A Borovszkíból emelek ki sorokat (bocs az offért amúgy)

 

"Már 1716-ban és a következő esztendőben jöttek a táborozó katonaság nyomában szomszédmegyei iparos családok és görög kereskedők.[...]rendes telepítései csak 1718-ban kezdődtek. Ekkor indult meg a Temesi Bánságban a külföldi németek első telepítése, mely 1724-ig folyt.[...]A passzaroviczi béke után már szélesebb mederben indult a németség telepítése.[...] A bécsi udvar pátensekkel s meghatalmazott ágensekkel hirdeté Németországban, hogy a bevándorlóknak kilátásuk lehet különféle szabadságokra és tehermentességekre. [...] 1722-ben bányászok, kerékgyártók, kovácslegények szállottak alá a Dunán. Különösen az 1723 évi 103. t.-czikk adott erős lökést a német fajnak az eddiginél nagyobb bevándorlásra.

[...]

A német telepítés második időszaka 1724-ben kezdődött s 1727-ig tartott. Ez az időszak mind a jelentkező bevándorlók nagy mennyisége, mind a követett rend tekintetében felülmúlta az előbbenit. Csak éppen egy dologban volt azonos az előbbivel: most is szerencsét próbáló, vagyontalan kalandor nép, vagy a mint őket Mercy nevezé, gazdátlanul kóborló csőcselék vándorolt be a Bánátba. A bevándorlás valósággal levezető csatornája volt a külföldi békétlen, mukakerülő, veszedelmes népaljnak, mely terhére volt odakünn hazájának s melytől az államfők mielőbb szabadulni akartak.

[...]

Az 1727. után végbement telepítések a harmadik időszakba esnek. Ekkor már nagyon megcsappant a németség bevándorlása. A birodalmi tartományok elnéptelenedése gondolkodóba ejté a rajnai fejedelmeket. S minthogy alattvalóik kelletlen elemei jobbára már eltávoztak, korlátozni, sőt szigorúan tiltani kezdték a kivándorlást. A kik mégis lejöttek, az úti és élelmezési költségeken kívül kaptak házhelyet, szántóföldet, vetőmagot, szőlőt, legelőt és házépítésre való fát. Házaikat maguknak kellett építeniök. Vertföldből vagy vályogból építettek, ritkábban téglából. A fedél zsupszalmából, nádból, gyékényből, néha zsindelyből készült. Egészen új német község kevés épült Mercy alatt. Leginkább a meglevő régi falvakba, a szerb és oláh lakosságtól lehetőleg elkülönítve, telepítették a német jövevényeket.

[...]

Mercy kormányzatának két utolsó esztendejére esnek a bánáti olasz és spanyol telepítések. "

 

S ekkor még csak 1729-ben vagyunk.

 

Az ún. gyarmatosítási pátensről.:

"1763. évi febr. 25-én adta ki Mária Terézia a gyarmatosítási pátenst. Ezzel kezdetét vette a Temesi Bánságban az első rendszeres telepítés. A királyné minden kolonistának, a ki kincstári területen telepedett és házat épített, hat évi adómentességet, ingyen épület- és tűzifát engedményezett, az iparosoknak pedig tízévi adómentességet ígért. A jelentkezők fejenként 10–12 frt ajándékot kaptak. 1763-ban mintegy 1000, a következő évben 1000–2000 német gyarmatos vándorolt be a Bánságba. "