Nekem valamikor általános iskolás koromban, ha jól emlékszem, diftéria-védőoltás helyén alakult ki egy daganat. Hogy pontosan hanyadikos voltam, azt már homály fedi, csak arra emlékszem, hogy a suliból hazafelé büszkélkedtem a srácok előtt: "Háhá, én az oltott kezemben viszem a táskát és meg se kottyan!" Aztán éjszaka belázasodtam, rettentően fájt a karom néhány napig, majd a következő hónapokban egy dió méretűnél megállapodott daganat képződött a jobb felkarom külső izmában.
A későbbiek során gyakran megakadt rajta az iskolaorvos szeme, végül nyolcadikos koromban elküldött szakorvoshoz, aki tovább küldött az onkológiai klinikára, ami Budán volt a Kékgolyó utcában. Ott feltárták a karom, és helyi érzéstelenítés mellett a műtétet végző két doki kikapirgálgatta az általuk haemangioma-nak nevezett daganat javát. Előzőleg megkértek, hogy műtét közben szóljak, ha olyan helyre érnek, ahol már nem hat az érzéstelenítő. Ment is minden rendben, majd begyógyultam, és a következő évek folyamán a daganat szépen újraképződött, kb. ugyanakkorára, mint volt, és azóta is ugyanolyan. Csak akkor észrevehető, hogy a szépen begyógyult vágás alatt dudor is van, ha megfeszítem az izmot, amelyikben lakozik. Egyébként semmi gondot nem okoz. Talán, mintha drasztikusabb időjárás-változás előtt kissé sajogna, de ez bármelyik vágásos műtét helyével előfordulhat, mire 60 fölé vénül az ember.