az íróasztalhoz ülök, mégsem állhatom meg, hogy néhány mondattal meg ne toldjam az eddigieket. Tudniillik a ma reggeli csőpostával kaptam a Vidifonkönyv legújabb pótlását, amely sok egyéb érdekesség között, hírt ad az olvasógép bekapcsolásáról is. Természetesen rögtön kipróbáltam az olvasógépet. Kicsit torz, de jól érthető hangon olvassa fel a nyomtatott szöveget. Jó érzés ismerkedni az emberi elme új, nagyszerű alkotásaival; igazán mondhatom, kellemes érzés!)"