Sajnos a budapesti krékpárutak nagy része életveszélyes, legtöbb helyen érthető ha a bringások nem akarnak a kinyírásukra alkalmas "kerékpárúton" menni, inkább haladnak az úttesten. Szép példák a rázóköves bringautak, aki tervezte, kivitelezte, még biztosan nem ült kerékpáron.

Az már érdekesebb, hogy a gyalogosoktól is elkülönített, frissen épített síma aszfalt-kerékpárút mellett miért hajtanak az úttesten.

Ami a gyalogos (autómentes) utakat illeti, azokra a városnak égető szüksége van. Budapest mai mellékútjai mindenki számára használhatatlanok. Egy keskeny, járhatatlan járda, egy mindkét oldalon teleparkolt úttest, az egész tele emberi és állati ürülékkel, szeméttel. Busz nem fér el rajta, személyautó beragad, gyalogos kénytelen tíz méterenként hányni, bringás meg megy az autók ellen, szembe az egyiránnyal. Ez így biztos nem jó. Legalább néhány utat, pontosabban utak összehangolt szövetét át kell alakítani gyalogos és kerékpáros közlekedésre. Nem úgy, hogy egy méter széles csík van a kétirányú bringaútnak és a gyalogosoknak együtt, hanem a gyalogosoké és a kerékpárosoké az egész utca, faltól falig.

Hogy mi lenne a parkolással és a szállítással? Bizony parkolóházakat kellene építeni, és a tuajdonosok ott tárolnák az autóikat, és párszáz métert gyalogolnának hazáig. A szállítóknak meg korlátozott várakozási idejű, kézikocsival megközelíthető rakodóhelyeket kellene kialakítani. A parkolóházakat és a rakodóparkolókat a gyalogos- és kerékpármentes gyűjtőutakról közelíthetnék meg az autósok, de nem keresztezhetnék az autómentes szakaszokat. EMber és gép megférhetnének, csak nem kellene egymásra ereszteni őket.